Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-09-13 / 37. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 Az Ur Jézus test szerinti rokonai. A Szent írás, a Biblia, emlitést tesz Jézus atya­fiairól, nötestvéreiröl. Igaz, mikor Jézusnak tudtára adták: “íme a te anyád és testvéreid oda künn állanak és szólni akarnak veled, Jézus kívül valóknak vázolta és ellentétbe helyezte őket az Ur szellemi rokonaival. Pál apostol fitestvéreit is említi, Máté és Márk evangyé- lioma pedig nővéreiről emlékezik. Lukács Jézust első szülöttnek nevezi. A Názáretiek épen azért botránkoz- tak meg Jézusnak a názáreti zsinagógában tartott be­szédében, mert magára vonatkoztatta az ó Testamen- tom jövendölésit. A Biblia négy fi testvéréről tesz emlitést: Jakab­ról, Józsefről, Judásról és Simonról. A hagyomány sze­rint Jézusnak két nővére volt. Az egyiket Eszternek, a másikat Támárnak hívták. Tény, hogy a Szent írás mindenkor megkülömbözteti egymástól a család tago­kat, “ő és az ö anyja és a testvérei és tanítványai.” Pál apostol azt kérdi a Korinthus beliektől, Nincs — é arra jogunk, hogy keresztyén feleségünket ma­gunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Uniak atyafiai, (fiútestvérei) és Kéfás? Ebből világos, a papi nőtlenség, a családi élet elhanyagolása “bűn.” Tanulságok. Jézus saját otthonában kezdte meg tanítói hiva­talát. Jézust saját népe, rokonai, nem fogadták be. elűz­ték otthonából. Isten csodálatosan megszabadította a Názáretiek kezéből­Jézus nem csak vérszerinti rokonait tartotta test­véreinek, ő a szellemi rokonságot többre becsülte. Tel­jesedjék be rajtunk az írás, ami hallásunkra. Kidolgozta: Nt. Borsos István ref. lelkész. Magyarországon a vasárnapi iskolai tanítás ügye még nagyon kezdetleges állapotban van. Ennek okát és érthető magyarázatját jó részben abban talál hatjuk fel, hogy odahaza a vallástanitás kötelező tantárgy lévén, — ez a rendes népiskolai tanterv keretébe a naponként tanítandó tananyag tárgyai közzé van beillesztve. Aztán meg a legtöbb helyen, főleg természetesen a rendszeresen megszer­vezett gyülekezetekben felekezeti népis­kolák is vannak mindenütt, a melyekben a fősuly a vallásos és a vallás erkölcsi nevelésre van fektetve. A felekezeti népiskolák mellett is azon ban meg van a létjogosultsága, külön munkaköre és hivatása a vasárnapi is­kolának is minden jól szervezett egyházi közösségben. Ezért csak örvendeni tudunk annak, mikor arról veszünk hirt, hogy egyes helyeken, egyes gyülekezetekben odaha­za mily igazi megértéssel és lelkesedés­sel karolják fel a vasárnapi iskolák meg szervezésének és fenntartásának ügyét így legutóbb, mint a jelesen szerkesz­tett Debreczeni Protestáns Lapban is olvassuk. — azalföld egyik leghatalma­sabb gyülekezetében, a 12 ezer lelket számláló gyomai, Békés m. gyülekezet ben szervezték meg hatalmas lendülettel a gyermekek és a felnőttek részére a rendszeres vasárnapi iskolát, melynek lelke és vezére az egyház lánglelkű pap­ja, az országos hírnevű Harsányi Pál békés bánáti református esperes, lapunk, szerkesztőjének, é s Harsányi László newyorki ref. lelkésznek édes testvére, A szervezkedésnek nagy jelentőségei kölcsönzött azon körülmény, hogy a nagy gyűlésen megjelent Dr. Pierce is, a Vas. Iskolák Világszövetségének főtitkárja is. Vasárnapi iskolai konferencia Július 22-én szép ünnepség kere­tében folyt le a vasárnapi iskolai konferencia Gyomán, melynek külö­nös jelentőséget adott az, hogy dr. W. Pearce, a vasárnapi iskolai világ­iszövetség főtitkára látogatta meg az egyházmegyét az esperesi szék­helyen, Gyomán- A budapesti kon­ferencia szép sikerét felülmúlta az a gyönyörű eredmény, amelyet a gyomai konferencia lelkesedésben és hatásban elért. Harsányi Pál bé­késbánáti esperes felhívására egy­begyűlt az egyházmegyei lelkészek legnagyobb része, gondnokok és presbiterek, kik délután 3 órára be­vonultak a templomba, ahol a szor­gos és sürgős munkájukat is ott­hagyott gyomai presbiterek és hí­vek óriási számban megjelentek. Éneklés és Böszörményi Jenő szen­tesi lelkész buzgó imádsága után Harsányi Pál esperes bemutatta dr. Pearce főtitkárt a gyülekezetnek és megkérte előadása megtartására. A hallgatók feszülten figyeltek, amikor id. Viktor János tolmácso­lása mellett dr. Pearce szólt a gyü­lekezethez. Egyszerű keresetlen szavakkal beszélt, de minden szavá­ból a benne élő nagy hit, az ügy szentsége iránti nagy lelkesedés és mindezek felett nagy szeretet szó­lalt meg. A legegyszerűbb ember is világos képet nyert arról a nagy feladatról, melyet a vasárnapi iskola beteljesít- Elmondta, hogy mint ügy véd kezdte életét és a vasárnapi is­kolának köszöni, hogy már most egész életét a Jézus ügyének, a gyér mekeknek szentelheti- A vasárnapi iskoláról világos meghatározást adott, mikor azt mondta, hogy a va­sárnapi iskola maga a krisztusi egy ház, amint valóra váltja a Jézus pa­rancsolatát: “Elmenvén, tanítsa­tok !” A vasárnapi iskola nemcsak gyermekekkel foglalkozik, de min­den keresztyén hívőt Jézus ismere­tére tanít és arra, hogy Jézusért munkálkodni és tenni kell Elisme­rőleg nyilatkozott a magyar vasár­napi iskolai szövetség munkájáról és ünnepélyesen megígérte a támo­gatást a további sikeres előhaladás- ra. Pearce előadása után Varga Kál­mán a gyomai hívek nagy áldozat­készségéből megrenovált orgonán szólót adott elő, mely után Tóth Jó­zsef körösladányi lelkész izzó haza- szeretettől áthatott és fordulatok­ban gazdag bibliai magyarázatot tartott. Az istentiszteletet Harsányi Pál esperesnek mélységes hitből fa­kadó gyönyörű áldása és éneklés zár ta be. A templomi istentisztelet után egyházmegyei és presbiteri konfe­rencia volt, melyen újból dr. Pearce beszélt. A konferencia lelkes hangulata a társasvacsorát követő beszédekben folytatódott. Harsányi Pál esperes megkapóan szép szavakkal üdvö­zölte dr. Pearce-t, amire a főtitkár válaszolt, majd id. Viktor János be­szélt és végül Böszörményi Jenő szólalt fel, aki méltán mutatott arra, hogy amint Harsányi Pál esperes mintaképe a lelkipásztornak, úgy a gyomai presbitérium az egyház­megye többi presbitériumának is mintaképét adja a hitben, szeretet- ben és magyaros vendéglátásban. Adja Isten, hogy ilyen konferen­cia sok tartassák a gyermekek irán­ti nagy tartozásunk érzetének feléb­resztésére. A biai és pátyi viharkárosult egyházak­ban — amint a pátyi lelkész írja levelé­ben — az anyagi kár évtizedekre kiható. A! pusztulás sok száz családot fosztott meg hajlékától és gyümölcsös kertjeiktől, amelyek a lakosság főjövedelmi forrását képezték. A pusztulás erős nyomai lát­szanak az egyházi épületeken is. A temp­lomok ablakai kitépve és összetörve, a tető •'etekről a cserép lesodorva: a pátyi temp'omtoronvról a vörösréz lesznkgatva s a torony félrehillenve s’ralmas látványt nyújt. A papiak és iskolák tetőzetének jórésze a földön hever. Az egyházi adó­fizetők túlnyomó része anyagilag teljesen tönkrement, akikre a teher viselésénél az egyház egy-két évig alig számíthat. “Tartozunk pedig mi, erősek, hogy az erő- telenek terheit hordozzuk” —■ és igy tölt­sük he a Krisztus törvényét! Ahol a Lé­lek munkál, onnan bizonyára fognak ado­mányok menni a károsult hittestvéreknek.

Next

/
Thumbnails
Contents