Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-08-02 / 31. szám

2

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

dal. Szerettétek volna minden nagyobb fáradság nélkül az összes igazságokat megkeresni. Úgy forgattátok a különböző bölcseleteket, mint a kockákat az ezüst serlegekben. Afölött folyt a legnagyobb vita, hogy van-e az embernek szabadakarata, vagy nincs? Te kényelmesen ahoz az akadémiai véleményhez csatlakoztál, amely a kérdést megoldhatatlannak tartotta. S kimentéi az életbe anélkül, hogy tudtad volna, hogy van-e neked akaratod. Volt idő, mikor a barbár már ványon megvetve lábadat, büszkén csörgetted római kardodat s mint egész ember, mint hatalmas római kiáltottad: Akarom. De bizonyára volt olyan idő is, a- mikor átadtad magadat egészen a pillanatnak, a nap fürdő gyönyöreit élvezted, s vígan, nevetve szóltál: Ugyan, mi az akarat? Nincs akarat. Te engedted magadat mindig a viszonyok által vitetni s tán ez volt a legokosabb, amit tehettél, mert azok téged elég magasra vittek. Egyszerre csak azon vetted észre magadat, hogy ura vagy a zsidóknak. Betöltesz egy olyan állást, amely elég érdekes, de egyben elég félelmes is egy rómaira nézve. És hogy segít az ember magán? Jó arcot csinál, komoly képet vág kifelé, lelkében pedig neveti a papoknak, sadduceusoknak, farizeusoknak félelemtől eltorzult arcát. Minek is felheviilni. Bolond mindenki, aki izgatja magát. Senki sem ismeri az igazságot. Az élet színdarab: tragédia vagy komédia aszerint, amint az ember veszi, vagy amint maga az élet formálja.

Nagyon fatális eset, hogy a vérző igazságnak épen hozzád kellett menekülnie. Jézus, mint igazság kereső jött: Nem irgalmasságot akarok én, hanem igazságot. A főtanács megérdemelné, hogy az ember megleckéztesse, hiszen ostobaság és érthetetlen önzés, ezt a szegény embert halálba üldözni! Magad elé hozatod őt. Fegyveres katonák hozzák a sáppadt agyonkinzott embert. Közönnyel kérdezik igaz-e, hogy királynak mondta magát s felelete egészen felizgat téged. Szava úgy hangzik, mintha az örökkévalóság szólna belőle. Ilyen váldlottat te nem láttál még, ilyen ember nem jelent több meg előtted. Hogy ez az ember nem gonosztevő a törvény értelmében, azt magad is látod. Szabadon kellene engedned, hiszen nem találsz semmi bűnt benne. Ahoz azonban, hogy ezt megtehesse az ember, akarata kell legyen, ami neked nincs; hogy akarat legyen, ahhoz az szükséges, ami hiányzik belőled: felelősség érzet. A római filozófusok még azt a kis erkölcsi érzéket is kiölték belőled, ami volt benned, jellemnélkülivé tettek s ezért játszol te most itt tragédiát vagy komédiát, ezért állítod egymás mellé Jézust és Barnabást és a nép, melyet pedig te megvetsz, szabadon engedteti veled Barnabást és megostoroztatja, tövissel koronáztatja Jézust. S még appellálsz annak a tömegnek a kegyére a Jézus érdekében, amellyel te magad kivántattad meg a vért s aztán vizet hozatsz és mosod a kezedet a sokaság előtt, te a hatalmas Pilátus. Mossad csak. mossad, nem segít az már rajtad semmit! A te kezed véres is fog maradni mindig, amig csak ember lesz e földön. Minden idők népe lát téged, amint mosod a kezedet, s mosolyognak a vizen és gúnyolnak téged te képmutató Pilátus.

Nagy Lajos.

Nyiltatkozat.

Alulírottak, mint az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja ügyében az összes amerikai magyar református és presbiteriánus egyházakat hivatalosan képviselő bizottság, a “Lelkészegyesület” 17—23. szamában és az “Amerikai Magyar Református Lapja” 27. számában megjelent “Súlyos vádak az amerikai magyar református papság és a Reformed Church ellen” közleménnyel kapcsolatban szükségesnek tartjuk kijelenteni a következőket:

1. Nem tudjuk feltételezni, hogy akadjon amerikai magyar református lelkész, aki megkockáztatna

olyan valótlanságokat, melyeket Birtha József református lelkész imputál nekik; ezért mindaddig, amíg Birtha lelkész állítását nevekkel és adatokkal nem támogatja, azokat alaptalan rágalmaknak minősítjük, és a leghatározottabban visszautasítjuk.

2. Megbotránkozással vesszük tudomásul Birtha lelkész érthetetlen eljárását, aki állítása szerint azzal a céllal jött, hogy szeretet adományokat gyűjtsön a nyomorgó magyar gyermekek fölsegitésére —(amely gyűjtéséről nyilvános elszámolást várunk hazautazása előtt) — s aki minden alap nélkül jogot formált magának arra, hogy illetéktelenül beleavatkozzék és a legvaskosabb tévedésektől hemzsegő Ítéletet mondjon olyan dolgok felett, melyekben teljes tájékozatlanságot árult el. Ennélfogva ünnepélyesen kijelentjük, hogy a Birtha lelkésszel szerzett szomorú tapasztalataink a legnagyobb óvatosságra kényszerítenek minket a jövőben hazulról bármilyen célból érkező küldöttekkel szemben és hogy csak olyan egyházi férfiakat vagyunk hajlandók fogadni, kik az ő illető kerületi püspöküknek és a mi amerikai egyházi főhatóságainknak előzetes jóváhagyását bírják.

3. Megbotránkozunk a magyarországi Országos Református Lelkészegyesület hivatalos közlönyének semmivel sem menthető eljárása felett, melyről tudjuk, hogy a Főt. Baltazár Dezső püspök és konventi elnök ur félhivatalos lapja, hogy leközöl olyan tartalmú cikkeket, amelyeknek burkolt célja diszkreditáni azt az egyezményt, amely éppen Főt. Baltazár Dezső konventi elnök megbízásából és hozzájárulásával köttetett a Reformed Church-el. Ez az ut nagyon alkalmas arra, hogy mindenki előtt kétségessé tegye a magyarországi református egyház kon vent jének őszinteségét és jóhiszeműségét a tiffini egyezmény megtartását illetőleg.

Végül — negyedszer — Birtha lelkész umak a “Lelkészegyesület”-ben megjelent támadását az “A- merikai magyar Reformátusok Lapja olyan kommentárral vezeti be, amely némelyekben azt a látszatot keltheti fel, mintha Takaró Géza new yorki lelkész Birtha lelkésszel összejátszana és vele egyetértene. Éppen ezért, ismerve Takaró lelkésznek loyalitását a Reformed Church-el szemben, visszutasitjuk ennek az e- setnek minden olyan célzatos beállítását, mely alkalmat adhat úgy az ő, mint bármely más amerikai ma-