Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-04-12 / 15. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. No másokat megtartottál, magadat nem tudod meg­tartani....hát szállj le most a keresztről, ha te vagy az Isten fia! Jézus megszólal. Mit fog mondani? Imádkozik: “Atyám! bocsásd meg nékik mert nem tudják, mit cse- lekesznek!” óh mily isteni szeretet! Azután újra megszólal. Az egyik gonosztevő hoz­záfordulva kéri: “Uram emlékezzél meg én rólam, mi­kor eljössz a te országodba!’’ Mily nagy hite volt e go­nosztevőnek. A legnagyobb megaláztatásában is fel­ismerte Jézusban az Urat. Jézus meghallgatta kérését: “Bizony mondom néked: ma velem leszel a paradicsom­ban !” Meglátja a kereszt tövében anyját és kedves ta­nítványát Jánost, ő róluk is gondoskodik e szavakkal: “Asszony, imhol a te fiad!” “Imhol a te anyád.” Péntek. Az utolsó három óra. Máté 27:45-56. János 19:27-30. Reggel kilenc óra tájban feszítették keresztre Jé­zust. Ott függött rettenetes kínok között a nap égető hevében déli tizenkét óráig. Ekkor teljes sötétség bo­rította el a földet. A sötétség három óra hosszáig tar­tott. 'Délután 3 óra tájban felkiáltott: “Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?!” Nemsokára újra szólt: “Szomjuhozom!” A lelki és testi kínok mélységes tengeréből fakadt ez a két fel­kiáltás. A harc vége felé közeledik. A megváltás munká­ját, amit magára vállalt Jézus, elvégezte. “Elvégezte­tett!” “Atyáin a te kezeidbe teszem le az én lelkemet! Ezek voltak utolsó szavai. És ime a templom kárpitja ketté hasada, és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének. A százados megindulva mondja: “Bizony Isten Fia vala ez!” Elhal én bennem is a szív. Mert tudom, hogy he­lyettem. ki sokképen vétettem, szenvedőd e vereséget, mely igy vet éltednek véget. Szombat. Jézus temetése. Máté 27:57-66. Mikor pedig beestel edék eljőve Arimáthiai Jó­zsef és elkérve Pilátustól a Jézus testét elment Nicodé- mussal és az asszonyokkal a Golgotára, levették Jézus holttestét a keresztfáról, becsavarták gyolcslepedőbe. Aztán megindult a temetési menet a Golgota hegyéről a Josafát völgyébe. Mily egyszerű temetés. Mily csen­des. Születésekor angyalok serege szállott alá a sötét­ségben világosság támadt. Hal álakor a világosságban sötétség támad, temetésekor pedig nincs angyali sere­gek éneke csak egy pár hü tanítvány, és asszony néma bánata. Megérkeznek a József sirkertjébe. Elhelyezik a holttestet a sziklába vájt sírboltba, aztán nagy követ hengeritve rá, hazamentek. Az Élet Fejedelme, az Isten Fia meghalt. Eltemet­ték. A csendes estének némasága borult a sírboltra. Vasárnap. Feltámadott! Máté 28. Márk 16. Lukács 24. János 20, 21. Nincs itt az Ur, feltámadott! Jézus él, mi is élünk, a haláltól nem félünk! Ez a husvét örömüzenete! Abból a nagy, legyőzhetetlen félelemből, a halál félelméből megszabadított a Krisztus. Nem kell már félnünk! Feltámadott, tehát van Megváltónk, mert az volt, akinek mondotta magát, Isten Fia. Halála elégté­tel bűneinkért! Feltámadott, legyőzte a halált, van hát élet. örök élet, aminek nem árt a halál. Nincs már szi­vünk félelmére, nézni a sir fenekére, mert Jézus fel­támadása óta tudjuk, hogy a sir csők öltöző szoba, a halál pedig a szolga, aki kinyitja az örökkévalóság ka­puját! VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE Ápr. 13-ra. Aranyige: Senki nem j szolgálhat két Ur- J nak. Nem szolgálhat- } tok Istennek és a vi- { lági gazdagságnak. } Máté VI. Rész 24.} COPYRIGHT ED BY_ PROVIDENCE LITHOGRAPH CO/ VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. Jehova diadala Baál felett. Olvasandó I. Kir. XVIII. Rész. 20-24; 36-39. Illyés. Az ó-testamentomi próféták egyik csudálatos, ér­dekes szókimondó bátor alakja: Illyés, ö minden áron megakarja állítani a bálványimádásra hajló, a bálvány Istent, Baált imádó, tévutakra lépett nemzetét; a he­lyes utón vissza akarja őket vezetni az egyedül igaz Istenhez, a Jehovához. Rendithetlen hite, lángoló haza szeretető, erős várrá, vas oszloppá és érc bástyává teszik Izrael bűnbe merült királyai az ő bálvány imádó prófétái és a föld hitetlen népe ellen. Nem csupán ékes szólással, de a legcsudálatra méltóbb türelemmel harcol a nemzet bálványimádása, erkölcstelensége s bűnbe merülési hajlamai ellen. Int, kér, könyörög, de a legrémesebb jövőt rajzolva is vi­gasztal, bátorít, az igaz ISTEN ismeretére vezet, midőn a bálvány Istent csúffá téve, ily nyilatkozattételre kényszeríti a népet: “Az Ur az igaz ISTEN.” Akháb. Akháb uralkodása alatt Izrael országában ismét diadalt ült a bálvány imádás egész erejével és az er­kölcstelenségek fortéimé borította el a nemzetet. Ek­kor történt, hogy Jézabel megölette az Urnák prófé­táit, de Illyés csudálatosán megmenekült. Az ő gonoszságukért, mert elszakadtak az igaz Istentől és idegen isteneknek áldoztak, és az ő tulaj­don kezeik munkáit imádták, szárazsággal, éhséggel látogatta meg őket az Ur. Isten ítélete a Karmel hegyen. Meddig sántáitok kétfelé? Ha az Ur az igaz Isten kövessétek ŐT, ha pedig Baál, kövessétek azt, igy szolt Illyés. Adjatok nekünk két tulkot. Baálnak 450 prófé­tája válassza magának az egyik tulkot, vagdalják da­rabokra, tüzet alá ne tegyenek. Én is pedig a másik tulkot elkészítem, de tüzet alá nem teszek. Akkor a Baál bálvány imádó papok hívják segítségül az ő Is­tenüknek a Baálnak a nevét, Én is az Urnák nevét, és

Next

/
Thumbnails
Contents