Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-08-01 / 31. szám
3l-ík szám Amerikai magyar reformátusok lapja 5. oldal VASÁRNAPI ISKOLA ISTEN IGÉJÉNEK HALLGATÁSA ÉS CSELEKVÉSE. 30-IK LECKE. Jakab 1:19-27. AUGUSZTUS 2. Jakab apostol, a jeruzsálemi gyülekezetnek papja sajnálattal tapasztalta, amit mi is sokszor tapasztalunk, hogy az egyház tagjai között sokan vannak, kik az igét meghallgatják. sőt néha dicsekednek is vele, de életükön nem igen látszik még, hogy Krisztusnak követői. Az ilyen emberek hasonlatosak azokhoz a farizeusokhoz, kikről Jézus azt mondja, hogy fennszóval imádkoznak a gyülekezetben és az utcák szegletein, de az özvegyeknek és árváknak szájából még az utolsó falat kenyeret is kiveszik. Az igét nemcsak hallgatni, hanem cselekedni is kel! Mit ér, ha mi meghallgatjuk, hogy embertársainkkal békességben kell élnünk; hogy Isten el-tt csak úgy vagyunk kedvesek, ha egymást szeretjük és mihelyt elhagyjuk az Urnák házát megbántjuk embertársainkat, megkárosítjuk őket vagyonúkban, jó hírnevüket bemocskoljuk ? Mint keresztyének, tagjai vagyunk annak a nagy családnak, mit anya-szentegyháznak nevezünk. Ennél fogva mint családtagok kötelezve vagyunk arra, hogy miattunk szégyen ne érje a családot. Az egyes tagnak illetlen viselkedése nem egyszer megbélyegzi az egész családot. Sokszor olvashatjuk, hogy az engedetlen ro^sz gyermeknek a viselkedése, ki nem Krisztus törvénye szerint él, idő előtt sírba dönti az apát, vagy anyát. Szóval a családnak egyes tagja megronthatja a családot. A Krisztus egyháza nem véka alá rejtett gyertya, hanem a gyertyatartóra van helyezve, hogy lássa mindenki. A körülöttünk levők nem hallás, hanem láttás szerint Ítélnek. Ha az egyház tagjai nem élnek Istennek tetsző életet, az egyházon kívül állóknak szemében az egyház veszített értékéből. Egy kínai főember egyszer azt mondta az egyik missionariusnak: “Én soha sem hallottam a te tanításodat, de tudom értékelni, mert láttam eredményét. Ugyan is van nekem egy szolgám, ki az előtt gonoszabb volt az ördögnél, de mióta a te tanításod szerint cselekszik, egészen más ember. Szelíd és igazságos. Örülök, hogy közzénk jöttél és tanítod népemet hasonló cselekedetek gyakorlására.” Tehát, hogy a keresztyén egyház tagjainak láttassunk, szükséges, hogy Isten törvényei szerint éljünk. Szóval ne csak hallgatói legyünk az igének, hanem megtartói is. Mit is követel tőlünk az ige Jakab apóstól szerint? Követeli, hogy legyünk békesség szeretők. Zabolázzuk meg a nyelvünket. A nyelv csodálatos alkotása Istennek. Áldás, békesség és öröm fakad nyomán, ha uralkodni tudunk felette. De átok és pusztulás jelezik útját, ha szabadjára engedjük, ha meg nem zabolázzuk. Akik ma barátaink, holnap ellenségeink lesznek, ha nyelvünk felett az uralmat elvesztettük. Mert a nyelv, ha szabadjára van engedve nem nézi, hogy ki az ellenség, ki a jó barát. Mind a kettőt képes egyformán megmarni. Hányszor megszomoritottuk a mi szüleinket rakoncátlan nyelvünkkel, midőn vásott rossz gyermekektől eltanult káromlásokat ejtettünk ki a szülői háznál; vagy a midőn szüléink intettek a jóra, szépre, mi a helyett, hogy megfogadtuk volna, vissza feleseltünk. Nem jól van ez igy. Annak, aki az igének nem csak hallgatója, de cselekvője is, nyelve szeretettel szó! meg akkor is, mikor dorgál. A nyelv féken tartásán kívül lelkünkre köti az apostol, hogy Isten előtt csak úgy leszünk kedvesek, az Atya előtt való szolgálatunk úgy lesz szeplő nélkül való, ha nem feledkezünk meg az árvákról és özvegyekről az ő nyomorúságukban. Ti, a kik szüléitek jóvoltából minden nap bőségesen táplálkoztok, tiszta és puha ágy- alusztck, el sem tudjátok képzelni, hogy milyen egy árvának a sorsa. Azért, hogy jobban megértsétek, elmondom nektek az “Árva fiú dalát”: “Árva vagyok, nincsen apám, se anyám, Senkinek sincs e világon gondja rám. Egész világ idegen én irántam, Se ételem, se italom Kapuk alja az ágyam.” Lássátok, ilyen az árvának sorsa. Csodálkoztok felette, ha Jakab apostol a legfontosabb keresztyén kötelességek közé sorozza az árvák meglátogatását? A ti szivetek még fogékony, hajlik a jóra. Engedjetek hát benne helyet az apostol intésének. Legyetek gyorsak a hallásra, késedelmesek a haragra és vegyétek fel mindenkor az árvák és özvegyek ügyét. ARANYIGE: Legyetek pedig valóban megtartói az igének, és ne legyetek csak hallgatói. — Jakab 1:22. Malacsics József. Egy megtért ifju Egy atya gyakran intette fiát, hogy hagyjad a bűn útját és a bűnös barátokat. A fiú fülei süketek voltak az intésre. Megfigyelte azonban, hogy atyja az ajtófélfába mindegyikre egy-egy szöget üt. Ha ennek okát kérdezte, atyja kitérő választ adott. Egyszer aztán egy betegség- következtében az ifju bűntudatra ébredt, kegyelemért és gyógyulásért kiáltott Istenhez. Isten meghallgatta, — meggyógyította és uj szivet teremtett belé. Az ifju könnyezve kért bocsánatot atyjától is, hogy annyi éven át keserítette, nem hallgatva intéseire. Atyja most igy szólt: “Valahányszor tudtam, hogy a biin útjára mégy, egy-egy szöget vertem az ajtófélfába ! Jer, most kihúzzuk a szögeket, — bűneid meg vannak bocsátva — a Jézus vére minden bűnt eltöröl.” Megtörtént, — az atya a szögeket mind az utolsóig kihúzta. — “Igaz atyám, amit mondtál, meg vannak bocsátva, de lásd a szögek helye ottmaradt”, — szólt fájdalommal az ifju! Minél tovább halasztód megtérésed, annál több ilyen sebhely marad testeden-lelkeden! Konrád György. A ROMÁN KORMÁNY BALKÁNIZÁLNI AKARJA ERDÉLYT. A “The Christian World”, a legnagyobb angol protestáns lap ‘ ‘ Erdély bal- kánizálása” címen közli J. Hay Colligan lelkész cikkét, aki az angol presbiteriánus egyház tanulmányi bizottságával keletre utazott és hazatérőben néhány napig Erdélyben tartózkodott. A cikk bevezetőben ismerteti Erdély természeti szépségeit, de megjegyzi, hogy Erdélyben — az emberi természet ez idő szerint nem áll összhangban a természetnek ezzel a harmóniájával. A román király elhárítja a személyes felelősséget azért a politikáért, amely már nagy elkeseredést okozott. A román kormány Erdélyt történelmi hagyományaitól meg akarja fosztani, vagy jobban mondva bal- kánizálni . Uj földreformot és uj közoktatási politikát léptettek életbe. A földreform alapján bizonyos személyeknek vagy testületeknek néni szabad 32 holdnál több földdel rendelkzeniök. A közoktatási reform a legszigorúbb rendszabályokat tartalmazza, amelyek • minden iskolára rákényszerítik a román nyelv és történelem tanítását. A román kormány most kígyókból és skorpiókból font fenyitő korbácsot suhogtat. Az ilyen megfélemlítés azonban nem vezet engedelmességre, hanem felkelti a lázadás szellemét annak a népnek a szivében, amely érzi, hogy letapossák csak azért, mert elég bátor ahhoz, hogy vallási meggyőződése legyen. Borzalmas tragédia volna, ha Erdély elvesztené protestáns örökségét, még pedig nem saját hibájából, hanem oly politikai helyzet következtében, amelyet nem az ország maga teremtett és amelyet maga nem tud megváltoztatni. A megújult élet Egy misszionárius elbocsátotta benn. szülött segítőtársát a szolgálatból, mert botlást követett el: elfeledte az enyim- tied közötti különbséget megtenni. Jó idő 'múlva az ország belsejébe nyomult a misszionárius, hol azelőtt fehér ember nem járt. Egy faluban az igét hirdetve, a bennszülöttek elé rajzolta az Ur Jézus személyét, aki széjjel jár jót cselekedve, mások baját felvéve, gyógyítva, segítve mindenkin. Mikor elvégezte beszédét, a bennszülöttek igy kiáltottak fel: “Ez az ember, akiről beszéltél, itt él köztünk!” Mikor kérte, hogy mutassák meg, nagy meglepetésére előhozták volt szolgáját. Konrád György,
