Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-04-05 / 14. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. tést felterjeszteni működéséről mind a három Board- hoz. A gyűlés határozatait tovább nem commentáljuk. mert hiszen korai dolog volna most még, a mikor nem tudjuk, kik fognak a felügyelő bizottság tagjaiként megválasztatni és a bizottságban működni- a lap jö­vendő sorsára vonatkozólag találgatásokba bocsátkoz­ni. Annyi bizonyos, hogy bárki legyen a lap szerkesz­tője, olyan lapot nem fog tudni összeállítani, hogy an­nak tartalmával, irányával szerkesztésével a lapnak minden egyes olvasója, vagy akár csak a lelkészikar- nak is minden egyes tagja meglegyen elégedve. A RE­FORMÁTUSOK LAPJÁNAK, — A GYERMEKKERT­NEK, s A BIBLIAI LECKÉKNEK szerkesztőségi és kiadóhivatali ügyei ezután is zavartalanúl s a megszo­kott pontossággal lesznek elvégezve.-f#- Családi kör. -M­FAMILY ALTAR. HARMATCSEPPEK. Vezérfonal a Biblia naponkénti olvasásához a böjti napokra. Rovatvezető: Nt. Ujlaky Ferencz loraini ref. lelkész Vasárnap. Amig időnk van. Olvas. Márk 14:1-11. Mily megragadó történet ez! Képzeld magad elé egész élénken. Jézus védelmébe veszi Máriát. Miért? Ha Mária nem hozta volna elő akkor este az alabástrom edényt és nem törte volna össze, később sohasem te­hette volna meg. Ha tudod azt, hogy ez az utolsó este, amit együtt tölthetsz azzal, akit szeretsz és többet soha nem látha­tod, ugye hogy reápazarlod szived minden melegségét, kincseit, reá, mig lehet. Az alkalom jő, elmegy és soha többet vissza nem tér. Azért ami jót tehetek, ami szívességgel kedvesked­hetek, hadd tegyem meg ma. Hétfő. Diadalmenet könnyek között. Lukács 19:29-40. Pálmaágak, zöldgalyak, virágok az utón a diadal­menetet tartó Jézus lábainál. Örömujjongó, hozsánnázó tömeg körülötte. És Jézus az ünneplő, ujjongó tömeg közepette sir. Az ünnepelt sir. “Látván a várost sira azon.” Látta nem csak a zöld gályát, hanem a keresztet is. Hallotta nemcsak a hozsánnát, hanem a feszitsdme- get is! Jaj azoknak, aki felett Ö sir. Jaj azoknak, akiket meg nem térit a Jézus, vagy az édes anyák, édes apák, szeretteik könnye. Azok majd ama nagy, dicső eljöve­telkor igy fognak kiáltani: hegyek, kősziklák essetek reánk, és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyiszékben ül és a Bárány haragjától. Jel. 6:12-17. Kedd. . .Jézus ostorral kezében. Máté 21:12-17. A Bárány haragja! Mily keveset gondolunk erre. Jobban szeretünk Jézusra, mint pásztorra, mint alá­zatos, szelíd Mesterre gondolni. Pedig jó eszünkbe tar­tani azt, hogy Jézus haragudni is tudott. Képzeljük el a jelenetet. Feldöntött asztalok, a szerte guruló pénzdarabok, az emberek ijjedt roha­nása, az elszabadult áldozati állatok bőgése és e meg­rémült tömeg közepette Jézus ostorral kezében. Ha végig tekint ma a sok bűnön, képmutatáson, a templom falai között élő hitetlenségen, mily haragot érezhet, szinte nyúl az ostor után. Te nem éreztél e még ily szent haragot? Mikor vallásodat, szüléidét méltatlan bántalom érte láttad az igazságtalanság, biin erejét, nem éreztél e nemes hara­got kebledben? Szerda­Az utolsó figyelmeztetések. Máté 21:18-46; 22, 28, 24, 25 részek. A virágvasárnapot követő éjszakát Bethániában töltötte Jézus. Hétfőn és kedden tanított utoljára a templomban. Egyik példázatot a másik után mondja. 21 és 22 rész. Tőrbe akarják ejteni Jézust. Egymás után jönnek a küldöttségek. Kell e adót fizetni? hogy lesz a feltámadás? stb. Jézus mindre megfelel s ekkor ellenfelei elnémulnak. Majd meg dördül az ég. Jézus kimondja az ítéletet: jaj nektek...képmutatók...vak ve­zérek...bolondok...kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképen kerülitek ki a gyehennának büntetését? 23 rész 33. Jaj neked Jeruzsálem. Jaj mindenkinek, aki megveti ezt a nagy szabadu­lást. Te elfogadod? Csütörtök. Az áruló Judás. Lukács 22:1-6. A Jézus ellenségei napról napra tanácskoznak, hogy elveszítsék Jézust. Tanácskozás közben nagy megle­petés éri őket. Belép Judás. Felajánlja szolgálatait. Meg egyeznek 30 ezüst pénzben. Mi vihette Judást az árulásra? ki tudja. Lukács ez mondja: bement a Sátán Júdásba. Mily sok árulója volt a Jézusnak, az egyháznak Judás óta! Mily sok árulója van az igazságnak ma is. Gondoljunk a nagy olaj botrányra. Elárulták az ezre­sekért a hazát. Gondoljunk sok leányra, fiúra, aki el­árulja, odaadja hitét, egyházát házasságért, érdekért. Pedig mily szomorú az áruló vége. Judás felakasz­totta magát. Péntek. A húsvéti bárány. Lukács 22:7-16. Kedden bevégezte Jézus tanításait, Szerdán nem ment be Jeruzsálembe. Csendben, esemény nélkül telt el a szerdai nap. Csütörtökön megtették az előkészü­leteket a páskabárány vacsorájára. Az Isten megparancsolta a zsidóknak, hogy ölje­nek meg egy bárányt, annak vérével kenjék meg az ajtófélfát és amikor a halál angyala végigmegy Egyip­tomban, elkerüli azt a házat, ahol a, vért látja. Eljött a tiz edik csapás estéje. A zsidók engedelmeskedtek az Istennek. Egyiptomban minden házban halott volt. A zsidókat megmentette a vér. Megmentette a halál an­gyalától s megmentette az egyiptomi szolgaságból is. Mert ekkor Faraó elengedte őket. Ennek az emlékeze­tét ünnepelték meg Jézus és tanítványai is. Ehhez kö­tötte Jézus az Úrvacsora szereztetését. Ezt a vacsorát készítették elő csütörtökön. Szombat, A lábmosás. János 13:1-20. Keleten az volt a szokás, hogy amikor bementek a házba, megmosták lábaikat. Ezt a lábmosást szolgák végezték. A tanítványok közzül most egyik sem akarta vállalni'ezt a szolgai munkát. Egy sem akart kisebbnek látszani a másiknál. Duzzogva ülnek le az asztalhoz. Jézus átlátja a helyzetet. Nem szól semmit, csak egy kendőt vesz, maga köré kötötte, aztán elkezdte mosni a tanítványok lábait. A tanítványok ezt látva elnémul­nak. A kínos csendben csak a viz csobogása hallatszik. Most már szívesen elvégezte volna akármelyik tanít­vány. Példát adtam nektek, hogy ti is akképen cseleked­jetek....ne legyetek elbizakodottak, hanem alázatosak.

Next

/
Thumbnails
Contents