Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1925 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1925-03-07 / 10. szám

10-ik szám AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 oldal TUDAKOZZÁTOK AZ ÍRÁSOKAT VASÁRNAP, MÁRC. 8. A hegyi beszéd. ... .Olvasandó Lukács VI. rész 20—38 versei. “A mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal.” (Lukács, VI. 31.) A mikor attól félünk, hogy az em­berek valami rosszat tesznek velünk, jus­son eszünkbe, bogy rendszerint csak az történik velünk e tekintetben, a minek szavainkkal és cselekedeteinkkel okát adtuk. Életünknek legszebb percei azok, mikor azt látjuk, hogy a mi beszédeink és jótetteink, melyek mintegy utaznak egyik embertől a másikhoz, gazdag ka­matozással térnek vissza hozzánk. De ne feledjük, hogy a gonosz cselekedetek is visszatérnek. IMA. Jó Istenünk, édes Atyánk, ki­től száll reánk minden áldás, óh add, hogy a mi jócselekedeteink által mi is ál­dás lehessünk másokra nézve. Ha pedig valaki gonoszát cselekszik velünk, ne en­gedd, óh Istenünk, hogy gonosszal fizes­sünk neki, hanem inkább jóval, hogy igy legyünk az Ur Jézus tanítványai. Ámen. HÉTFŐ, MÁRC. 9. Az élet forrása. Ol­vasandó Lukács ev. VI. rész 39--49 versei. ‘‘A szívnek teljességéből szól a száj.” (Lukács VI. 45.) Az Ur Jézus szerint az élet hasonló a folyóvízhez, melyet elrejtett forrás táp­lál. És a forrás a szív. A folyóvizet pe­dig az ember szavai és tettei képezik. A víznek a minőségét a forrás, az emberi életet a beszédek és cselekedetek hatá­rozzák meg, melyek a szívből fakadnak. Szivünk Isten ajándéka s ha azt tisztán megőrizzük, tiszták lesznek beszédeink és cselekedeteink, tiszta lesz a mi életünk is. Azért, a miként megtisztítjuk a for­rást, melynek vizéből iszunk, a piszoktól és szennytől: tisztítsuk meg szivünket is a bűntől az életnek vizével, az Isten igé­jével. IMA. Teremtő Atyánk és Istenünk, a ki tisztának teremtettél egykoron, tisz­títsd meg a mi sziveinket, mert bűnnel bemocskoltuk azokat s ezáltal életünket boldogtalanná tettük. Küldd el hozzánk a te szent Fiadat, hogy tanítson és vezes­sen szivünk megtisztításában s a boldog­ságra. Ámen. KEDD, MÁRC. 10. A hit jutalma. Olva­sandó Lukács ev. VII. rész 1—10 versei. “Ilyen hitet Izráelben sem találtam.” (Lukács VII. 9.) A pogány katona hitén az Ur Jézus is csodálkozott, mert az szokatlanul nagy és teljes vala, és mi is csodálkozunk azon, mint tanítványok. Pedig a száza­dos csak abban hitt, a miről meg volt győződve, a mit mások tapasztalata már igazolt, hogy az Ur Jézus meg tudja gyó­gyítani az ő kedves szolgáját. És nem is egyéb a hit, mint tapasztaláson alapu­ló meggyőződés, legkevésbé képzelődés, vagy valaminek ok nélkül való vakon hivése. A hit az emberi értelemnek ter­mészetes munkája, a tapasztalás követ­kezménye. Ha nem ez szüli, csak babo­na és vakhit. Erős-e a mi hitünk is? IMA. Szerető Istenünk, jó Atyánk! Neveld a mi hitünket Te benned és a kit adtál nekünk, az Ur Jézusban, hogy nö­vekedjék az, mint élő vizek mellé plán­tált termő fa, mely bő gyümölcsöket te­rem. És adjad, hogy mások is látván a mi hitünket, Téged dicsőítsenek. Ámen. SZERDA, MÁRC. 11. Isten az ember­ben. Olvasandó Lukács ev. VII. rész 11—17 versei. “Az Isten meg­tekintette az ő népét.” (Lukács VII 16.) A mi bennünk és körülöttünk van, azt mind azért adta a jó Isten nekünk, hogy Róla soha el ne felejtkezzünk. Is­tennek egy ilyen adománya a mi szivünk­ben a halhatatlanság vágya és ezzel együtt az a törekvésünk, hogy az Atyánkhoz hasonlóan tökéletesek le­gyünk. (Máté, V. 48.) Ezek az indula­tok mi bennünk és az egész világ körü­löttünk mind az Istenre emlékeztetnek és az Ő jóságát juttatják eszünkbe. (Lásd a XIX zsoltárt.) De az Istennek mi hoz­zánk való jósága kiváltképen abban nyil­vánult meg, hogy az Ő szent Fiát adta nekünk s minket Általa gyermekeivé fo­gadott. Hát mi mit adunk Istennek? IMA. Örök Isten, kegyelmes Atyánk, köszönjük a Te jóságodat, melylyel gon­doskodói a mi testünkről és kiváltképen köszönjük atyai szeretetedet, hogy lel­künket is megáldottad az Ur Jézus ál­tal. Óh add, hogy Benned éljünk min­denkor a Jézus által. Ámen. CSÜTÖRTÖK, MÁRC. 12. A hit alapjai. Olvasandó Lukács ev. VII. 18—23. “Elmenvén, mondjátok meg János­nak, a miket láttatok és hallotta­tok.” Lukács VII. 22.) A mikor az Ur Jézus azt mondotta az ő tanítványainak, hogy higyjenek Benne, nem kívánt tőlük lehetetlen dol­got. Hiszen látták cselekedeteit, hallot­ták beszédeit és megismerték lelkét: nem lehet hát, hogy ne higyjenek Benne. És ha mi is ismerjük az Ur Jézust, lehetet­len, hogy ne higyjünk Benne. Az Ur Jé­zusban való hitnek alapja azért az Ur Jézus megismerésében van. Azért szor­galmasan tudakozzuk az írásokat, hogy Őt igazán megismerjük s aztán higyjünk Benne megingathatatlanul, hogy ő a mi Megváltónk. És kövessük Őt. IMA. Adjad, jó Istenünk, hogy az Ur Jézus által Téged szerető Atyánknak ismerjünk s az Ő követésében Hozzád jussunk. Adjad, szerető Atyánk, hogy másokat is az Ur Jézushoz és Hozzád ve­zethessünk, a boldogságra és üdvösségre. Ámen. PÉNTEK, MÁRC. 13. Keresztelő János. Olvasandó Lukács ev. VII. rész 24— 35. “Azok között, a kik asszonytól születtek, egy sincs nagyobb próféta Keresztelő Jánosnál.” (Lukács VII.- 28.) Keresztelő János az Istennek embere vala, mert bátorsággal és erős meggyőző­déssel szentelte életét Istennek, hogy elő­készítse az Ur Jézusnak útját. S ma is, mindaz, a ki bátorsággal és erős meg­győződéssel Istennek szenteli az ő életét, az Ur Jézusnak előhírnöke, mert előké­szíti példájával az Ő útját az emberek szivéhez. És minthogy ma igazán nagy szüksége van a világnak a Megváltóra, nemesebb munkát senki sem végez annál, ha életének példájával, hitével és csele­kedeteivel hat másokra s készíti igy az Urnák útját az emberek szivében. IMA. Kegyelemnek Atyja, szent Is­tenünk, ki nem akarod, hogy az emberek elvesszenek a bűn miatt, Téged kérünk, segítsd meg igyekezetünket, hogy hi­tünkkel és cselekedeteinkkel az Ur Jé­zus útját, a megváltást készítsük ma­gunkban és másokban egyaránt. Ámen. SZOMBAT, MÁRC. 14. A hit megtart. Olvasandó: Lukács ev. VII. rész 36- 50 versei. “A te hited megtartott téged. Eredj el békességgel. ” (Lu­kács VII. 50.) Egyedül csak a hit tarthat meg min­ket is a mi életünk csalódásai és szenve­dései között; egyedül csak a hit nyugtat­hatja meg háborgó szivünket s adhat bé­kességet. Az a hit, hogy az Isten a mi Atyánk és hogy akár örömünk, akár szenvedésünk van, akár egészségesek, akár betegek vagyunk, akár élünk, akár meghalunk, az Isten, a mi jó Atyánk, mindeneket a mi javunkra cselekszik. S az a hit, hogy az Ur Jézus is a mi Meg­váltónk s ha Őt követjük, valóban Isten gyermekei vagyunk, áldottai e földön s az élet után az egekben. IMA. Hatalmas Isten, a Jézus által szerető Atyánk, Neked adunk hálát éle­tünkért és annak minden javaiért, kivált­képen a Te igédért, lelkünk táplálásáért. Óh adjad, hogy megismerjünk, higyjünk és bizzunk Benned; adjad, hogy legyünk a te gyermekeid, boldogok e földön és «*' üdvösségnek részesei az egekben, a zusért kérünk. Ámen.

Next

/
Thumbnails
Contents