Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-08-09 / 32. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. § W' Csendes Óra W kainkra vennünk, mert maga a név elválaszthatatlan magától Isten lényegétől és akármilyen nagy különb­ség is legyen a valóságban Isten neve és lényege között, mégis a név magát Istent jelöli meg úgy, amint Ő ki­jelentette magát Szentháromság egy örök Istennek az írások szerint. Mert az ő neve mintegy összefoglalója annak a kijelentett ismeretnek, amit ő róla tudunk, hogy megtudjuk kicsoda Ő és mit kiván mi tőlünk? A káromkodás, mint megvető, becsmérlő beszéd, előfordul azonban az ó-testamentomban nemcsak köz­vetlenül Isten ellen irányulva, hanem közvetve is, így például az ő népe elleni káromlás. Ézs. 52:5-ben vagy Ez. 35:12-ben: “Én, az úr, meghallottam minden szi­dalmadat, amelyeket Izrael hegyei ellen mondtál-” És nemcsak Rabsaké a bűnös, aki “káromló beszédekkel” illette az Urat (2. Kir. 19:4.), hanem bűnös Simei, a Gera fia is, aki Dávidot szidalmazta és éppen igy Gó- liáth is. Tehát káromlás az is, ha valaki önmagát vagy felebarátját átkozza, vagy valami rosszat kiván az Is­ten nevének használásával, mint Jób és Jeremiás, akik megátkozzák; saját születésük napját. Szorosan idetar­tozik s az úr nevének káromlása az is, ha valaki hami­san esküszik vagy ok nélkül fogadkozik. Mindenütt végigvonul tehát az ó-testamentomban a káromló beszéd bűnös terTészete, s ezt csak megerő­síti az új-testamentom. Az új-testamentom bűnnek bélyegzi a káromló beszédet akár Isten ellen, akár ember ellen. Külön kell foglalkoznunk a Szentlélek elleni ká­romlás bűnével. Mt. 12:31-ben s a parallel helyeken ezt olvashatjuk: “Minden bűn és káromlás megbocsátta- tik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsát- tatik meg.” Az összefüggés szerint hivatkozik Krisztus arra, amit a Lélek által cselekedett. Aki még az ilyen világos bizonyságokat is megtagadja, az olyan szánt- szándékkal mondja a jót rossznak s a gonoszát jónak. Annyira megkeményedett annak a szive, hogy az kívül esik minden isteni hatáson. Mert Isten az ilyen bűnt nem bocsáthatja meg, ha csak ő maga is nem jön ellen- mondásba önmagával erkölcsi természetére nézve, ami képtelenség. Hiszen akkor odajutnánk, hogy vétkez­zünk csak, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?! Ez pedig távol legyen mitőlünk. Világos tehát, hogy a káromkodás irtózatos bűn a Szent írás tanítása szerint. Csekey Sándor. (Folytatása következik.) ROTH JÓZSEF ÉS FIA BANKHÁZA A legszigorúbb állami felügyelet alatt. Pénzküldéa a naponkénti árfolyamon. Hajo jegyekeladása. Közjegyzői iroda. Mindenféle hazai és amerikai jogi ügyek pontos és lel­kiismeretes intézése. 41 éve szolgálja a magyarságot becsülettel. 401 Jerome Street. McKeesport, Pa. A Roth Bankhoz mindenki a legteljesebb bizalommal fordulhat! 401 Jerome Street. McKeesport, Pu. FAMILY ALTAR. Rovatvezető: Nt. Ujlaky Ferencz loraini ref. lelkész. EIŐIMA. Szeretetnek, kegyelemnek örök Istene! édes jó Atyánk! Áhitattal jöttünk fel szent templomodba hogy megszenteljük a Te napodat s hogy az Evan- gyéliomnak isteni hatalmáról, minden hívőnek idves- ségéröl elmélkedjünk. Hozott hozzád bűnös voltunk ér­zete és az a tudat, hogy életünk megpróbáltatásai, szen­vedései között, csak Te nálad találunk enyhületet, hogy csak Te tőled várhatunk szabadulást. Uram. Te meghallod a fészkét feldúlt madár fáj­dalmas nyögését, — meghallod a porba tiprott féreg vergődését — hisszük, meghallgatsz minket is, akiket saját képedre teremtettél. Por esdekel hozzád a porból. Szennyes ajak fohásza kér magának utat, hogy hozzád, mennybe hatolhasson. Bűnös ember, fohászkodik hozzád! Könyörülj raj­tunk! Szent Fiad a Krisztus evangyéliomában mutasd fel mi nékünk az Evangyéliomnak hatalmát, mely Is­tennek hatalma, minden hívőnek idvességére. Tanits meg bennünket arra, hogy az evangyéliom szelleme a “Szeretet.” Ez egyetlen isteni törvény min­denre elégséges diadalmas erő, mely megmutathatja a maga hatalmát, mind életünkben, mind halálunkban, a Te ingyen való kegyelmedből, szent Fiad, az Ur Jézus Krisztus által. Ámen. AZ ISTEN MEGISMERÉSE. Ján. 6:47. Aki én bennem hisz, örök élete van annak. “Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent és akit elküldtél, a Jézus Krisz­tust.” (Ján 17:3.) Tehát az örök életben a legfonto­sabb mozzanat az “egyedül igaz Isten megismerése.” Az a kérdés, hogy milyen természetű ez a megismerés . Döntő választ ad erre a vezér igénk, amely szól az “Is­tent megismerés” feltételéről, — “aki én bennem hisz ” “örök élere van annak.” Egy settenkedő kifogással kell, hogy leszámol­junk- “Megismerjük az Istent — mondják — de csak a síron túl, amikor majd örökké élünk.” Igaz! Jézus azt mondja, hogy “örök élete van,” de ezt úgy értsük, mint a kiskorú gyermek örökségét, megvan és az övé, de csak a nagykorúsága után kapja a kezéhez.” Ez el­lenvetést gyökerében kimetszik a következő igék: “Mind az, aki szeret, az Istentől született és ismeri az Istent. Aki nem szeret nem ismerte meg az Istent, mert az Isten szeretet.” (1. Ján. 4:7, 8.) “Ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent.” (2. Thess. 1, 8.) Tehát Istennek a jelen földi életben való megismeréséről van szó. A szeretet elragadtatásait s a gyűlölet viharát nem ismerhetem, amig a szivembe nem tomboltak azok. így az örök élet is rejtély előttünk, amig ugyanaz a szent öröm és igazi szeretet nem lobog a lelkűnkben, amely Jézust is áthatotta és mindenben vezette. “Hogy

Next

/
Thumbnails
Contents