Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-08-01 / 31. szám

3l-ík szám Amerikai magyar reformátusok lapja 5. oldal VASÁRNAPI ISKOLA ISTEN IGÉJÉNEK HALLGATÁSA ÉS CSELEKVÉSE. 30-IK LECKE. Jakab 1:19-27. AUGUSZTUS 2. Jakab apostol, a jeruzsálemi gyülekezet­nek papja sajnálattal tapasztalta, amit mi is sokszor tapasztalunk, hogy az egyház tagjai között sokan vannak, kik az igét meghallgat­ják. sőt néha dicsekednek is vele, de életükön nem igen látszik még, hogy Krisztusnak köve­tői. Az ilyen emberek hasonlatosak azokhoz a farizeusokhoz, kikről Jézus azt mondja, hogy fennszóval imádkoznak a gyülekezetben és az utcák szegletein, de az özvegyeknek és árvák­nak szájából még az utolsó falat kenyeret is kiveszik. Az igét nemcsak hallgatni, hanem csele­kedni is kel! Mit ér, ha mi meghallgatjuk, hogy embertársainkkal békességben kell él­nünk; hogy Isten el-tt csak úgy vagyunk ked­vesek, ha egymást szeretjük és mihelyt el­hagyjuk az Urnák házát megbántjuk embertár­sainkat, megkárosítjuk őket vagyonúkban, jó hírnevüket bemocskoljuk ? Mint keresztyének, tagjai vagyunk annak a nagy családnak, mit anya-szentegyháznak nevezünk. Ennél fogva mint családtagok köte­lezve vagyunk arra, hogy miattunk szégyen ne érje a családot. Az egyes tagnak illetlen vi­selkedése nem egyszer megbélyegzi az egész családot. Sokszor olvashatjuk, hogy az enge­detlen ro^sz gyermeknek a viselkedése, ki nem Krisztus törvénye szerint él, idő előtt sírba dönti az apát, vagy anyát. Szóval a családnak egyes tagja megronthatja a családot. A Krisztus egyháza nem véka alá rejtett gyertya, hanem a gyertyatartóra van helyez­ve, hogy lássa mindenki. A körülöttünk levők nem hallás, hanem láttás szerint Ítélnek. Ha az egyház tagjai nem élnek Istennek tetsző éle­tet, az egyházon kívül állóknak szemében az egyház veszített értékéből. Egy kínai főember egyszer azt mondta az egyik missionariusnak: “Én soha sem hallot­tam a te tanításodat, de tudom értékelni, mert láttam eredményét. Ugyan is van nekem egy szolgám, ki az előtt gonoszabb volt az ördög­nél, de mióta a te tanításod szerint cselekszik, egészen más ember. Szelíd és igazságos. Örü­lök, hogy közzénk jöttél és tanítod népemet hasonló cselekedetek gyakorlására.” Tehát, hogy a keresztyén egyház tagjai­nak láttassunk, szükséges, hogy Isten törvé­nyei szerint éljünk. Szóval ne csak hallgatói legyünk az igének, hanem megtartói is. Mit is követel tőlünk az ige Jakab após­tól szerint? Követeli, hogy legyünk békesség szeretők. Zabolázzuk meg a nyelvünket. A nyelv csodálatos alkotása Istennek. Ál­dás, békesség és öröm fakad nyomán, ha ural­kodni tudunk felette. De átok és pusztulás je­lezik útját, ha szabadjára engedjük, ha meg nem zabolázzuk. Akik ma barátaink, holnap ellenségeink lesznek, ha nyelvünk felett az uralmat elvesztettük. Mert a nyelv, ha szabad­jára van engedve nem nézi, hogy ki az ellen­ség, ki a jó barát. Mind a kettőt képes egyfor­mán megmarni. Hányszor megszomoritottuk a mi szülein­ket rakoncátlan nyelvünkkel, midőn vásott rossz gyermekektől eltanult káromlásokat ej­tettünk ki a szülői háznál; vagy a midőn szü­léink intettek a jóra, szépre, mi a helyett, hogy megfogadtuk volna, vissza feleseltünk. Nem jól van ez igy. Annak, aki az igének nem csak hallgatója, de cselekvője is, nyelve szeretettel szó! meg akkor is, mikor dorgál. A nyelv féken tartásán kívül lelkünkre kö­ti az apostol, hogy Isten előtt csak úgy le­szünk kedvesek, az Atya előtt való szolgála­tunk úgy lesz szeplő nélkül való, ha nem fe­ledkezünk meg az árvákról és özvegyekről az ő nyomorúságukban. Ti, a kik szüléitek jóvoltából minden nap bőségesen táplálkoztok, tiszta és puha ágy- alusztck, el sem tudjátok képzelni, hogy mi­lyen egy árvának a sorsa. Azért, hogy job­ban megértsétek, elmondom nektek az “Árva fiú dalát”: “Árva vagyok, nincsen apám, se anyám, Senkinek sincs e világon gondja rám. Egész világ idegen én irántam, Se ételem, se italom Kapuk alja az ágyam.” Lássátok, ilyen az árvának sorsa. Cso­dálkoztok felette, ha Jakab apostol a legfon­tosabb keresztyén kötelességek közé sorozza az árvák meglátogatását? A ti szivetek még fogékony, hajlik a jóra. Engedjetek hát ben­ne helyet az apostol intésének. Legyetek gyorsak a hallásra, késedelmesek a haragra és vegyétek fel mindenkor az árvák és özve­gyek ügyét. ARANYIGE: Legyetek pedig valóban megtartói az igének, és ne legyetek csak hall­gatói. — Jakab 1:22. Malacsics József. Egy megtért ifju Egy atya gyakran intette fiát, hogy hagyjad a bűn útját és a bűnös baráto­kat. A fiú fülei süketek voltak az intésre. Megfigyelte azonban, hogy atyja az ajtó­félfába mindegyikre egy-egy szöget üt. Ha ennek okát kérdezte, atyja kitérő vá­laszt adott. Egyszer aztán egy betegség- következtében az ifju bűntudatra ébredt, kegyelemért és gyógyulásért kiáltott Is­tenhez. Isten meghallgatta, — meggyó­gyította és uj szivet teremtett belé. Az ifju könnyezve kért bocsánatot atyjától is, hogy annyi éven át keserítette, nem hallgatva intéseire. Atyja most igy szólt: “Valahányszor tudtam, hogy a biin útjá­ra mégy, egy-egy szöget vertem az ajtó­félfába ! Jer, most kihúzzuk a szögeket, — bűneid meg vannak bocsátva — a Jé­zus vére minden bűnt eltöröl.” Megtör­tént, — az atya a szögeket mind az utol­sóig kihúzta. — “Igaz atyám, amit mond­tál, meg vannak bocsátva, de lásd a szö­gek helye ottmaradt”, — szólt fájdalom­mal az ifju! Minél tovább halasztód meg­térésed, annál több ilyen sebhely marad testeden-lelkeden! Konrád György. A ROMÁN KORMÁNY BALKÁNIZÁLNI AKARJA ERDÉLYT. A “The Christian World”, a legna­gyobb angol protestáns lap ‘ ‘ Erdély bal- kánizálása” címen közli J. Hay Colligan lelkész cikkét, aki az angol presbiteriánus egyház tanulmányi bizottságával keletre utazott és hazatérőben néhány napig Er­délyben tartózkodott. A cikk bevezetőben ismerteti Erdély természeti szépségeit, de megjegyzi, hogy Erdélyben — az emberi természet ez idő szerint nem áll összhangban a természet­nek ezzel a harmóniájával. A román ki­rály elhárítja a személyes felelősséget azért a politikáért, amely már nagy elke­seredést okozott. A román kormány Er­délyt történelmi hagyományaitól meg akarja fosztani, vagy jobban mondva bal- kánizálni . Uj földreformot és uj közok­tatási politikát léptettek életbe. A föld­reform alapján bizonyos személyeknek vagy testületeknek néni szabad 32 holdnál több földdel rendelkzeniök. A közoktatási reform a legszigorúbb rendszabályokat tartalmazza, amelyek • minden iskolára rákényszerítik a román nyelv és történelem tanítását. A román kormány most kígyókból és skorpiókból font fenyitő korbácsot su­hogtat. Az ilyen megfélemlítés azonban nem vezet engedelmességre, hanem fel­kelti a lázadás szellemét annak a népnek a szivében, amely érzi, hogy letapossák csak azért, mert elég bátor ahhoz, hogy vallási meggyőződése legyen. Borzalmas tragédia volna, ha Erdély elvesztené pro­testáns örökségét, még pedig nem saját hibájából, hanem oly politikai helyzet következtében, amelyet nem az ország maga teremtett és amelyet maga nem tud megváltoztatni. A megújult élet Egy misszionárius elbocsátotta benn. szülött segítőtársát a szolgálatból, mert botlást követett el: elfeledte az enyim- tied közötti különbséget megtenni. Jó idő 'múlva az ország belsejébe nyomult a misszionárius, hol azelőtt fehér ember nem járt. Egy faluban az igét hirdetve, a bennszülöttek elé rajzolta az Ur Jézus személyét, aki széjjel jár jót cselekedve, mások baját felvéve, gyógyítva, segítve mindenkin. Mikor elvégezte beszédét, a bennszülöttek igy kiáltottak fel: “Ez az ember, akiről beszéltél, itt él köztünk!” Mikor kérte, hogy mutassák meg, nagy meglepetésére előhozták volt szolgáját. Konrád György,

Next

/
Thumbnails
Contents