Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-07-04 / 27. szám

6. oldaí Amerikai magyar reformátusok lapja 27-ik szám TUDAKOZZÁTOK AZ ÍRÁSOKAT VASÁRNAP, julius 5. — Isten kegyelmes. Olvasandó Ésaiás k. LV. 1-7. Alapige: “Keressétek as Urat, mig megtalálható; hívjátok őt segítségül, amig közel van.” (Ésaiás LV. 6.) Az Isten nem bosszúálló Jehova, aki kö­nyörtelenül megbünteti azt, aki ellene vétke­zett: az Isten, amint arra az Ur Jézus tanított, szerető Atya, aki nem akarja, hogy a bűn miatt elvesszünk, hanem hogy megtérjünk és éljünk, éljünk boldog életet és találjunk üdvös­séget. Azért hozzánk, bűnös emberekhez, hosz- szutürő és kegyelmes és sok alkalmat ad a megtérésre, a megjobbulásra. Keressük azért az Urat, mig nem késő, mig megtalálható, és hívjuk őt segítségül, mig el nem vesztünk, a mig közel van hozzánk. A jó Isten meghallgat­ja könyörgéseinket, erőt ad a gyengéknek, fel­emel elestünkből, megbocsát minden megtérő bűnös gyermekének és az Ur Jézus által bol­dogságra és üdvösségre vezet. HÉTFŐ, julius 6. — Pál beszéde Antiochiában. Olvasandó az Apostolok cselekedetei XIII. 16—25. Alapige: “Támasztott Isten, ígére­te szerint, szabaditót.” (Csel. XIII. 23.) Pál apostolt az antiochiai zsidó egyház elöljárói meghívták, hogy beszéljen nekik és ő félelem nélkül ment azok közé, akik az Ur Jé­zusnak ellenségei valánalc, hogy prédikálja ne­kik az üdvösség evangéliumát. Mert érezte, hogy az Isten vele van és megsegíti abban a nemes munkában, melyre magát szentelte. El­mondotta a zsidóknak, hogy az Isten milyen jó volt az ő választott népéhez, hogy vezérelte ki Egyptomból, hogy segítette Kanaán földére, hogy áldotta meg a bírák idejében, hogy adott nekik királyt Saulban és Dávidban, s hogyan támasztott Dávid magvából Ígérete szerint, szabaditót. Emlékezzünk meg mi is arról, hogy a jó Isten milyen jó volt a mi népünkhöz, hogy ve­zérelt ezer éven át, hogy megáldott minket is az Ur Jézus által! KEDD, julius 7. Pál beszéde Antiochiában. Olvasandó az Apostolok cselekedetei XIII. 26-39. Alapige: “Az idvességnek beszéde néktek küldetett.” (Csel. XIII. 26.) Pál apóstól az Ur Jézusról beszél az Anti­ochiában élő zsidóknak s elmondja, hogy bár az Isten küldötte Őt, hogy szabadítsa meg népét, a zsidók megölték. De nem maradt Ő a halál­ban, hanem feltámadott és megjelent sokak­nak s lett megváltója mindeneknek, akik hisz­nek ő benne. Az Ur Jézus által Isten bünbo- csánatot hirdet és üdvösségre akarja vezérelni az ő népét. Igen, a kegyelmes Isten az Ur Jézus által bünbocsánatot hirdet minden megtérő bűnös­nek, nekünk is, ha akarjuk és üdvösségre kí­ván vezérelni mindeneket, minket is, ha mi is akarjuk. Ki volna pedig oktalan, hogy nem akarná földi életének boldogságát és örök üd­vösségét? SZERDA, julius 8. — Kétféle eredmény. Olva­sandó az Apóst, cselekedetei XIII. 42-52. Alapige: “A tanítványok pedig bételének örömmel és Szent Lélekkel.’ ’ (Csel. XIII. 52.) Pál apóstól beszédét a pogányok örömmel hallgatták, mert abból megértették, hogy az idvességnek beszéde nekik is küldetett, nincse­nek hát kizárva az Isten kegyelméből. De a zsidók közül sokan, első sorban a zsinagóga elöljárói, akik nem akarták megérteni, hogy az Isten könyörülhet a pogányokon is, bételének irigységgel és haraggal s a város vezetőit rá bírták, hogy Pált és társait a városból kiűzzék. Azonban az Urnák igéje az egész tartomány­ban örvendetesen terjede, sokan megtértek és magokat az Ur Jézus követésére szentelték, bételtek örömmel és Szent Lélekkel. Hát reánk milyen hatása van az üdvösség evangéliumának, mit eredményez Isten igéje bennünk? Boldogoknak mondhatjuk magun­kat, he megtérésre vezetett, de szegények és szerencsétlenek vagyunk, ha szivünket az előtt megkeményitettük. CSÜTÖRTÖK, julius 9. — Malakiás üzenete. Olvasandó Malakiás könyve IV. 1-6. Alap­ige: “És feltámad néktek, akik féltitek az én nevemet, az igazságnak napja és gyó­gyulás lesz az ő szárnyai alatt.” (Mala­kiás IV. 2.) Nincsen az életnek igazi öröme, nincs bol­dogság e földi életben és üdvösség az egekben az Isten kegyelme, az Ur Jézus követése nél­kül. S akármi baja legyen életünknek, szegé­nyek, betegek legyünk s bár meghaljunk, az Isten kegyelme által, az Ur Jézus követésében életünk igazi örömeit megnyerjük, a boldogsá­got megtaláljuk és üdvösséget látunk. Azért a józan ész is azt parancsolja nekünk, hogy életünk boldogságát ne a földi javakban és a testi kívánságok kielégítésében keressük, mert azokban azt úgy sem találhatjuk meg, hanem ott keressük, ahol azt nemcsak megtalálhat­juk, hanem meg is őrizhetjük, ama lelki javak­ban, melyeket Isten az Ur Jézus által ad. És eme lelki javak által Isten kegyelme a Jézus érdeméért örök üdvösséget is ad. PÉNTEK, julius 10. — Ninivé megtér. — Olva­sandó a Jónás könyve III. 5-10. Alapige: “És látá Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek az ő gonosz utjokról.” (Jónás III. 10.) Jónás próféta, aki előbb nem akart a po- gányokhoz menni, végre engedelmeskedett Is­ten parancsolatának és elment Ninivébe s hir­dette nekik, hogyha meg nem térnek, elvesz­nek. És Ninivé népe megtért nemcsak lélek­ben, hanem a cselekedeteik is igazolták megté­résüket, azért az Isten megkönyörült rajtok. Nekünk is azt parancsolja az Isten, hogy térjünk meg s mi néha hallgatunk is erre, de ritkán igazolják cselekedeteink, hogy valóban megtértünk. Pedig, ha a mi megtérésünk csak rövid ideig tartó felbuzdulás csupán, nem hasz­nál az nekünk semmit. Ha azért megtértünk, cselekedeteink és egész életünk bizonyítsa ezt, mert csak úgy lesz a mi megtérésünk a mi ja­vunkra. SZOMBAT, julius 11. — örömhír mindenek­nek. Olvasandó a Jelenések könyve XXII. 17-20. Alapige: “Aki szomjuhozik, jöjjön el és aki akarja, vegye az élet vizét in­gyen.” (Jel. XXII. 17.) Isten, a mi jó Atyánk, mindnyájunkat bol­dogságra és üdvösségre akar vezérelni. Az a kérdés, akarjuk-e mi is azt, amit az Isten akar? Ha a mi életünk boldogságát és üdvös­ségét akarjuk, menjünk és vegyük az élet vi­zét, melyet Isten ingyen kegyelméből ad ne­künk, hogy soha meg ne szomjuhozzunk. — Igyunk az élet vizéből, vegyünk az Isten igé­jéből, az Ur Jézus evangéliumából lelki táplá­lékot, mint vettek amaz első tanítványok és a mi eleink is s meglátjuk, hogy az megelégit, boldogságra vezérel és üdvösséget ad. De ne késlekedjünk, a mig nappal van, addig akar­juk azt, amit Isten is akar, addig keressük és ha megtaláltuk, addig igyunk az élet vizéből, amig élünk, mert eljön az éjszaka, elkövetke­zik halálunk s akkor többet nem munkálkod­hatunk. Hankó M. Gyula, columbus-i, 0., ref. lelkész A jövő Krisztusé! Csak egy vallás van a világon, S ez a krisztusi szeretet. Minden más: emberi tudományt Önérdek szülte hamis bálvány, Vagy délibáb és képzelet! Az Isten látja a jiivendőt, De benne bízván, én tudom: Hogy csak győz itt minden önzésen, Farizeus mesterkedésen Az én szerelmes Krisztusom! A denevérek röpködése Az éjszakát nem nyújtja meg, Ne féljetek semmi sötéttől: A Nap lehajlik bár az égről: Uj, diadalmas útra megy! Akármilyen sötétbe járnánk: Hajnali vig dalt zengjetek! A gyülölség múló, vak álom! — Csak egy vallás van a világon, S ez a krisztusi szeretet! SZABOLCSRA MIHÁLY EGYHÁZI HÍREK-------------------------------------------------------------------------------------------------/ CLEVELAND, O. Lelkész: Dr. Herczegh József Közli: Monoky István, tanító. A Ref. Női Bs. Egylet jubileu- « ma. Az elmúlt vasárnapon tartot­ta a Ref. Női Bs. Egylet 30 éves jubileumát. A jubileum az Első Magyar Református Egyház 79. utcai templomában délelőtt ünnepi isteni titztelettel kezdődött. Ez után pedig az egyház udvarában felállitott nagy sátorban bankett volt, a résztvevők nagy sokaságá­val. Ezen az ünnepélyen és banket­ten megjelentek: nemcsak az ösz- szes clevelandi egyletek és egyesü­letek kiküldöttei, hanem a cleve­landi magyarság szine-java is. Az ünnepi isteni tiszteleten a Ref. Férfi Énekkar elsőrendű énekszá­ma nagyban hozzájárult az áhitat emeléséhez. Mig a banketten a férfi énekkarból és1 a női énekkar­ból alakitott vegyes kar emelte a hangulatot. Szebbnél-szebb toastok és beszédek hangzottak el, amelyek közül megemlitjük Dr. Herczegh József ref. lelkész ünnepi beszédét és Kováchy M. István ref. lelkész

Next

/
Thumbnails
Contents