Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-31 / 44. szám
44-ik szám AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3-ik oldal Reformáció (A következő cikk Írója egyik lancasteri diákunk, Tóth Béla pittsburghi fiú, aki az egész kollégium egyik legkiválóbb növendéke. Nyolc esztendős korában került Amerikába. Most a papi pályára készül. Cikke bizonyítja, hogy Amerikában is meg lehet tökéletesen tanulni magyarul.) A reformáció korában szó sem lehet olyan ifjúsági mozgalomról, mint amilyen a mai tanuló ifjúság között található. Igaz, hogy a reformátorok kevés kivétellel mind fiatal korukban kezdették meg korszakalkotó munkájukat, azonban ez nem jelenti azt, hogy általában annak kornak az ifjúsága kész volt vezérszerepet vinni az uj tanok terjesztésében. Az akkori fiatalságnak legnagyobb rétege a hagyományok, a pápa zsarnoki uralma, és a szülői szigor alatt tengett, amely alól csakis nehéz küzdés után szabadulhatott meg. S ezt a felszabadító munkát általában nem a fiatalság végezte, hanem azok, akik brilliáns tehetségük révén kitörtek a szellemi és vallásos rabság sötétségéből és eget kértek. Jóllehet a fiatal egyetemi hallgatók maguk közt meghányták-vetették az uj tanokat, mégis csupán egyedül egy vált ki közülök,, aki már fiatal korában közre működött az uj eszmék terjesztésében. Ez az ember, Kálvin János, a református vallás történelmének legtekintélyesebb alakja, a tudósok szerint “korának legnagyobb keresztyén embere.” Kálvin körülbelül húsz esztendős korában ismerkedett meg az uj tanokkal, amelyek rögtön megragadták igazság után vágyódó komoly, ifjú szivét. Ezután mint helyettes tanár és mint beszolgáló lelkész kiváló lelkesedéssel hintegette a reformáció magvait. Beszédet készített egyik barátjának, a párisi egyetem vezetőjének, amely beszéd a hit által való igazulás- nak a védelme. Hire nőttön nőtt, annyira, hogy a fiatal úttörőnek csakis elrejtőzve volt alkalma a nagy vallásos problémákról alaposan elmélkedni. Pluszon- három éves korában nyújtotta át a tudományos világnak azt a bölcseleti munkáját a lélekről, amelyben mélyenjáró, éles logikával bebizonyítja, hogy a lélek a test elhagyása után is megtartja öntudatát. Ennek a műnek a hatása oly nagyszabású volt, hogy az uj tanok hívei mindnyájan hozzá fordultak tanácsért. Nem csak azért, mert mint tanító csupa ész, csupa felemelő erő volt, hanem azért is, mert mindenki benne látta a tiszta evangéliumi élet teljes kifejlődését. Három év múlva készítette el Basel- ben “A keresztyén vallás rendszere” cimü nagy munkáját, amelyben hitünk alapigazságait adja elő oly erővel és tisztán, hogy egy ember sem hirdette a tiszta és örök igazságot úgy, mint Kálvin. és az ifjúság Óriási elragadtatással, szeretettel és áhítattal olvasta ezt a könyvet a hitújítás bajnokainak egész tábora. A történelem folyamán alig találunk másik olyan könyvet, amely szerzője fiatalkorúsága dacára is oly csudálatosán befolyásolta volna korának és az utókornak a gondolkodását, cselekedeteit. Nekünk örök büszkeségünk lesz Kálvin János fiatal kori működése, amelyhez hasonlót nem is ismerünk. Meglehet, hogy volt még sok olyan ifjú gondolkozó, aki éppen olyan önzetlen odaadással és buzgalommal fáradozott az újítások megvalósításában, mint Kálvin és talán nagy hatást is ért el, de a történelem nem jegyezte fel őket. De ha keveset is hallunk arról, hogy milyen hatással volt a korabeli ifjúság a reformációra, annál többet tudunk arról, hogy milyen hatással volt a reformáció a fiatalságra, annak tanítására, nevelésére. A reformáció az ifjúságra nézve is szellemi felszabadítást jelentett. A reformáció tulajdonké- peni oka nem volt más mint az, hogy az emberiség vágyott letépni magáról a pápai uralom vallásos és értelmi zsarnokságának bilincseit. Ráeszméltek az emberek arra, hogy a szabad vizsgálódás tagadhatatlan joga minden embernek. A reformáció elveinek befolyása alatt, a reformátorok korán kezdtek fáradozni iskolák megalapítása és fejlesztése érdekében. Már 1524-ben, hét évvel a reformáció tényleges megkezdése után, Luther csudálatos erejű kérvényt adott be a német városok hatóságának a végből, hogy népiskolákat állítsanak fel. A papok és felnőttek részére két katekizmust készítteti, kiadta a bibliát német nyelven, ami rendkívüli hatással volt egész Németországra. Továbbá iskolákat állított fel, azokba kiképzett tanítókat rendelt és felügyelt arra, hogy vallást mindenütt a tiszta evangéliumi szellemben tanítsák. Nagy haladást jelentett, hogy Luther még a leányok nevelésére is gondolt: “Csak adná az Isten, hogy minden városban volna egy leányiskola, ahol taníthatnánk az evangéliumot a leányoknak is!” Közreműködött Luther Melanchton- nal, a hires tanárral abban, hogy a wittenbergi iskolát a nemzet legnagyobb és legnépszerűbb iskolájává tegyék. Kálvin is meg volt győződve az ifjúság nevelésének fontosságáról és tevékeny munkát fejtett ki ezen a téren. Iskolákat épített, könyveket irt és mindent elkövetett, hogy az iskolába járást kötelezővé tegye. S Kálvin nevelési elvei széltében elterjedtek. Mondhatjuk, hogy a magyar református egyházak és iskolák megalakulása is nagy részben Kálvin közvetlen hatása alatt történt meg. Tudjuk, hogy összeköttetésben állott Kálvinnal Dévai Biró Mátyás és Szegedi Kis István. Géniben tanult Szegedi Gergely, Méliusz Juhász Péter és Thurl Pál — mind nagy em herei a magyar reformációnak. A reformáció; elvei hamar gyökeret vertek Magyarországon is és örömmel látjuk, hogy a külföldön tanuló magyar ifjak amikor haza mentek evangéliumi szellemű iskolákat alapítottak, ahol csak lehetett. A reformáció első öt éve alatt összesen 134 protestáns iskolát eredményezett az uj szellemi mozgalom. Ahol református templom volt, ott egész biztosan iskola is épült. A nagyobb városokban igyekeztek a népiskolán felül egykét magasabb osztályt is szervezni. A református iskolák leghíresebbjei Gyulafehérvár, Sárospatak és Debrecen voltak, a melyek jelen tanáraik működése nyomán szemlátomást gyarapodtak és később a református mozgalomnak a védőbástyái lettek. Örökké emléketezes lesz a magyar nevelés történelmében Apácai Csere János és Comenius Ámos Péter: az első korának legnagyobb tudósa és az első ma gyár lexiconnak írója, a második pedig a sárospataki kollégiumnak világhírű tanára és nevelője. Gyökeres jelentőségű reformátorainknak az a törekvése is, hogy Magyarországon a magyar tannyelv behozatalát sürgették. Hogy ezt a nemzetmentő változást megvalósítsák, könyveiket magyar nyelven írták. így jelent meg az első magyar biblia, zsoltáros énekeskönyv és számos imádságos és prédi- kációs könyv. Ugyanekkor készült az első magyar nyelvtan, magyar-latin szótár és az első magyar lexicon. Körülbelül ezeket örökölte a mai református ifjúság az első fiatal reformátoroktól : a kifogyhatatlan lelkesedést, dönthetetlen hitet és fáradságot nem ismerő küzdést az igazság diadalra vitelét. Ez a magyar református egyház öröksége az ifjú református egyháztól: kötelesség érzettől tündöklő buzgalom az ifjúság keresztyén neveltetéséért és a magyar nyelv fenntartásáért. Vajha megbecsülnénk ezt a drága örökséget és haladnánk lendülettel — úgy itt Amerikában, mint odahaza — azon az ösvényen, amelyet nagynevű elődeink megtörtek számunkra ! , Lancaster, Pa. TÓTH BÉLA. Nyomtatvány Levélpapír, boríték, névjegy, plakát, röp- irat, alapszabály, körlevél igen olcsón és szép kiállításban készül a Reformátusok Lapja nyomdájában. EXPERT PRINTING CO. 117 Flowers Ave. Pittsburgh, Pa. Hazelwood
