Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)
1924-04-12 / 15. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. No másokat megtartottál, magadat nem tudod megtartani....hát szállj le most a keresztről, ha te vagy az Isten fia! Jézus megszólal. Mit fog mondani? Imádkozik: “Atyám! bocsásd meg nékik mert nem tudják, mit cse- lekesznek!” óh mily isteni szeretet! Azután újra megszólal. Az egyik gonosztevő hozzáfordulva kéri: “Uram emlékezzél meg én rólam, mikor eljössz a te országodba!’’ Mily nagy hite volt e gonosztevőnek. A legnagyobb megaláztatásában is felismerte Jézusban az Urat. Jézus meghallgatta kérését: “Bizony mondom néked: ma velem leszel a paradicsomban !” Meglátja a kereszt tövében anyját és kedves tanítványát Jánost, ő róluk is gondoskodik e szavakkal: “Asszony, imhol a te fiad!” “Imhol a te anyád.” Péntek. Az utolsó három óra. Máté 27:45-56. János 19:27-30. Reggel kilenc óra tájban feszítették keresztre Jézust. Ott függött rettenetes kínok között a nap égető hevében déli tizenkét óráig. Ekkor teljes sötétség borította el a földet. A sötétség három óra hosszáig tartott. 'Délután 3 óra tájban felkiáltott: “Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?!” Nemsokára újra szólt: “Szomjuhozom!” A lelki és testi kínok mélységes tengeréből fakadt ez a két felkiáltás. A harc vége felé közeledik. A megváltás munkáját, amit magára vállalt Jézus, elvégezte. “Elvégeztetett!” “Atyáin a te kezeidbe teszem le az én lelkemet! Ezek voltak utolsó szavai. És ime a templom kárpitja ketté hasada, és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének. A százados megindulva mondja: “Bizony Isten Fia vala ez!” Elhal én bennem is a szív. Mert tudom, hogy helyettem. ki sokképen vétettem, szenvedőd e vereséget, mely igy vet éltednek véget. Szombat. Jézus temetése. Máté 27:57-66. Mikor pedig beestel edék eljőve Arimáthiai József és elkérve Pilátustól a Jézus testét elment Nicodé- mussal és az asszonyokkal a Golgotára, levették Jézus holttestét a keresztfáról, becsavarták gyolcslepedőbe. Aztán megindult a temetési menet a Golgota hegyéről a Josafát völgyébe. Mily egyszerű temetés. Mily csendes. Születésekor angyalok serege szállott alá a sötétségben világosság támadt. Hal álakor a világosságban sötétség támad, temetésekor pedig nincs angyali seregek éneke csak egy pár hü tanítvány, és asszony néma bánata. Megérkeznek a József sirkertjébe. Elhelyezik a holttestet a sziklába vájt sírboltba, aztán nagy követ hengeritve rá, hazamentek. Az Élet Fejedelme, az Isten Fia meghalt. Eltemették. A csendes estének némasága borult a sírboltra. Vasárnap. Feltámadott! Máté 28. Márk 16. Lukács 24. János 20, 21. Nincs itt az Ur, feltámadott! Jézus él, mi is élünk, a haláltól nem félünk! Ez a husvét örömüzenete! Abból a nagy, legyőzhetetlen félelemből, a halál félelméből megszabadított a Krisztus. Nem kell már félnünk! Feltámadott, tehát van Megváltónk, mert az volt, akinek mondotta magát, Isten Fia. Halála elégtétel bűneinkért! Feltámadott, legyőzte a halált, van hát élet. örök élet, aminek nem árt a halál. Nincs már szivünk félelmére, nézni a sir fenekére, mert Jézus feltámadása óta tudjuk, hogy a sir csők öltöző szoba, a halál pedig a szolga, aki kinyitja az örökkévalóság kapuját! VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE Ápr. 13-ra. Aranyige: Senki nem j szolgálhat két Ur- J nak. Nem szolgálhat- } tok Istennek és a vi- { lági gazdagságnak. } Máté VI. Rész 24.} COPYRIGHT ED BY_ PROVIDENCE LITHOGRAPH CO/ VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE. Jehova diadala Baál felett. Olvasandó I. Kir. XVIII. Rész. 20-24; 36-39. Illyés. Az ó-testamentomi próféták egyik csudálatos, érdekes szókimondó bátor alakja: Illyés, ö minden áron megakarja állítani a bálványimádásra hajló, a bálvány Istent, Baált imádó, tévutakra lépett nemzetét; a helyes utón vissza akarja őket vezetni az egyedül igaz Istenhez, a Jehovához. Rendithetlen hite, lángoló haza szeretető, erős várrá, vas oszloppá és érc bástyává teszik Izrael bűnbe merült királyai az ő bálvány imádó prófétái és a föld hitetlen népe ellen. Nem csupán ékes szólással, de a legcsudálatra méltóbb türelemmel harcol a nemzet bálványimádása, erkölcstelensége s bűnbe merülési hajlamai ellen. Int, kér, könyörög, de a legrémesebb jövőt rajzolva is vigasztal, bátorít, az igaz ISTEN ismeretére vezet, midőn a bálvány Istent csúffá téve, ily nyilatkozattételre kényszeríti a népet: “Az Ur az igaz ISTEN.” Akháb. Akháb uralkodása alatt Izrael országában ismét diadalt ült a bálvány imádás egész erejével és az erkölcstelenségek fortéimé borította el a nemzetet. Ekkor történt, hogy Jézabel megölette az Urnák prófétáit, de Illyés csudálatosán megmenekült. Az ő gonoszságukért, mert elszakadtak az igaz Istentől és idegen isteneknek áldoztak, és az ő tulajdon kezeik munkáit imádták, szárazsággal, éhséggel látogatta meg őket az Ur. Isten ítélete a Karmel hegyen. Meddig sántáitok kétfelé? Ha az Ur az igaz Isten kövessétek ŐT, ha pedig Baál, kövessétek azt, igy szolt Illyés. Adjatok nekünk két tulkot. Baálnak 450 prófétája válassza magának az egyik tulkot, vagdalják darabokra, tüzet alá ne tegyenek. Én is pedig a másik tulkot elkészítem, de tüzet alá nem teszek. Akkor a Baál bálvány imádó papok hívják segítségül az ő Istenüknek a Baálnak a nevét, Én is az Urnák nevét, és