Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-08-22 / 34. szám

4-ik oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 34-ik szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA American Hungarian Presbyterian and Reformed Church Paper. Published Weekly — Megjelenik hetenkint. Published jointly by the Reformed Church in the U. S. and the Presbyterian Church in the U. S. A. Rev. Edmund Vasváry, Editor Rev. Sigismund Laky, Associate Editor Rev. Samuel Horváth, Managing Editor. Minden közlemény, előfizetési vagy hirdetési dij erre a címre küldendő: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA BOX 448 HOMESTEAD, PA. Subscription terms:............. $2.00 per year, sent anywhere. Előfizetési dij: ..........Egy évre két dollár, bárhová. Entered as second class mail matter, August 13, 1925 at the Post-office at Pittsburgh, Pa. under the act of March 8, 1879. V------------------------------------------------------------­Református szemmel A 200 ÉVES JUBILEUM. A Reformed Church kétszáz esztendős jubileuma most ősszel lesz az egyház székhelyén, Philadelphiában s ugyanak­kor ünnepli meg a lancasteri papnevelő intézet is alapításának száz éves évfor­dulóját. A nevezetes alkalom bizonyára nem mulhatik el anélkül, hogy abból a magyar egyházak is ki ne vegyék a ré­szüket valamilyen formában. Nemcsak a hála és köszönet kötelez el erre ben­nünket, hanem a testvéri együvétarto- zandóság parancsszava is. A Reformed Church volt az első, amely mintegy 35 esztendővel ezelőtt árván és tanácsta­lanul álló magyar hittestvéreink gondo­zását felvette. Az elmúlt 200 esztentő- ből igy 35 esztendő története közös a mienkével. Meg kell ragadnunk tehát az alkalmat, hogy a közegyház öröm ünne­pe a mi ünnepünk is legyen. A három egyházmegye vezetősége bizonyára nem feledkezett el erről a kötelességről. Gyü­lekezeteink, lelkészeink már várják a megmozdulást az egyházmegyék részé­ről. A NÉMET DIÁKOK PÉLDAADÁSA. A németországi diákok, akik az elmúlt esztendők alatt tetemes segélyben ré­szesültek az Egyesült Államok népének részéről, meglepő és váratlan ajánlattal állottak elő az elmúlt hetekben. Azok a diákok ugyanis, akik már befejezték ta­nulmányaikat és állásban vannak, elha­tározták, hogy visszafizetik Amerikának azt, amit tőle kaptak. Erre az esztendő­re tízezer dollárnak visszafizetését ígér­ték meg. Ezt a pénzt a nemzetközi diák- segélyző egyesülethez utalják át, amely ismét könyveket és tanszereket vásárol rajta olyan diákok számára, akik rászo­rulnak a segítségre. Annak idején, ami­kor a segélyt kapták, valószínűleg tet­tek ilyen Ígéretet ezek a diákok, amit azonban bizonyára csak kevesen vettek komolyan. Annál szebb és meglepőbb, hogy az ígéretet csakugyan valóra vált­ják. S ezzel kapcsolatban lehetetlen, hogy eszünkbe ne jussanak a mi segélyezett lelkész-jelöltjeink, akik szintén amerikai segítséggel folytatták tanulmányaikat az Egyesült Államok földjén. Talán mon­dani sem kell, hogy az adott segítség vissza fizetését senki sem kivánja tőlük s ha volna is ilyen szándékuk, nagyon kétséges, hogy a legjobb akarat mellett is teljesíteni tudnák-e? Van azonban valaki, akinek a mi fiaink is tartoznak ezzel az adóssággal: az anyaszentegyház, az Isten országának nagy ügye. Az anyaszentegyház áll elé- bük s némán, szótlanul várja a nagy kö­telezettség teljesítését. A Jézusért való munka szent fogadalma nem maradhat üres szó. Törlesszék le ezt a lelki adós­ságot hűséges munkával, áldozatos élet­tel. Jézus és egyháza ezt várja tőlük. “MINDEN NÉPEKET...” Az önmagának, önmagában élő keresz- tyénség ellen emel vádoló szót az a lecke, amely most vasárnap kerül tárgyalás alá a vasárnapi iskolákban. Pál, a nagy apos­tol, aki a saját véleményét követve, Ázsiába akar menni, hogy ott hirdesse az evangéliumot, nem mehet oda, mert a Szentlélek megtiltja és Europa országai felé fordítja útját. Jézus parancsa értel­mében a keresztyénségnek missziós ,hit­terjesztő lelki szövetségnek kell lennie, amely meghallja a hivó szót. íme, milyen kézzelfogható Pál eseté­ben a Szentlélek vezetése és irányítása! Ha Pál akkor Ázsiába megy, ma bizo­nyosan Ázsia volna keresztyén és Európa pogány, Ázsia küldene hitterjesztőket Európába s ma Európa volna a sötétség­ben élő világrész, ellentétben Ázsiával, amely megnyerte volna a kereszténység kulturális áldásait is. Érdemes elgondol­kozni fölötte, mert megtanulhatjuk belő­le, hogy az isteni gondviselés velünk van s a Szentlélek vezetésének engedelmes­kednünk kell. S vájjon mi történt volna, ha az euró­pai kereszténység nem temetkezett volna önmagába, nem élt volna önmagának, hanem az átvett fáklyát tovább vitte vol­na az elhanyagolt Ázsia felé? Talán ma az egész világ arculata más volna. Amelyik egyház elhanyagolja az evan­gélium terjesztésnek ügyét, kiszáradt fává változik. Igyezzünk ébren tartani közöttünk a missziók szellemét, nehogy hűtlen sáfároknak találtassunk! REPORT OF FINDINGS COMMITTEE OF THE BIENNIAL CONFERENCE ON PRESBYTERIAN WORK AMONG THE HUNGARIANS We recommend that each church or mission adopt, by vote of the Session, and by vote of the Congregation, certain very definite goals for the next two years, such as:— a) A program of evangelism, in which the members of the church will be enlisted in winning others. b) A program of religious education, to care adequately for all our children and young people. c) A program of stewardship pro­motion, whereby the responsibility of church support will be laid on every member. d) A list of definite goals, — of accessions, Sunday School increase, con­tributions, etc. We recommend increased emphasis on religious education, including week-day religious education and Daily Vacation Bible Schools. In the matter of language we would recommend that language be used which will best meet the needs of each field, and each group; that reli­gious education and worship be provided in English for those children who norm­ally use English, but that these also share in Hungarian worship, that the family solidarity be maintained. We recommend the development of social and recreational work for child­ren and young pople, not only to hold them to the church, but for the develop­ment of Christian character. We must keep constantly in mind the development of competent leadership for such groups. We recommend the use of the cateche­tical class for traning children for church worship, but this should be made a part of the whole program of religious educa­tion, and not the final step in the process. We reconmmend that all our churches plan for Evangelistic Campaigns along the lines that have proved so succesful. We recommend the presentation of the call to the Christian ministry to the young men of our churches; and to young women also the opportunity of Christian service as a life work for which they may train themselves. We recommend that each church give special attention to the form of govern­ment of the Presbyterian Church, that all may conform to the standard, and we recommend that these Presbyterian Church in the matter of church member­ship. Those are members of the church who are received by vote of the Session on confession of their faith, or by pres­enting letters from other churches. Children become members of the church when confirmed. Contributing to the

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents