Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-08-01 / 31. szám

31-ik szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

7. oldal

talán nem is maradhattam volna kinnt három évig Amerikában. A hála szavaival, a legkedvesebb emlékek rajzása közben búcsúzom mindenek előtt a daytoni magyar református gyülekezettől, melynek körében 20 hónapon át volt alkalmam daytoni theologus koromban munkálkodni. Hasonlóképen a buf- faloi és a tonawandai gyülekezetektől, melyeknek tavaly nyáron át helyettes lelkészük lehettem, sőt az előbbinek még e nyár első részében is a kisegitő lelkésze. A clevelandi west side-i gyülekezettől, amely gyülekezet templomának falai között szenteltek volt lelkésszé annak idején. Végül a loraini, detroiti, columbusi, clevelandi (east side-i) és tren- toni gyülekezetektől, amelyeknek oly szívesen látott legátusa, illetve vendég-prédikátora voltam az elmúlt három év alatt.

S mialatt búcsúzom, arra kérem amerikai református lelkész testvéreimet és gyülekezeteinket, hogy a még kinnt lévő és a közel és távol jövőben kijövő magyar református theológus kollegáimat részesítsék ugyanabban a hamisíthatatlan keresztyéni és magyar vendégszeretetben, mint amelyben engem részesítettek. És még egyre: ne igyekezzenek tanulmány útra kijövő kollegáimat kétségtelenül jóhiszemű és jóindulatból származó, de megkötöző szeretetükkel végleges letelepedés céljából Amerikában marasztani. Minket erkölcsi kötelezettség visz vissza tanulmány éveink letelte után Amerikából Magyarországba, s Amerikában közülünk csak

az maradhat meg, akinek lelkiismerete nem tud a tenger-előtti és tenger-utáni, az önzetlen és többé-kevésbbé önző célok között különböztetni. Mink Amerikában készülünk magyarországi református egyházunk szőlőskertjének munkásaiul, s amerikai testvéreink elhagyott hazájukat segítik, ha minket támogatnak. Kétségtelenül a munkatér nagy itt Amerikában is, de én mégis úgy érzem, hogy elhagyott hazánkban az aratni való még több s az arató még kevesebb, mint itt, hol a gyülekezeti élet sok tekintetben egészségesebb mint az otthoni nagy történelmi egyházakban. Mert Amerikában a gyülekezet első sorban gyülekezet és csak másodsorban templom. És ez igy van jól. Elérkezett tehát az idő, hogy amerikai magyar református testvéreink vállvetve azon munkálkodjanak, hogy mennél több lelkészt képezhessenek ki fogadott hazájukban a rendelkezésükre álló főiskolákban (Lancasterben, Bloomfielden, stb.). Lelkészeket, akik kezdettől fogva megértik a speciális amerikai viszonyokat, és ugyanakkor a kellő magyar műveltséggel is rendelkeznek.

És most, amikor utolsó soiaimat Írom le. fülembe csendül és szivemben is viszhangzik Péter apostol felkiáltása: “Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Isten; Hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik." Mert ez a keresztyéni princípium, az, amelyet uj élettel, uj lendülettel töltött meg, s uj accentussal

ruházott fel Amerika, s amely bennem is uj nagy és szent elhatározásokat érlelt meg. Amerikai magyar református testvéreim, féljétek továbbra is ezt a ti Istenieket, csele- kedjétek az igazságot, és akkor kedvesek lesztek Isten előtt Amerikában is, mint e nagy és virágzó ország állampolgárai.

“A békesség Istene pedig, aki kihozta a halálból a juhokpak nagy pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat Jézust, tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az ő akaratát, azt munkálván ti bennetek, a mi kedves ő előtte a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön örökké. — Ámen.”

Vasady Béla.

JÓ FALIMONDÁS.

Luthert egy szállásadó gazdája egyszer arra kérte, hogy Írjon neki emlékül egy jó mondást a falra. S Luther föllépett a padra és ezt irta a falra: “Az Űréi vagyunk.” Lelépett a pádról és igy szólt: “Mi az Ur Jézus Krisztus tulajdonai vagyunk s ő bizonnyal megőrzi azt, ami az övé.” Ezért vagyunk mi, keresztyének urak a halál, a hűn és az ördög fölött s ezért nincs ezeknek hatalmuk rajtunk.

Br. Podmaniczky Pál.

EGYHÁZI HÍREK

ALPHA, N. J.

Közli: Szabó András, lelkész.

Nyári magyar iskola. Mint előző években, úgy ez éven is minden lehetőt elkövettek egyházunk elöljárói, csakhogy minél több gyermek számára lehetővé tegyék a nyári magyar iskolába való járást. Ezért négy központon állítottak fel iskolát. Alphán beiratkozott 59 és eljár 59 gyermek. Tanítanak: a lelkész és Varga Ida k. a. Eastonbanj beiratkozott 26 és eljár 22. Phillipsburgban beiratkozott 49 és eljár 47 gyermek. Itt Fekete András lelkésznövendék tanít. — Martins Creekken beiratkozott 15 gyermek. A tanítás szép rendben halad előre. Egy család kivételével, mindenki pontosan küldi gyermekeit. A szülők Ítélő képessége fogyatkozást szenved, ha azt gondolják, hogy tán egyik vagy másik gyermeket előnyben részesít, jobban szeret ez vagy az a tanító.

Iskolánk kiépitóse. Az elmúlt közgyűlésen véglegesen kimondotta gyülekezetünk, hogy nem épi- tet uj iskolát, de a meglévőt ki és átépíti, azt és a templomot modern fűtőkészülékkel látja el. A munkálatok elvégeztetését egy bizottságra bízta, melynek tagjai: Sinkó János gondnok, Varga Endre pénztáros, Tóth József jegyző, Nagy Gyula presbiterek, Fülöp Károly egyháztag.

Három egyház piknikje és bazárja. Három külömböző vallásfelekezetnek van temploma Alphán.

Ezek elöljárói gyűlést tartottak az elmúlt vasárnap és kimondották, hogy egy közös pikniket és bazárt tartanak a három egyház pénztára javára. Bizottságokat küldtek ki, hogy e vidéken mindenkit felszólítsanak adakozásra és az együtt való munkálkodásra.

Vendég lelkészek. Egyházunkban az elmúlt két vasárnap vendég lelkészek végezték az istentiszteletet és pedig Nt. Nagy Emil és Fekete András lelkésznövendék. Jul. 26-án Keresztesi István lelkésznövendék fogja az istentiszteletet végezni. Augusztus 2-án pedig ismét Fekete András lelkésznövendék fogja azt végezni.

ELYRIA, O.

Közli: Ifj. Kalassay Sándor, lelkész

Bazárunk óriási sikere felülmúlta még a legszebb várakozásinkat is. A békesség és a szeretet jegyében indított munka a legszebb eredményt mutatta fel, mert 3 nap alatt ez a kicsiny sereg 850 dollár tiszta hasznot tudott összehozni az egyháznak. Nem lehet az összes adakozóknak neveit kitenni e tudósítás keretében, mert százakra rúgna a névsor. Hanem ki kell emelnünk a Stop 7-iki testvéreink szives áldozatkészségét, akik pénzben és természetbeni adományok gyűjtésében fáradhatatlanul munkálkodtak. Többen Stop 7-ről a szi- nielőadásokban is résztvettek, úgyszintén egy kedves vendégünk Amherstről. A jóságos Isten gazdag áldását kérjük az összes adakozókra, a bazár lelkes munkásaira, az estélyeken szereplőkre, — mindazokra, akik valamilyen mértékben kivették részüket ez Istennek tetsző munkából.

Piknikünk az egyház Javára, dacára annak, hogy alig két héttel a bazár után következett, napsütéses derült időben fényesen sikerült. A sok vendég, akik között ott láttuk az egyháznak minden egyes számot tevő tagját, mindvégig derűs hangulatban, nagyszerű cigányzene mellett mulatott. Nem zavarta meg e piknik sikerét sem az izgágáskodás, sem a pálinka árulás, mint más helyeken szokás, hanem egy keresztyén egyház testvéries összejövetele felett a vidámság és az 1 ártatlan mulatság szelleme uralkodott. Jövedelmünk eléri a 175 dollárt.

Temetés. E hó 21-én toledoi kórházban elhalálozott Tóth János, 47 éves testvérünk tetemeit tegnap kisértük ki Brerea-ba, ahol felesége és egy kis gyermeke már nyugosznak. A két árván maradt gyermeket valószinüleg elhelyezzük rokonoknál vagy az árvaházban.

Esküvő. Julius 25-én esküdtek egymásnak örök hűséget Kosa László és Dráboczi Juliska, egyházunkban közkedvelt ifjak. Az uj párnak tartós boldogságot kívánt a tisztelők nagy serege.

Felolvasás. Nt. Dr. Tóth Sándor, magyar tanár e hó 31-én érkezik meg Elyriába, hogy itt is megtartsa immár híressé vált felolvasását a trianonoi békéről s Magyarország helyzetéről ezzel kapcsolatban.

Ezen vetített képekkel előadott rendkivüli érdekfeszitő felolvasásra, amely pénteken este 7 órai kezdettel lesz az iskolában megtartva előre felhívjuk az összmagyarság figyelmét. Belépti dijat nem szedünk, hanem önkéntes adományokat kérünk elhelyezni a persely kosárba, amely az ajtó mellett lesz kitéve. — Ekkor frissítőket is és Ice Creamot is árulunk a szünetek között.

Árvaházi nap. Az elyriai összmagyarság vezető férfiai lelkes fáradozása mellett gyönyörűen indul az előkészület, hogy itt is Elyriá- ban egy hatalmas árvaházi napot rendezzünk. Vegye tudomásul kü- lömbség nélkül minden magyar testvér, hogy e napon minden szétválasztó akadályt félre kell tenni és e nagy cél érdekében mindenkinek a lehető legnagyobb áldozatkészséget kell kifejteni.

Az árvaházi napot sikeressé kell tenni. Nem szabad ennek semmi miatt meghiúsulnia. E napon jelen lesz közöttünk az Árvaatya, aki délelőtt prédikálni is fog. A templomi persely az összes adományokkal az árvaházra forditattik. Itt is kérem az elyriai testvéreket, hogy e célra elhelyezett borítékokban ajándékaikat helyezzék el.

A bizottság tagjai: Ifj. Szabó Imre, a Verhovay Egylet részéről; Kovács János, üzletember; Jobba Ferenc, a Verhovay Egylet 107. fiókjának elnöke; Mittli Imre, a Munkás Egylet részéről; Beregszászi Józsefné, Apai Gusztávné, Id. Szabó Imréné, a Ref. Női Egylet részéről; Pézes Ferenc, gondnok, a .Ref. Egylet részéről; Id. Szabó Imre, pénztárnok, a Ref. Egyház részéről; Dienes Ferenc, akikhez még több bizottsági tag neve is jön.