Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1924 (25. évfolyam, 1-38. szám)

1924-02-16 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

5A magpr B\m\ és iCrányat

Ladies’ Society

Rovatvezető: Nt. Kovács Andor leechburgi ref. leik.

EGY ASSZONY DICSŐSÉGE LERAKVA AZ UR ELŐTT.

Ez alkalommal is, megbocsátol kedves olvasó, hogy nem magyar asszonyról kell leírnunk az alábbi idézést:

“Engedd meg az én életemet az én kívánságomra, és az én nemzetségemnek is életét az én kérésemre; mert eladattattunk én és az én nemzetségem, hogy elveszessenek, megöljenek és eltöröljenek minket. Hogyha szolgálóleányságra adattattunk volna, elszenvedtem volna: jóllehet az ellenség a Királynak kárát soha meg nem fizethetné.” Eszter könyve 7:3, 4.

Assvérus király nagy birodalmának lakói vegyesek voltak. Maga a király is az idegen nemzetségből a fog- sá?ra vitetett zsidók leányai közzül vett magának feleséget. Eszter az idegen földön nevekedett zsidó leány egy Márdokeus nevű fogoly zsidónak volt közeli rokona a ki őtet korán elhunyt szülei helyett nevelgette, tanította a királyok Királyának tiszteletére. Eszter nem volt egy valláson férjével, ezért külön helyet engedélyezett a király Eszter részére a hol ő vallásgyakorlatokat folytathatott az ő hite szerint. Assvérusnak nem tűnt fel a dolog, mert hiszen ezelőtt is voltak ugyan külömböző felfogások elterjedve a vallások felől, de egyet Assvérus is elismert; hogy a Jehova Isten akinek Eszter áldozatot szokott tenni, felette áll minden más isteneknek. A király tehát békésen elszenvedte a zsidókat s vele együtt Eszter királynét is, de nem úgy ám a gonosz lelkű Hámán aki a királynak egyik fő-fő embere, mintegy rettegett “pópa-óriása” volt. Ez a Hámán azt kívánta, hogy mivel őt Assvérus minden fejedelmek fölé emelte, ő előtte minden lény meghajoljon. Márdókeus ezt megtagadta és népének is nyíltan kihirdette, hogy “Ne csinálj te magadnak faragott képet és ne tiszteljed azokat!” ö járt elől a példaadásban. Nem hajolt meg Hámán előtt, bár jól tudta, hogy ennek végzetes következményei lehetnek. Egyszer ez a szegényesen öltözködött zsidó fogoly a király palotájának bejáratánál üldögélt a mikor a dölyfös Hámán arra sétált s amint látja, hogy a koldus Márdókeus nem állt fel és nem hajolt meg előtte, iszonyú dühbe gurult és elhatározta, hogy a birodalom területén élő összes zsidókat a király belegyezésével mind kivégezteti. Ezt az elhatározását olyan formán tudatta Assvérussal, hogy “tízezer tálentom ezüstöt” kínált fel a királyi tárházba, csak engedje meg annak a népnek kiirtását, mely őt, a gonosz Hámánt nem tiszteli. Assvérus le is húzta ujjárói azt a gyűrűt mellyel megszokták a régi időben pecsételni az erős rendeleteket s a mellett a felajánlott ezüst készletet is vissza adta Hámán.

Mikor pedig Eszter királyné asszony ezeket megtudta, bizonyos időre elrejtőzött a király szemei elől de titkon Márdókeussal tanácskozott. A zsidó mészárlás Márdókeus felakasztásával kezdődött volna. Hámán a saját palotája előtt már fel is állíttatta a magas akasztófát Márdókeus részére, amikor csak egyszerre

megpillantja a király Eszter asszonynak szomorú, de annál bájosabb arcát, az pedig nem akart a királyra tekinteni. Susán városában már mindenki tudta a napját és még az óráját is a ki végeztetésnek s minden zsidó rettegve gondolt a gyalázatos halálra, csak egy ember volt aki nem iszonyodott: ez Márdókeus volt. Egy Haták nevű bizalmas emberét beküldte Eszter királynéhoz ezzel az üzenettel:

“Ne gondold a te szivedben, hogy te megmaradhatsz a király házában a több zsidókon kívül = mert ha a mostani időben ezt elhalgatod, másunnan lészen kön- nyebségek és szabadulások a zsidóknak: te pedig és a te atyád háznépe elvesztek és kitudja, talán csak e mostani időért emeltettél ISTENTŐL A BIRODALOMRA?”

Eszter királyné mikor ezeket hallotta, minden dicsőségét lerakta az Ur eleibe és elhatározta, hogy bár törvény tiltja azt is, hogy ő a király színe elé mehessen, nem gondol a törvénnyel sem....és bement a király eleibe. Saját élete és nemzetségének jövőjét ismertette meg a királlyal. Egyben figyelmeztette arra a mi a Krónikák könyvében meghatott volt. Ekkor a király előhivatta az Íródeákokat, akik megkeresték és elolvasták előtte, hogy Bigtán és Térés akik a király ajtajait őrzötték tanácsot tartottak, hogy Assvérust megölnék. Assvérus nagy rémülettel kérdezte, hogy ki volt az a férfiú aki ezt megakadályozta? Eszter pedig igy szólott: a zsidók közül való Márdókeus volt az. Kapott é valami jutalmat ez az ismeretlen ember? kérdé a király. Semmit, felel Eszter! sőt most az ő élete forog koczkán a te beleegyezéseddel.

Akkor elrendelte Assvérus, hogy Hámántól elvennék az ő gyűrűjét és adnák azt Márdókeusnak. Azonfelül minden vagyona és tekintélye Márdókeusra ru- háztassák át, a rendelet mely a zsidók lemészárlására hozatott megsemmisittessék és az ötven singnyi akasztófára melyet Hámán készíttetett....ő maga akasztassák fel! A zsidó népnek pedig egyenlő szabadság adassák az ő birodalmának mind a 127 tartományában.

Ezek mind meglettek, mert akadt egy igaz, nemzetségét és vallását szerető, az igaz Istent tisztelő asz szony Eszter személyében.

Vegyes házasságokat kötött, emberi hiúságokat szolgáló, tehetetlen emberi nagyságok előtt térdet és fejet hajtó, gyermekeiteket eladó magyar édes anyák! Magyar Sionnak Leányai! Hova és merre ingadoztok? A királyok Királya, aki szelíd, szegény, alázatos, de nagy hatalmú és csodálatos, Igaz és a bűntől megszab- ditó, királyokat és népeket hóditó: Az AKI vasvesszővel bírja ellenségét és szelíden őrzi örökségét, Ö szól ti hozzátok: “Jöjjetek én hozzám!” Ö, aki saját dicsőségét lerakta az ö mennyei édes Atyja akaratára, hogy ti is elmen vén ekképen cselekedjetek. Nem szükséges az igaznak magas állásban lenni. Nem szükséges az alacsony sorban levőknek az eleven bálványok kezeit csókolgatni. Elhívja azt az Ur akit elválasztott és akit elhívott azt mégis igazítja sőt a kit megigazít azt csak ö szentelheti meg egyedül. Nem szükséges ehez pápaszem, úgyis elolvashatod és megértheted, ami fő tartsd meg azt amit nyertél Istentől Jézus által: a te megingathatatlan hitedet a Krisztusban!