Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-08-30 / 35. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Csendes Óra JSSFAMILY ALTAR. Rovatvezető: Nt. Ujlaky Ferencz loraini ref. lelkész. AZ IGAZI NAGYSÁG. “Nagy lészen az Ur előtt.” Lukács 1:15. ELŐIMA. Mindenható Isten, jó Atyám! A tied vagyok én és nem a magamé- Te teremtettél. A te képed van rajtam, óh! elfelejtkezhetnél e arról, akit Te alkottál? Nem Urajn! Nem felejtkeztél el te én rólam sem, sőt éreztem jóságodat, gondviselésedet, gyöngéd szeretetedet. Még mikor ellened fordultam, engedetlen, háládat- lan bűnös voltam, akkor is gondoltál reám. Megváltottál a Jézus drága vérével. Atyám! nagy szeretetedben bízva, a Jézus keresztjébe fogózva jövök hozzád, hogy megvallva bűneimet, kérjem bocsánatodat, óh égesd ki belőlem a bűnt, szárítsd le könyeimet, áldj meg igéd közlésével, te benned vetett hittel, Fiad a Jézus által kérlek. ÁmenAz emberiség iváló alakjait “nagy” melléknévvel tisztelte meg a történelem. Minden nemzetnek meg vannak a maga “nagyjai.” “Nagy” Lajos, Nagy Sándor, Julius Caesar stb. Mind nagyok voltak nemzetük és a világ előtt. Az alapigében olyan valakiről van szó, aki szintén nagy volt- Nagy, de nem az emberek, hanem az Isten előtt. Ki az igazán nagy? mi az igazi nagyság? Hogy erre megfelelhessünk, meg kell találni az igazi mértéket, az isteni mértéket. Nézzük meg először is, hogy milyen mértékkel mérve szokták az embereket nagynak nevezni. I. Az emberi mérték. 1- A gyermekes értékelés. Hencshelt az édes anyja egy alkalommal elvitte a képtárba. A képek nézegetése közben egy kép előtt állottak meg, amely kép két katonát ábrázolt. Az egyik katona magas, hatalmas szál legény volt, gyönyörű uniformisba öltözve, kezében nagy puskát tartva. Fején ezüst sisak csillogott. Mellette egy alacsony termetű, igénytelen kinézésű katona állott. Térden felül érő lovagló csizma, puha kalap, vállán katona gallérAz édes anya igy szólt fiához: “mit gondolsz, a két katona közzül melyik a nagy Napoleon ?” A gyermek minden habozás nélkül a nagy, hatalmas növésű katonára mutatott. Miért? mert az ő gyermekes felfogásával el sem tudta képzelni azt, hogy az az alacsonytennetü, egyszerű ruházatú ember legyen a világhódító, nagy Napoleon. Az ő mértéke a külső megjelenés, a ruha, a csillogás volt. Nem ilyen gyermekies mérték szerint mérik e az emberek embertársaikat? azok nagyságát? Nagynak tartják azt, akinek sok pénze, ragyogó háztartása, szolgaserege, sok automobilja van. Vagy aki előkelő születésű, magas állást betöltő személyiség. Tennyson a nagy költő egy falucskában nyaralt- Meglátogatta egy barátja. Mikor a faluba érve Tennyson háza után kérdezősködött, azt mondta a megkérdezett falusi embernek: “ugye milyen nagy ember ez a Tennyson!” “Nagy ember?! hiszen csak egy szolgája van,” felelte az ember. El nem tudta képzelni nagy embert másként, mint szolgák seregétől körülvéve. 2. A barbár értékelés. E szerint az értékelés szerint nagy az, akinek hatalmas ökle; acélos nyers ereje van- Aki le tudja verni a másikat. Az indián nem tud szebb bókot mondani vendégének, mint ha igy tiszteli meg: “te nagy bika!” Sajnos, de a történelem nagyjai főként azért kapták a megtisztelő nagy nevet, mert mint megvadult bika legázolták embertársaikat, feldúlták országukat, hajlékaikat. Győzelmes hadjárataikban minél többeket tudtak megölni, vagy rabul ejteni, annál nagyobbak voltak. A legembertelenebb értékelés ez. És hogy ez a barbár értékelés és felfogás tovább is él az emberek lelkében, annak egyik főoka a történelemnek ily szempontból való, tehát hibás feldolgozása és tanítása. Hősöknek tüntetik fel a legnagyobb tömeggyilkosokat. A lelketlen, embertelen, önző háború vezéreit. Nem ott él e ez a barbár értékelés ma is az emberek lelkében? Nézzünk csak végig egy ökölvívást. Ezer és ezer ember nagy belépő dijakat fizet, nagy utakat tesz meg csak azért, hogy lássa azt, miként üti orba, vagy gyomron egyik ember a másikat. Aki aztán a másikat hatalmas öklével úgy szájon vágta, hogy vérrel borítva, ájultan terül el a földön, az aztán nemzeti hős. Nem igy van e? Jack Dempsey a legnagyobb hős ma, mert neki van a legrettenetesebb ökle. Hát nem barbár értékelés ez ? 3. görög értékelés. Ez már magasabb, nemesebb mint a többi. E szerint nagy az, akinek a legvilágosabb, legtöbb esze van, aki szellemi tornában legyőzi ellenfeleit. Aki értelmileg nagy. Szép felfogás, de nem a teljes igazság. Nagy tehetségű ember egyúttal a leggyarlóbb erkölcsi életű ember is lehet. IIAz isteni mérték. Csak egy igazi nagyság van a világon: ez az Isten nagysága. És az emberi nagyság nem lehet más, mint az isteni nagyság kiábrázolása, lemásolása. Isten Lelke, az ő ihlete nélkül senki sem lehet nagy. A nagyság nem más, mint Istenhez hasonlóság. De mi az Isten lényege? Nemcsak hatalom, bölcsesség, hanem mindenek felett jóság, igazság, szeretet- Az Isten legigazibb lényege a szeretet.” Az ISTEN SZERETET” mondotta János. János ezt Jézustól tanulta, ő benne látta. Jézusban látjuk Istent megtestesülve, közénk leszállva, hogy szolgáljon és szeressen. Az emberi nagyságnak tökéletes mértéke az isten ember Jézus Krisztus. Úgy élni, szeretni, szolgálni, mint ahogy Jézus élt, szeretett, szolgált, ha kell szenvedni, sőt n>eg jjs> halni a szeretetért ez egyedül az Istenhez hasonlatosság, ez az igazi nagyság! Isten dicsőségét keresni és az Isten dicsőségéért szolgálni másoknak, letörölni a könyeket, enyhíteni a terheket, oldozni a szolgaság köteleit, felemelni az elesetteket, megmenteni a veszendőket, végezni mindezt szeretetből, türelemmel semmi ellenszolgáltatást nem várva, odaáldozni magunkat Isten és embertársaink szolgálatára: ez a nagyság isteni mértéke! Az isteni mérték szerinti nagyoknak életét jegyezte fel a biblia, az egyháztörténelem, a misszió történelme. Erre a nagyságra törekedjünk, mígnem kiábrázo- lódik bennünk a Krisztus. Ámen. UTÓIMA. Nagy vagy te Isten, nagy a te hatalmad! Dicsőségeddel rakva az ég és a föld. Naggyá, dicsővé akarsz
