Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-10-24 / 43. szám

6-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 41-ik szám. VASÁRNAPI ISKOLAI 1E0KE, Lecke 1925 no,vembér 8-ra. Pál búcsúja Miletustól. Két héttel ezelőtt tanultuk, hogy Pál apóstól, mikor látta aí éfezusi ezüstmüvesek gonosz szándékát, a békesség érdekében elhaggyta Ffezus városát. Tanítványaitól elbúcsúzott és Macedónia felé indult. A szomszédos tartomá­nyokon keresztül utazva, mindenütt intette a népet a jóra. Görögországba is elment és ott há­rom hónapot töltött. Vissza felé menve, a part­menti szigeteket látogatta meg. Kíséretében so­kan voltak, mert kovásztalan kenyerek nap­jait ünnepelték. Troásban csak nehány napot töltött Pál. Mielőtt elment Troásból, tanította az ottani keresztyéneket. Hosszasan magyarázta azokat az igazságokat, melyeket velük akart hagyni, s a tanítványok nagy érdeklődéssel hallgatták. Egy Euthikus nevű ifjú ember, a hallgatók kö­zött, az ablakban ült és fáradt lévén elaludt, ki­esett az ablakból. Holtan vették fel s mint ha­lottat kezdték siratni. De Pál lement hozzá, rá­borult az ifjúra és azután megvigasztalta a ke­sergőket, hogy az ifjú nem hal meg. Elevenen vitték fel az ifjút, a szomorkodók megvigaszta- lására. Mikor útját visszafelé vette, Efézusba nem akart menni, hogy időt takarítson meg. Magához hivatta az efezusi gyülekezet véneit. Azok el is jöttek hozzá. Pál érezte, hogy ez a találkozás az utolsó. Egymást nem fogják látni az életben. Elbúcsú­zott tőlük. Búcsúja érvékcny volt szavai szívhez szólották. Mintha végrendeletét mondta volna nekik, annyira ünnepélyes volt a bucsuzás. Elő­ször összegezte előttük azt a munkát, amit Efézusban végzett. Elmondta, hogy milyen ál­dozatokat kellett hoznia, hogy milyen üldözte­téseknek, veszedelmeknek volt kitéve, s hogy mindenkor nem önmagának a biztonságáért ag- gódot, hanem azokért, akiket megnyert a Krisz­tusnak. Elmondta, hogy a zsidók miként akar­tak gáncsot vetni neki, de ő mindezek dacára, alázattal, de kitartóan hirdette az Evangéliumot. Azután a terveiről beszélt. Elmondta, hogy Jeruzsálembe készül, bár érzi, hogy megpróbál­tatások előtt áll, engedelmeskedik a Lélek inté­sének. Azután búcsúzni kezdett. A legszebb, INGATLANFORGALMI OSZTÁLYA SAJÁT ÉPÜLETÉBEN DETROIT — MICHIGAN. 7932 W. JEFFERSON AVE. 4% SAVINGS BANK legméghatóbb jelenetek egyike játszódott el a bucsuzkodás alkalmával. Intette hallgatóit, hogy őrizkedjenek azoktól, akik farkasok módjára fognak jönni s akik nem fognak kedvezni a nyájnak. Kérte őket, hogy viseljenek gondot magukra, az egész nyájra. Mikor elmondta bú­csúbeszédjét, mindnyájan sírva fakadtak, lebo­rultak és imádkoztak. Azután elkísérték őt a hajóra és Pál elment körükből. Pál búcsúbeszédéből megérthetjük, hogy miért élt, mit tűzött ki célul maga elé. Nehéz munkát. Védelmet nyújtott a gyengének, segítséggel szolgált a tehetetlennek. Szolgált másokat, min­denét másoknak adta. Az emberiség javáért ál­dozta fel önmagát. Nyugalomban, jólétben él­hetett volna. De igazság szerető lelke nem hagyta nyugodni. Hirdette az Evengéljumot a görögnek, a zsidónak. Példát adott minden ke­resztyénnek arra, hogy mint kell Isten országát terjeszteni. Örök időkre lángoló példányképül állította magát azok elé, akik csüggednek, meggyengül­nek. Olvasandó: Ap. Csel., 20:25-28. ARANYIGE: Munkálkodva kell az erőtle­nekről gondot viselni és megemlékez­ni az Ur Jézus szavairól, mert ő mon- dá: Jobb adni, mint venni. Ap. Csel. 20:35. (L. Zs.) Magyarországi egyházi hírek, A román kormány értesítette a királyhágó melléki magyar reformátusokat, hogy Sulyok István nagyváradi lelkésznek püspökké válasz­tását nem ismeri el és hivatalosan nem veszi tudomásul. A kormány azt adja okul, hogy ad­dig nem lehet változtatni a reformátusság hely­zetén sem, amig a parlament el nem fogadja az egyházak viszonyát rendező törvényt. A minisz­ter azt mondja, hogy ő ezt már megmondotta egy küldöttségnek, amelyben Nagy Károly er­délyi psüpök is benne volt, de a reformátusok mégis ennek dacára megejtették a püspök vá­lasztást. Nagy Károly püspök erre az ügyre vonatko­zólag azt mondotta, hogy amikor a küldöttség­gel a miniszternél járt, megemütette, hogy 183 egyház községnek, amelynek 230 ezer hive van, lehetetlenség egy püspökség keretében megfe­lelő vezetést adni. Akkor kérték, hogy a minisz­ter engedélyezze a királyhágó melléki püspök­ség felállítását, ebbe azonban a miniszter sem ment bele. Mindössze annyit engedett meg, hogy a nagyváradi kerület főjegyzője püspöki hatáskört kapott, fegyelmi ügyekben pedig a kolozsvári országos tanács dönt. Ez a megoldás azonban református szempontból károsnak bi­zonyult s igy kénytelenek voltak püspököt vá­lasztani. Nyírbátorban, Szabolcs megyében lenn járt gróf Klebelsberg vallásügyi miniszter, aki ott megtekintette a százados műemléket, a Bocs- kay István korából való református templomot. Maga a miniszter állapította meg, hogy a tem­plom falait sürgősen ki kell javitani s megígérte, hogy az állam erre a célra megfelelő segítséget fog nyújtani. A románok bezárták a rettegi református ele­mi iskolát, azzal a megokolással, hogy az iskola tanítói nem beszélik tökéletesen az állam nyel­vét. A községben van egy összedülés előtt álló állami iskola is, amelynek alig van növendéke. Most a községre 120 ezer lei adót vetettek ki, hogy az állami iskolát helyreállítsák. KALAUZ. Toledoi Kálvin János Ref. és Luth. Bs. Egylet Alakult 1897. dec. 19-én. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasár­napján. Havi dij 50 cent. Betegsegélyt fizet 7' dollárt hetenkint és 14 napon felül napi 1 dol­lárt. Tag lehet minden 15—45 éves férfi és nő. Temetési költség: 100 dollár; haláleseti dij: minden tag után 1 dollár. Diszelnök: Nt. Bogár Lajos; elnök: Bacsó- Pál; alelnök: Horváth István; jegyző; Kozma Zsigmond (2258 Valentine St.); titkár: Varga István; pénztárnok: Tóth István. Számvizsgáló­bizottság: — Szarka András, Papp Imre, Sze­keres Dániel. Ellenőrző bizottság: Mészáros Já­nos, Nagy Imre, Kertész István. Zászlótartók r Kosztyu Ferenc, Farkas János. Ajtóőrök: Vi­rág József és Domonkos Gyula. Toledoi Magyar Ref. Női Egylet. Alakult 1904 junius hó 26-án. Gyűléseit tartja minden hó második vasár­napján. Havi dij 50 cent; betegsegély 6 dol­lár hetenkint, 100 dollár temetési költség: Ha­láleseti dij minden tag után 1 dollár. Tagja lehet minden 15—50 év közötti magyar ref. nő. Elnök: Takács Jánosné; alelnök: Bellines De- meterné; jegyző: B. Tóth Istvánná, 2349 Cale­donia St.; pénztárnok: Szabó Istvánná; titkár: Visi Sebestyénné; számivszgálók: Szabó Erzsé­bet, Vincze Gáspárné, Kozma Zsigmondné; Zászlóvivők: Suba Sándorné és Béres Józsefné; ajtóőrök: ifj Demeter Istvánná és Hunyor La- josné. Bridgeporti Első Magyar Ref. Betegsegélyző Egylet. Alakult: 1903 augusztus 16-án. Gyűléseit tartja minden hó 3-ik vasárnapján, d. u. 1 órakor, az Első Magyar Ref. Egyház iskolahelyiségében. Elnök: Ifj. Köteles István; alelnök Imry Sá­muel; titkár-pénztárnok: Rácz Dániel, 400 Bostwick Ave.; számvizsgálók: Forizs István és Bodnár András; beteglátogatók: Vaszil Fe­renc, 41 Orland St. és özv. Gyurcsák Ferencné, 95 Waldorf Ave.; orvos Dr. Scheiber Leo, 1635 Fairfeld Ave. A Ref. Egyesület Első Osztályának ügykeze­lője : Baraté István, 286 Osborne St, Bridgeport, Conn. A Pocahontas, Va.-i Magyar Református Egyház. Lelkész: Szeghy B. János. Box 245, Poca­hontas, Va.; godnok: Komáromi Mihály; jegy­ző: Boné András; pénztárnok; Szűcs Albert; presbyterek: idb. Dobos András, Erdei József, Sós József, Buga József és Stefán Péter; egy­házfi: Oláh Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents