Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-08-02 / 31. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 Jézus találkozása Natánaellel. Fülöp találkozott barátjával Natánáellel és monda néki. Megtaláltuk azt, aki felöl irt Mózes a törvényben, t. i. a Názárethbeli Jézust. Nátánael ezt válaszolta Fi­lepnek. Názáretböl támadhat e valami jó? Monda néki Filep. Jer és lásd meg. Mikor Jézus meglátta Nátánaelt, ezt mondta ő fe­lőle: Imé ez az igaz Izraelita, kiben, nincsen álnokság. Honnét ismersz engemet, kérdé Nátánael Jézustól? Mielőtt Filep hivott tégedet, láttalak tégedet a figefa alatt. Felele Nátánael. “Rabbi” Te vagy az Istennek a- ma Fia. Tanulságok. I. Kövesd a Jézust, kövesd még ma, hozzád is szól az ő hivó szava. II. Jézus mindnyájunk szivébe lát. Péter szivében meglátta, a Szent Lélek segítségével a fejlődő kőszikla szilárd hitet; Nátánael lelkében az igazság szeretetet. És ezt dicséröleg megemlítő róluk. Jézus meglátta Ná­tánaelt a füge fa alatt, lát minket is és vár, hogy kö­vetni fogjuk ŐT. III. Keresztelő János, András, János, Péter, Ná­tánael elhitték, hogy Jézus az Isten Fia Hát Te, kinek tartod ŐT. IV. Boldog csak az lehet, aki elhisz, hogy Jézus az Isten Fia, az emberiség Megváltója. Kidolgozta: Nt. Borsos István ref. lelkész. Magyarország- Tragoediája. Birinyi Lajos clevelandi ügyvéd könyve lebilin- cselően érdekes olvasmány. Koloszális rémkép, sokáig vissza — visszarémlő lidércnyomás. “Sem élet, sem halál: egy örült nemzet eleven megnyílt sírjában áll. S a sirt népek veszik körűi, öröklő káröröm; és kígyó csúsz a sir főlőtt, de virág nem terem.” Egy nemzet? Nem! Ez a szegény Magyar Nemzet csak egy a többi közül, ez az ezer sebtől vérző Magyar- ország csak jelképe — magasra tartott keresztje — a pusztuló európai kultúrának. Egy világ pusztul. Megdöbbentően rémes kép. A doktor a haldokló pulzusát fogja s kétségbeesetten kiált az ellenméreg­ért. De azt visszatartják a láthatatlan hatalmak. Mi lesz ? Világ, — mi lesz ? Az ember rá se mer gondolni. Erős könyv, meg­rázó könyv. Százezrével kellene szélyelosztani. És soha jobbkor nem jöhet, mint most, a háború 10 éves év­fordulóján. A könyv Írója olyan élesen érzi a világ katasztrófa közeledtét, hogy — Magyarország sorsa egészen eltör­pül a könyvben mire a végére ér az ember. Ezt nem megrovásképpen mondom: sőt. Csak igy számíthat a könyv Amerikában érdeklődésre­De éppen mert a könyv érdekes és értékes, veszek bátorságot hogy üres dicshimnuszak helyett kritikát Írjak. Tudom hogy ez Magyar amerikában szokatlan dolog, de azt is tudom, hogy a szerző a Reformátusok Lapjától elvárja, hogy mondjon is valamit a könyvéről, ne csak hízelegjen neki. Az egész könyvön végighúzódó gondolat, hogy e világon minden baj, szerencsétlenség és háborúság a nemzetközi bankárok műve, — nem minden túlzástól ment ugyan, de mindenesetre éles fényt vet a nemzet­közi, sőt belpolitikai kuliszák közé. Be mutatja a moz­gató érőket a széphangzású jelszavak mögött. De az ember úgy érzi a könyv vége felé hogy ez az eszme egész hatalmába keríti a szerzőt. Az ezer szálú, érdekű, motivumú életet túlságosan leegyszerűsíti. Sokakról leveszi a felelőséget, ostoba osztály politikákat nem vesz észre, jóakaratú törekvéseket félreismer, mert más veszedelmet és rosszat nem lát e világon mint a láthatatlan hatalmakat. Amelyek nem is olyan látha­tatlanok. A londoni konferencián nyíltan felléptek, hogy a Dawes tervet megbuktassák, ha mind azt meg nem kapják, amit akarnak. És ki ne tudná, hogy Mr. Morgan az Egyesült államok leghatalmasabb embere?! De a zsidó fajjal se lehet őket minden további nélkül egyesí­teni. A könyvből túlságos nagy zsidó gyűlölet beszél. A szerző elfelejti hogy ha a zsidók nagyrésze tényleg üzlet ember, a legnagyobb idealisták is a zsidók közül kerültek ki. Ézsaiás, Pál apostol, Spinoza — és Jézus Krisztus? Zsidógyülölete különös következtetésekre viszi. p. o. nemzetközi bankárok — zsidók; komunisták — zsidók; tehát a nemzetközi bankárok egyenlöek a komunistákkal. Fajgyűlölete bizonyos magyarországi osztály politikával egyesül. Történelmi vázlatának mo­dern részét ez nagyban lerontja. Sajnos nem mindenki keresztyén, aki annak mondja magát. “Nem minden, a ki ezt mondja: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába, hanem aki cselekszi az Én mennyei Atyám akaratát.” (Máté 7:21.) Nem veszi észre, hogy a Ká­rolyi — Jászi kormány ideálja nagy vonásokban az Egyesült Államok alkotmánya és az általa figyelembe sem vett socialista törekvések az egyetlenek, amelyek felveszik a harcot a szerző ősellenségei, a bankárok el­len. Hogy nálunk La Follette, a Hearst lapok, a liberá­lis protestánsok — a bankárok ellenségei és haladó po­litikusok — messze túl vannak a Jásziék reformjain. S olyan következetlenségbe esik, mintha valaki az Egyesült Államokat a republikánus párt által akarná kiszabadítani a bankárok hatalmából. Mikor a múltról van szó, p. o. a francia forradalom hatásáról, társadal­mi haladásról — kissé túlozva — annak egész fej ezetet szán, de amikor a mai állapotokról van szó, — úgy lát­szik a jelszavak ez egyszer győztek a szerző kulisza mögé hatoló látásán. Történelmi vázlata nagyon .bizonyítani akar s fé­lek épp ezért Magyarország ellenségei által könnyen kikezdhető. A legerősebb és legmegdönthetetlenebb fejezet pedig kimaradt: a magyar kultúra képe a ro­mán, szerb vagy tót kultúrával szemben. A leghatal­masabb érv Magyarország igaza mellett magasabb kul­túrája. Úgy a művészetekben (Íróink, rajzolóink, zené­szeink az egész világon sikereket aratnak, modern lí­ránk, elbeszélő és dráma irodalmunk kiállja a versenyt a legnagyobb nemzetekével) mint a tudományban, sőt a technikában is, mint népünk általános művelt­ségében és egészséges, friss vérében: messze kint va­gyunk a Balkánról. Magyarország sportélete is föltét-

Next

/
Thumbnails
Contents