Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-07-26 / 30. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 3 kinntevő ajánlatok is rövid időn belül beadatnak. A köz ponti magyar egyházmegye kebelébe tartozó gyülekezetektől a kimutatás szerint idáig 2316 dollár folyt be. A begyült alapból a Külmissioi Tanács 513 ezer dollárt, — a Belmissioi Tanács 486 ezer dollárt, — a Lel- készi Nyugdijjintézet 235 ezer dollárt kaptak, a többi összeg arányosan szét lett osztva a tanintézetek, árvaházak s a Publ. Boardok között. A United Miss. Stewardship Comm, időközönként kimutatást ad azokról a befizetésekről, a miket a Ref. Church kebelébe tartozó egyházmegyék pénztámokai teljesítenek egyet, egyházi czélokra. Az egyet, egyház háromévközi pénzszükségletét tudvalevőleg a zsinat állapítja meg. Ezen megállapított összegek arányosan szétosztatnak a kerületek, illetve az egyházmegyék s végső ponton a gyülekezetek között. Minden gyülelekezetnek morális kötelessége a közegyház intézményeinek fenntartásához azzal a minimális összeggel hozzájárulni, a mit az egyházmegyék megállapítanak. Ezen minimális hozzájárulási összeg a Pittsburgh egyházkerület kebelébe tartozó magyar egyházmegyék tagjaira nézve 85 cent, melyhez járul az egyh. megyék belkörü költségeinek fedezésére szükségeltető összeg. Az angol egyházmegyék tagjai ez összegnek háromszorosát fizetik egyházmegyei járulék czimen. A központi magyar egyházmegye alegutób- bi kimutatás szerint 35% befizetéssel szerepel a kimutatásban, — a mi öi’vendetes bizonyságát képezi annak a törekvésnek, hogy egyházmegyénk magyar gyülekezetei is megtenni kívánják az egyet, egyház irányában azt, a mit tőlük méltán megvárnak a közegyház ügyeinek intézői. New York városának vallásügyi viszonyai. Érdekes kimutatást állított volt össze a közelTnult időkben Dr. Harlan Mendenhall, — a New York Pres- bitei-y jegyzője, — New York városának vallásügyi viszonyairól. A jelentésből megtudjuk, hogy New York 5 milliónyi lakossága közzül csupán három millió vallja magát egyháztagnak. Közel két millió egyén egyház, hit és vallás nélküli életet él. Az egyházhoz nem tartozó egyének között a legtöbb az olasz, — aztán a cseh, lengyel s franczia nemzetiségű egyén. Nyilvánvaló ebből, hogy a pápista egyház legkevésbé tudja megtartani Amerikába vándorolt híveit az egyház hatása és befolyása alatt. New Yorkban 1660 templom, illetve ist. tiszteleti czélra épült helyiség van, a melyeket 81 különféle hitfelekezethez tartozó tagok használnak. A protestánsok száma 1 millió 941 ezer, — mig a katkolikusok száma hét ezerrel több. Viszont azonban figyelembe veendő az is, hogy a protestánsok nem számítják az egyház rendes tagjai közzé a confirmáczionális életkoron alúli gyermeket, — a katholikusok ellenben lélekszám szerint állítják össze statisztikájukat. így a protestánsok számát New Yorkban legalább három millióra lehet tenni, minek következtében az egyházon kívül levők száma is felényire, vagyis csupán egy millióra száll alá. A Vasárnapi iskolákba járó gyermekek száma átlag fél millió. Az egyházi épületek értéke sok milliót képvisel. A New York városi gyülekezetek évi bevétele 12 millió dollár körül van. A Biblia és a Földtan. (Bible and geologie.) (Folytatás és vége) De már csak nem hiszesz abban a földrengésről szóló előadásban, mely állítólag Krisztus megfeszitte- tése idején fordúlt volna elő? A tudós leás a Golgotha belsejébe és a sziklák között roppant nyílásokat talál, melyek egy különös földrengés munkájáról beszélnek, mely a szomszédos vidéket nem érintette. Menj és nézd tulajdon szemeddel a szikláknak azt a mélyedését és repedését, melyhez hasonlót sehol nem találsz a földön; ekként a földtan egy rendkívüli földrengésről beszél, mely a századok legnagyobb tragédiájának, az Isten Fia megöletésének történtekor adhatta elő magát. No de már azt csak nem hiszed, hogy földünk az utolsó napon leég? A föld belsejét búvárló tudós leás és úgy találja, hogy a föld ég is már, hogy a föld iben- seje forró, meg van olvadva, vulkánikus, égő szén, mely ég s a föld felülete felé halad és a belső tüzek annyira haladtak a föld felülete felé, hogy nem értem, hogy marad el a teljes felrobbanás és lángbaborúlás, mig az arra vonatkozó profécziák beteljesednek. A láva, mely a tűzhányó hegyekből jön ki, csak a száz meg száz mértföldnyi mélységben való rettenetes égés kitörése. Vannak bányák Pennsylvániában és a világ más részein, melyek évekig állottak tűzben. Ezek a szénbányák lefelé égve s a föld belső tüzei felfelé hatolva, egy idő múlva összeérnek s akkor bekövetkezik az egyetemes lángbaborúlás, melyről a Biblia szól. A helyett, hogy kétségbevonnám a Bibliának erről a tűz által való el- pusztúlásról szóló előadását, mióta a földtanba kissé beletekintettem, úgy találva, hogy annak felfedezései mind ennek a profécziának megerősítésére irányúinak: inkább azon tűnődöm, hogy a világ, ez a régi bárka fen- tarthatja-e még magát soká? Hasonló ez egy tengeren égő hajóhoz. Miután a földtan is megmondja, hogy mily közel hatolt már a belső tűz a föld: felületéhez, 'nem1 kellene meglepni bennünket, ha bármikor hallanék egy egyetemes leégést hirdető harang kongását. óh én úgy örülök, a földtan születésének. A csillagászat nagyszerű tudomány, mert más világokról beszél nekünk, de a mi földünk iránt jobban érdeklődöm, mint más világok iránt s a földtan elmondja ennek egész történetét bölcsőjétől fogva koporsójáig. Ez a nagyszerű tudomány mindinkább a hittudomány barátjának bizonyítja magát. Én ma kinyilatkoztatom, hogy a földtan és a hit- tudomány közt csak a felületesen okoskodó, vagy a hitetlen ember találhat összeütközést. Ha a Bibliának a földről szóló történetében valami egyidőre ellenkezni látszanék a földtan bizonyságtételével: jegyezzük meg, hogy a földtan mindegyre korrigálja magát s mindinkább öszhangzásba jön a Könyvek könyvével. A “Franczia Tudományos Társaság” a múlt században egy lajstromot nyomatott a földtani elméletekről, 80 elméletet fogadtak el s vetettek el. Lyell tudós ismét 50 földtani elméletről szó, melyeket elfogadtak, azután elvetettek.