Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-18 / 29. szám
2. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 29-ik szám. r-----------------------------------------PUBLICATION COMMITTEE: Rev. Alexander Ludman, Rev. Géza Takaró, Rev. Julius Melegh, Rev. Francis Újlaki, Rev. Louis Bogár, Rev. Gabriel Dókus jr., Rev. Francis Kovách, Rev. Barnabas Dienes, Rev. Sigismund Laky. Editorial and Publication Office: 7911 West Jefferson Avenue Detroit, Mich. SUBSCRIPTION TERMS: $2.00 PER YEAR SENT ANYWHERE. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AMERICAN HUNGARIAN PRESBYTERIAN AND REFORMED CHURCH PAPER PUBLISHED WEEKLY — MEGJELENIK MINDEN HÉTEN This Paper is Published in Cooperation with the Reformed Church in the United States & the Presbyterian Church in the United States of America! Mindennemű közlemények vagy előfizetési és hirdetési dijak :: a felelős szerkesztőhöz küldendők. :: Publication Office: 7911 W. Jefferson Ave. Detroit, Mich. Tel. Cedar 0414 Entered as second class mail matter on the 16th of October, 1924 at the P. O. at Detroit, Michigan, under the Act of March 3, 1879. f-----------------------------------------N KIADÓ BIZOTTSÁG: Ludmán Sándor, Bridgeport Takaró Géza, New York Melegh Gyula, McKeesport Újlaki Ferenc, Lorain Bogár Lajos, Toledo Dókus Gábor, Canton Kovách Ferenc, Bloomfield Dienes Barna, Caldwell Laky Zsigmond, New Brunswick További intézkedésig a szerkesztőség és kiadóhivatal cime: “Amerikai Magyar Reformátusok Lapja”, 7911 W. Jefferson Ave. Detroit, Mich. ELŐFIZETÉSI ÁR: BÁRHOVA KÜLDVE 2 DOLLÁR EGY ÉVRE. V.___________________________J MEGJEGYZÉSEK TAR TÓTH SÁNDOR FELOLVASÓ ^ KÖRÚTJA. Említést tettünk már arról a nagy jelentőségű vállalkozásról, melybe Dr. Tóth Sándor, lancasteri magyar tanár fogott. A nyár folyamán meglátogat mintegy hetven gyülkezetet nyolcvan nap alatt. Ez idő alatt tart hetven felolvasást, csaknem ugyanannyi gyűlést s prédikál legalább harmincötször. Ha Dr. Tóth Sándornak szellemi erejével nem állana arányban testi ereje is, okvetlen összeroppana ekkora teher alatt. És mi még igy is féltjük őt. Féltjük pedig azért, mert a forró nyári időszakban igen nehéz bárhol is egy felolvasásra nagy számú közönséget összehozni. Már pedig, ha ennek a felolvasó körútnak nem lesz meg a kívánt erkölcsi és anyagi sikere, ez rettenetes csalódás lesz rá és mindannyiunkra nézve s attól tartunk, hogy ideálizmussal telitett lelkének szárnyait szegheti ez a csalódás. Pedig a felolvasás megérdemelne nagy, igen nagy közönséget mindenütt. Eleitől végéig nemcsak leköti a figyelmet, de helyenként drámai erővel ragadja magával a lelkeket. Belemarkol a szivbe s a hazafiui fájdalom elkeseredetten tör fel minden igaz magyar kebelből. Nagy munka, szép munka, építő, gazdagító, felemelő munka, amit Dr. Tóth Sándor végez e nyáron. Érdemes arra, hogy csalódás ne érje! /CSABIT A HITEL, DE VESZEDELMES. • Ma már a komolyan gondolkozó amerikai üzletemberek aggódva tekintenek egy egy uj vevőre. Még pedig azért, mert a legtöbb vevő részletfizetésre vásárol. Készpénzzel fizetni nem tud, tehát zálogba dobja napi keresetét. Rabja az egyre szélesebb körben hóditó fényűzésnek. Ezt pedig csak úgy tudja megszerezni, ha igénybe veszi a felajánlott hitelt: “egy dollár lefizetés s a többi apró, könnyű részletekre! ” A részletfizetésre nyújtott hitel valamikor valóságos menyországnak bizonyult, különösen az uj házaspárokra nézve, mert igy igen kis tőkével háztartáshoz kezdhettek. Ám ez a részletfizetésre kötött hitel ma oly szédületes arányban terjed, hogy valóságos csőd fenyeget igen sok háztartást. Szükség van előszoba, ebédlő, konyha, hálószoba berendezésre. A kereskedő, akinek könnyű a lelkiismerete s minden áron üzletet akar kötni: felajánlja portékáját részletfizetésre s a gyanútlan áldozat kap az alkalmon és vásárol. Lakásában aztán egymásután rakják le a perzsa szőnyeget, a vasaló-gépet, a mosó-gépet, a piánót, a fonográfot, a rádiót ,a seprő-gépet s ajtaja előtt ott áll a gépkocsi is. Végre azon veszi észre magát, hogy jövedelmének kétharmad részét lekötötte a részletfizetésekre s beüt a háztartásba a nyomor. Gépkocsin utazik, de számláját a mészárszékben nem tudja rendezni. Kitömött, puha, párnás széken nyújtózkodik, de gyermekének neveltetésére nincs pénz. Szobáját perzsa szőnyeg takarja, de egyháztagsági diját nem tudja fizetni. Egy nagy áruháznak üzletvezetője mondja, hogy a hitelért folyamodóknak 95 százaléka fizetésének csak egyharmad részével rendelkezik. A kétharmadrész már le van kötve. Ma már napról-napra szaporodik azoknak a bizonyítékoknak a száma, amelyek arról tanúskodnak, hogy a mindennapi szükségleteket kielégítő árucikkek egyre kisebb mértékben kelnek, mert a nép jövedelmét fölemésztik a fé- nyiizési cikkek. Minden száz gépkocsi közül nyolcvanötöt részletfizetésre vásárol a közönség. A józan üzleti gondolkozás szempontjából nézve határozottan el kell Ítélnünk ezt az irányzatot. És ami fő: világos bizonyítéka ez a nép szellemi és lelki szegénységének. A szellemi és lelki élet csődjét mutatja az, hogy az ember olyan tárgyakat is bírni akar, amikért megfizetni nem képes. Az em,ber jellemének igen csúnya foltja az, amikor minden áron “felszínen” akar maradni, amikor anyagi erejét meghaladó “tüntetéssel” akar magának társadalmi helyet biztosítani, amikor a nyomor árán szerzett fényűzéssel akar magának “előjogokat” szerezni. — Légy jobb, tisztább, nemesebb, mint más és lesz mindened, ami mások fölé emelhet, ha már ez a vágyad! i NEW YORKI LABOR TEMPLOM. Nem egyszer megvádolták már az egyházat azzal, hogy a munkásnépért semmit, vagy éppen igen keveset tett. Ez a vád nem állja meg helyét. íme: New Yorkban már tizenöt esztendeje tart fenn a Presbyteriánus Egyház egy úgynevezett Labor Templomot a külföldről származott munkásnép hasznára s javáért. Ez a tizenöt esztendő eredményekben gazdag volt. Az elért siker serkentette a Presbyteriánus Egyházat arra, hogy a régi, öreg templom helyén egy modern, a mai kor kívánalmainak minden tekintetben megfelelő uj épületet emeltessen hétszázezer (700,000) dollár költséggel. Ez a templom valóban nemzetközi templom. Tagjainak számát főként a németek, oroszok, olaszok, magyarok s más nemzetiségek alkotják. Hivatalosan a presbyteriánus fennhatóság alá tartozik, de ügyeit egy olyan tanács intézi, amelyben helyet foglalnak az egyház tagjain kívül olyan egyesületek hivatalos megbízottai is, amelyek ezt a mozgalmat anyagilag támogatják, vagy pedig az épületet használják. Nincs olyan igazság, vagy elképzelt igazság, a minek hirdetésére ez a hely nyitva ne állana. A new yorki munkás tömegeknek ez a nyilvános s ingyenes gyülekező helyük. Ha a munkás szeiwezetek vezetőinek van valami mondani valójuk, a Labor Templomba mennek, mert tudják, hogy itt lesz, aki meghallgatja és itt szabadon, minden külső beavatkozás nélkül elmondhatják véleményüket. A tanács arra az elvi álláspontra helyezkedik, hogy ebben a temlomban szólási szabadságát senkinek nem korlátozza s jogot ad az ingyenes gytiléstartásra mindennemű szervezetnek, így történt meg az, hogy ebben a templomban már hirdette a maga igazát az (Folytatása a 4-ik oldalon.)
