Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-11 / 15. szám
Í2. oldal AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 15-ik szám S mikor a sírok nyílni kezdtek S a nap világa megtörött És meghasadt a templom f üggöny Az ősi szent falak között; S fájó sebekkel általiitve A harmadik kereszt felett A nagy haldokló elsóhajtá Hogy: “minden elvégeztetett”! A Golgothának oldalában, A temetetlen csontokon, Melyekre bús éjféli árnyat A nap törött világa von, A melyek üreges szemekkel Megátkozzák az árulót; ÍJ Időzve lelke kígyójától, Bolyg Judás az Iskarióth. S bár térde roskad, szive reszket, Nincs nyugodalma fönt, se lent, Fülébe itt is, ott is egyre A harmbv: pénz ezüstje cseng. S már tízszer, százszor megkerülte Az éj sötét vesztőhelyet, .Meg visszatér a bűvös körbe, Kerülni a kereszteket. S mig lázas ajkán múlhatatlan A Messiásnak csókja ég, Kezébe görcsösen szorítja Az árulás bérösszegét. Óh, hogyha e hitvány ezüsttel, Mely lelkét összeégeti,-----------Megválthatná őt a kereszttől-----------Ön életét adná neki! Ha megvehetné szivnyugalmát, Elvesztett üdve édenét, Óh, ha begyógyíthatná véle A vasszögek véres helyét! S mindig sötétebb lesz körötte! Meg-megrendül a néma föld, Mint hogyha szive meghasadna,---------S a nappal éjfélarcot ölt. S amint bolyong a mély sötétben, Meg-megbotolva — céltalan, Leroskad a hegy szirtes ormán, Nem tudva hol jár, merre van? Es feltekint a szörnyű égre, Mely, mint egy átok, oly setét----------S egy vércsepp hull forró fejére. Fölrázva lelke éjjelét — — — S kelettől nyugatig, — cikkázóan Villám repül az égen át-----------S hogy föltekint — “irgalmas Isten” — Sápadt ajakkal felkiált — ------Fölötte áll a nagy keresztfa, S akit elárult rajta függ, S reá hull átvert oldalából A vér! ■— -itt — ott — és mindenütt! JUDÁS És elrohan mint üldözött vad « A csontokon, — a köveken, Fut mint az őrült, de fejére A vsrcsepp hullik szüntelen. A Golgothának meredekjen Villámos éjben egyedül Fut, de mitől fut, el nem hagyja, A szörnyű rém — lelkében ül! S amint rohan meg nem nyugodva, Óriilt vakon, iránytalcn, Izzó fejét a szirtbe vágja-----------Egy “jaj” — leroskad — s halva van. A test pihen már — nem a Lélek! Az fut tovább az éj szárnyain — Az irgalomnak kapujához Gyötörve űzi szörnyű kin. “Bocsássatok be az Atyához, Kinek fiját elárulám! Megölt f íjának szent nevében Kegyelmet ad nekem talán. Isten nem űzi el magától A gyilkost és az árulót: “Ki vagy te szörnyű bűn szülötte, Fe e j!” — “judás Iskarióth” A borzadály átfut az égen — ------Menny megdördül — csillag lehull — Hozsánna né múl — csak az Isten Nagy átka zug rá válaszul. A síró lelek összegörnyed, Borzadva elrepül tovább, S eléri néma holló szárnyon A kárhozatnak kapuját, — “Bocsássatok be, bűnöm szörnyű, Csak itt lelek rá büntetést, A melynek Isten nagy kegyelme, Irgalmassága -— mind kevés; Nincs bűn, csupán az enyim. Nem szült A föld, csak egy ily árulót!” “Felelj! örök tűz uj lakója Ki vagy?” — “Judás Iskarióth”!------— A láng megáll — s a “jaj” elhallgat A kin egy percig nem sajog-----------Borzaszíva futja át a poklot “Judás Iskarióth vagyok!” S aztán felzug rá iszonyúbban A rémület, a szenvedés,-------— “El! vissza innét Isten átka: A kárhozat neked mind kevés!” — S miként a vulkán szörnyű füstié. A mely a lángon átvonul, Megy üldözötten, Judás lelke Fönn és alant, hazátlanul,----------Es visszatér megint a földre A mely reája érdemes, A melynek szörnyű Golgotháján Kereszthalált hal jó s nemes! Az Isten szörnyű átka rajta Száműzte őt ég és pokol, — A mindenségben nincs hazája A földön kívül, nincs sehol! — S itt bolyg közöttünk rémes árnya, Itt bolyg közöttünk nyugtalan, Itt alkot újra Golgothákct, Amíg egy gondolatja ven: — Itten kisért, mint Isten átka Az égcstromló föld felett, — Száműzve égből és pokolból Itten talált méltó helyet. Oh, mert ez átkos, véres földön Még egyre áll a Golgotha, S nemesnek, nagynak és dicsőnek Egy közös útja van oda: Mert ostorozva és keresztre Lön verve minden Messiás — Óh, mert éjféli szárnyra kelve Közöttünk bolyg a Judás lelke: Az örök átok és árulás! VÁRADY ANTAL. Vájjon mi milyen utón akarunk járni? Azon-e, mely alacsony szenvedélyek rabjaivá tesz bennünket, vagy azon a másikon-e, melyen haladva mi is részesei lehetünk a mi nagy és dicső Királyunk dicsőségének ? . . . * * A tudatlanság magában véve nem szégyen. De szégyen az, akár tudatlanra, akár tanult emberre nézve, ha nem akar fejlődni, tanulni és haladni. 1 í INDEN református keresztyénnek ^ olvasni kell: “HASTIE: A REFORMÁTUS GON DOLKODÁS ALAPÉL VEI” cimü müvét! ELADÁSI ÁRA: 50.000 KORONA Nagyobb rendeléseknél, viszonteladóknak csak: 30.000 K. Tömeges terjesztésre igen alkalmas a “Református füzetek a magyar nép számára’’ sorozat I. Dr. Sebestyén Jenő: Ki az igazi kálvinista ? TT. Csűrös István: Ki legyen a mi királyunk? (További füzetek előkészület alatt.) Ára 500 K. Viszonteladóknak, 100 példányon felül 300 korona. Megrendelhetők: A “KÁLVINISTA SZEMLE” kiadóhivatalában BUDAPEST VIII. MUZEUM KÖRÚT 10. 2 emelet 12., vagy lapunk szerkesztősége utján.
