Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-06-21 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 3 Irásmagyarázat Miután e kedves lapnak Nt. szerkesztője helyet adott azon rövid irásmagyarázatnak, melyet pár héttel ezelőtt beküldtem egy buzgó testvérünk pályázati hirdetésének következtében, megkísérlem ismét a második helyen megjelölt szent irati verseket legjobb tehetségem szerint meg magyarázni kérvén az Urat, hogy adjon számba oly szavakat mely telve legyen lelki erővel, úgy a pályázat hirdető testvérünk, mint mindazoknak javára, kik azt olvasni fogják. I. Pét. 3:4 és 4:8 versek azok, melyekre kérve lett a magyarázat. A 3. rész 4-ik versét, kiszakítva összeköttetéséből, nem leht érdemlegesen tárgyalni. Együvé kell foglalnunk az 1-4-ik versekben foglalt igéket. A multi leczkét a nyelvről, ezt pedig az asszonyok viselkedéséről adta fel testvérünk. Reméljük hogy nem hitestársával van az ige felett, vitája. E pár versben Péter kétféleképen tárgyalja az aszonyi ékességet és keresztyéni erényeiket, positive és negative. Positive akkor, mikor előirja milyen legyen az asszony, negative amikor elmondja hogy milyen ne legyen. Vegyük őket sorrendben. Azzal kezdi az apostol, hogy az asszonyokat határozott engedelmességre inti férjeik iránt. Az első vers bekezdő szavai azonban végtelenül ki lettek a férfiak által használva. “Asszonyok, engedelmesek legyetek férjeiteknek.” Két ezer év óta igen sok férj e szavak után tette a punktumot, pedig, amint látni fogjuk, a punktum nem ide jön. Az oly férjek, kik szeretnek nejeik felett zsarnokoskodni kik azokat nem élet és segitő társnak hanem rabszolgának tekintik kik csak azért éljenek, hogy az ő szeszélyeiket kielégítsék; nagyon csalatkoznak ha azt gondolják, hogy Péter apostol ezen befejezetlen mondata feljogosítja őket nejeik iránt való méltatlan magatartásukra. El kell ösmerniink, hogy nagyon alkalmas szavak ezek a kihasználásra, de ha a mondatot befejezzük, egészen más értelme lesz annak. A mondat második felében Péter határozottan meg mondja, hogy az egyedüli czél melyért az asszony engedelmes legyen férjének egy nagy és magasztos czél t. i. hogy az ő magaviseletük által férjeik megnyerettessenek a Krisztusnak az esetben, ha azok az Igének nem engednének. Péter ide teszi a punktumot. Az ő idejében ugyanis vagy zsidók, vagy pogányok voltak a népek s a Jézus vallásának a szeretet vallásának hirdetése épen csak hogy kezdetét vette. Azzal együtt megkezdődtek az üldözések. Szívesen adták a hívők életőket is, a Krisztusért, s örömmel lettek mar- tyrokká. A nők fogékonyabbak a vallásosságra és kegyességre. Sajnos, nem kivétel nélkül. Általánosságban azonban az úr nekik mélyebb, buzgóbb lelkűletet adott mert ők anyák s az Ur a kisdedeknek a kegyességben való nevelését főképen az ő kezeikbe helyezte s ezért lettek megáldva a nagyobb lelki ajándékkal. A pogány népek között a férfi általában durvább volt érzelmeiben, szokásaiban. Nem engedtek az igének oly készséggel mint a nők. Ezen “pogány” férjeknek megnyerése czéljából rendelte el Péter hogy az “asszonyok engedelmesek legyenek férjeiknek, hogyha valakik nem engednek is az igének, az ige nélkül megnyerettessenek. Ide kell a punktumot tenni. Azon férj, ki vak engedelmességet követel nejétől, csupán pogányságáról tesz tanúbizonyságot s nejét nem feleséggé hanem martyrrá teszi. A 7-ik versben Írja le az apostol, hogyan bánjon a keresztyén férj nejével, jó lesz elolvasni. A férfi önmagát tiszteli ha nejét tiszteletben tartja mint élet társát, nem mint rabszolgáját. Mi nem pogány világban élünk. Keresztyén törvények tartják fenn a keresztyén társadalmat közöttünk s veszik védelmükbe a pogány hajlamú férjek által üldözött nőt. amit Péter idejében a törvény nem tett. A 2-ik vers az első versnek kiegészítő része. A 3-ik versben negative írja le Péter, milyen ne legyen a nő, ki Krisztusnak követője. Azoknak “ékességek ne legyen külső” mely a hajnak fodorgatásában. ékszereknek viselésében és czifra ruhákban van, mely valóban minden jó ízlést nélkülöz. Érdekes, hogy sokan e verset úgy magyarázzák, hogy ez azt jelenti hogy a hivő nőknek nem szabad modern divatos ruhában járni vagy ékszert viselni. Péter csupán azt mondja, hogy az ő ékességök ne “Álljon” a fentebb elő soroltakból. Az olynő, kinek csupán ebből áll a szépsége úgy néz ki mint a “disznó orrában az arany perecz.” Péld. 11:22. (Ez is a bibliában van.) Ne ezeket tekintsék ékességüknek, habár viselik is, hanem. “A szívben elrejtett ember” legyen az ő valódi ékességük, a “Szelíd és csendes lélek” a finom lelkűiét, mely nem rothadandó mint a szép ruha és ékes ábrázat és amely kedves, “becsületes az Isten előtt” is. Igaz, sajnos, a mai korban igen sok nő csupán a külső czifraságban véli lenni a női ékességet. Kifestik magukat mint iaz Indiánok mikor harcza készülnek. Jó ízlésű férfi undorral néz reájuk. Hála az Urnák hogy nem mind ilyenek, s találunk a legújabb divattal öltözködő nők között finom Ízlésű és még finomabb lelkületű kegyes, vallásos nőket , kiknek valódi ékességük a benső, lelki ékesség. A 4-ik rész 8. verse nem áll összefüggésben a fentiekkel. Az mindenkire vonatkozik. “Mindenek előtt az egymáshoz, való szeretetre legyen hajlandóságtok, mert az atya fiúi szeretet elfedezi a vétkeknek sokaságát.” Há a férj feleséget is ezen elv vezérelne, .soha sem lenne közöttük arról szó hogy ki a fő a háznál, ki a parancsoló. A kölcsönö szeretet el fedezi, eltakarja az apró cseprő hibákat, tévedéseket, egymás gyöngeségei nem jönnek számításba, s csak a szeretet ott az úr. mely egyedül ad boldogságot. Ezek érzik, “hogy az örök élet már e földön az övék lett.” New York, N. Y. Basho Béla.
