Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-04-26 / 17. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. a nép nem hisz, nem bízza rá magát Istenre. Ezért vol­tak elégedetlenek s ezért zúgolódtak Isten ellen. Caesar egy alkalommal egy nagy ünnepet rende­zett. Mikor a kitűzött nap eljött, a vendégek bíborban, bársonyban megérkeztek, egyszerre csak szakadni kezdett az égből az eső, úgy, hogy Caesar terve meg­hiúsult. Az ünnepélyt nem lehetett megtartani. A büsz­ke uralkodó felháborodott az eső Istene, Juppiter ellen s vendégeit felhívta, hogy lőjj ék ki nyilaikat az ég felé. Ám a nyilak visszahullottak az emberekre és meg­sebesítették őket. így van a zúgolódó emberrel is. Az ember elégedetlen az Isten vezetésével, nem bízik az ő hűségében s bűnbe keveri magát a maga hitetlenségé­vel, elégedetlenségével és türelmetlenségével. A zúgo­lódó Izrael nem képe-e közülünk sok embernek? Vagy mi talán másképpen cselekedtünk a gyász, a szomorú­ság, a betegség napjaiban? Nem voltunk-e gyakran tü­relmetlenek, elégedetlenek a mi Istenünk vezetésével? Nem töltött-e ez el szomorúsággal, csüggedéssel ? A Megváltó nekünk is azt mondja, amit egyszer tanit­VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE Ápr. 27-ra. Arany ige: Gyűlöljé­tek a gonoszt és sze­ressétek a jót. Ámos V. Rész. 15 v. COPYRIGHTED BY PROVIDENCE LITHOGRAPH.CO/ ÁMOS és HOZSEÁS. Ámos, Jehova haragjával rettenti a bűnös népet, Ho­zseás, megtérésre hívja és JEHOVA kegyelmével biztatja. Olvasandó Ámos VI. Rész 1-6. Hozseás VI rész 1-6. A próféták hivatása. Az Uj Testamentomban, Péter apostol 2-ik levele 1 Rész 21-ik versében olvassuk: Nem ember akaratjából származott régen a Prófétáknak prófétálása, hanem a szent Létektől indíttatván szóltak az Istennek szent emberei. “Ekképen a prófáták Isten akaratának ihletett hirdetői voltak. A prófétaság még csak ranghoz, szü­letési előjoghoz, megszabott társadalmi műveltséghez sem volt kötve. Ámos például csak egy pásztor” —volt. Nem volt jártas az ékesszólásban, de az ISTEN akara­tát, a maga egyszerű nyelvén is erővel és hatalommal hirdette. ÁMOS próféta a bűn büntetésével fenyeget. Ámos Kr. e 810 — 783 ban prófétáit Izráel orszá­ványainak mondott: “Miért vagytok ily félénkek? Azért, mert nincs hitetek.” (Márk 4=40.) Utoima. Mennyei jo Atyánk, — örvendez a mi szivünk Te benned megtartó Istenünkben és könyörülő mennyei jo Atyánkban. Dicsőítjük a Te szent nevedet, mert nincsen senki más, ki méltó volna a dicséretre. Szent nevedet magasztaljuk valameddig bennünket e földön éltetsz. Vedd kedvesen erőtelen dicséretmondásunkat és a mi sok bűneinkről ne emlékezzél meg Uram. Szent Fiad érdeme, az ő elégtétele tisztítsa meg a mi lelkein­ket a Te igazságos Ítéleted előtt, hogy bizalommal és reménységgel tekinthessünk fel Te reád, mint megen- gesztelődött égi Atyánkra. Add nekünk a Te Szent Lelkednek kegyelmét, hogy az mellettünk álljon min­den jo elhatározásainkban és vezessen bennünket azon az utón, mely az örök szentség és boldogság hajlékába juttatja el a mi lelkeinket egy napon a Jézus érdemé­ért. Ámen. gában, amidőn II. Jeroboám volt a király. Uralkodása alatt gazdag volt IZRÁEL országa, de — “bűnös”. Á- mos aki juhokat őrzött Tekoában, amidőn Samáriába felment, hogy eladja a nyájat, meglátta a nép romlott­ságát, erkölcsi züllését, elvetemedettségét, a papok nem egyházias, világias viselkedését. Látta: mindenki csak “pénzt”, pénzt akar szerezni. Kegyetlenség, szegények elnyomása, vesztegetés, tolva j lás napi renden vannak. A nép külsőleg megtartja az ünnepeket, fényes cifra szertartásokat végez, hiszen pénz, az van bőven, de lát­ta Ámos, hogy a nép megvetette az Ur törvényét, és nem tartotta meg a JEHOVA rendeléseit. Pénzért á- rulták az igazságot. Ámos lelke megérezte a veszélyt. Meghallja a lelkében felcsendülni Jehova szavát: “E- redj el, prófétálj az ÉN népemnek, Izráel népének:” Megfenyegette azért a népet “Ellenség veszi körül a földedet és ledönti hatalmadat. “Megfenyegeti a nagy városokat és azok lakosait, Damaskust, Gázt, Tirust, Edomot és Áment. — Rámutat a Jehova hatalmára . Lehet é baj a városban, amit nem az UR szerezne ? Gyű­lölöm, megvetem a ti ünnepeiteket, és nem gyönyörkö­döm a ti összejöveteleiteken, ezt mondja az UR. “Jaj néktek, akik nagy bátorságban éltek. Leírja 3 láto­mását. Az első szerint Jehova kezében mérő zsinór van. Megmérte a népet. ítélete: “Nem bocsátók meg:” Má­sodik látomása. “Egy kosár érett gyümölcs van kezé­ben. Izráel éretlen. ítélete: “Nem bocsátók meg.” Har­madik látomása, öszzeomlik az OLTÁR, hangzik az ité- let:“Nem bocsátók meg.” Megjövendöli Jeroboám pusz­tulását, Izráel fogságra jutását. JEROBOÁM. Kr. e. 824 — 783. Ámos prófétát bevádolták a király előtt “Pártot ütött ellened Ámos.” Te próféta eredj el a Juda földére, ne szólj Izráel ellen. Ez volt a király válasza. De Ámos nem hallgatott el. Megjelentette a jövö titkát, a bűnös nép ítéletét. Fülükbe kiáltja “A bűnnek, büntetése” a HALÁL.” — Nem hallgatták reá. A bort továbbra is nagy pohárból itták. Mire az Ur megvonta tőlük az esőt 3 hónappal az aratás előtt. Földrengést bocsátott reájuk. És még sem tértek meg. Elveszett Jeroboám

Next

/
Thumbnails
Contents