Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-12-15 / 50. szám

A

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

Mihály és neje gyűjtése:

5—5 dollárt adtak: Himber Márton, és Kocsel György.

2—2 dollárt adtak: Láng Jenő és Me- jercsák Páll.

1—1 dollárt adtak: Rubi Mihály, Dudás József, Nagy Ferencz, Kellemen János, Jónás András, Blaha János, Bukó János,

Demjén Ferencz, Hájm, Lavicska Mihály, Gúrdon Károly, Weres András, No. No. Zsoldos Géza, Magyar András, Farkas János, Grapszki Ferencz, Sós Károly, Da roczi Sándomé, Marki Bertalan, Kiss Ferencz, Szaboné, Bozo József, Szigeti József, Risko János, Fisher Andor, Hanczin- ger Yajos, Knáz Mártony, Buck Péter, Miska Ferencz, (Clifford.)

75c.tet: Démján András, László Sándor, Nagy László, Somogyi Istvány.

50—50c. tét adtak: Madarász Miklós Dóka Istvány, Emődi József, Sipos József, Herga Ferencz, Szűcs Istvány, Kertész György, Domonkos József, Bocskai Gyula, Nagy Lajos, Fekete János, Nacsa Istvány, Kolozs Leo, Wilics János, Szakái Gábor, Nagy József, Stefiik Ferencz, Mjj Sándor, Károjiné, Bahinac János, Somogyi Flori, Szentgyörgyi Sándor, Maczko Béni, Dezső Gábor, Bulars Marus.

40c.tét: Sólyán József.

30—30c.ttet: Juhász András, Wlaz Sán- <dor.

25c.jével adtak. Szemán Mihály, Debrey József, Domoszlai Ágoston, Simon Menyhért, Szalai Ferencz, Kun Mihály, Farga Mihály, Nagy László, Gyebnár Mátyás, Tóth Lajos, Salser András, Békési Mihály, Szik óra János, Fodor Borbála, Glodán,

Balázs János, István, Csizi Antal, Sitko Pál, Dalos Sándor, Jinger György, Ozary Istvány.

Himlervillen begyült összesen 65.95

ÖSSZEGEZÉS.

Bevétel.

Vigh Imre gyűjtése Colp, Ill.-ban. 39.00 Vigh Imre gyüj. Clifford, Ill.-ban. 29.00 Vigh Imre gyűjtése Harko, Ill.-ban. 29.00 Vigh Imre “ Johnson City, Ill.-ban 34.00 Vigh Imre gyűjtése Zeigler, Ill-ban. 32.05 Nagy 1st. gyüj. Zeigler, Ill.-ban. 35.80

Kovács Fér. gyüj. Zeigler, Ill.-ban. 17.70 Lengyel Józ. gyüj. Down, Ill.-ban. 13.00 Jávorcsik Ján. gyüj. Storich, Ill.-ban.9.00

Kocsel György és társai gy.

Himlervillen, Ky. 65.95

304.50

Kiadás.

Johnson & Wancel Tayloring Co. 30.06

J. A. Paterson számláján 8.00

Zwick Clothing Co. számláján 32.95

Herrin Store Co. számláján 1.90

Goaldini Shoe Co. számláján 9.30

Carbondale Bag Co. számláján 2.69

Vasúti jegy Pittsburgh, Pa.-ig. 44.71

Árvaknak átadott készpénz 79.00

Árvaatyához elküldetett Ligonier Pa.-ba. 60.00

Erzsi lánynak elküldve Ligonierbe ruhaneműebe 35.95

Összesen 304.50

A gyűjtésben segitő társaimnak és az adakozóknak e helyen is hálásan köszönetét mondok és Vigh István testvérünknek e helyen is megköszönöm az árvák nevében, hogy lehetővé tette a fenti eredmény lérését, a mennyiben automobilján szives volt teljesen ingyen a fent említeti helyekre elvinni és a gyűjtésben segítségemre lenni. Köszönetét mondok Takács János, Huncsik János és Vigh Katalin testvéreinknek, a kik az árvákat befogadják és róluk, gondoskodtak addig, a mig elszálitásuk lehetővé lett.

A kiadásokról a cégek számláit megtartottam a magam igazolására, melyeket bárki, bérmikot megtekinthet nálam.

Segitő társaimnak és az adakozóknak még egyszer hlás köszönetemet nyilbánit- va az árvák nevében, vagyok,

Clifford, 111. 1923 November 20-án,

Vigh Imre,

a 166 sz. colpi osztály jegyzője.

AZ EGYESÜLETI OSZTÁLYJEGYZÖK

A REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK a convenczio által elrendelt havi számját, mely az egyesületi közleményeket tartalmazza, — e héten küldjük szét az oszt. jegyző testvérek czimeire. És pedig mivel idáig mindössze 18 o. tói kaptuk meg a tagok czimeit, — az első számot a tagok létszáma kétharmadának megfelelőleg, — az o. jegyzők czimére expediáljuk, — de már a Decz. szám minden valosziniiség szerint küldhető lesz a megadandó külön czimekre.

Ha valamely o. jegyzőnek még szüksége van több példányra, mint a menyit kapott, — készséggel küld ez első sz. ból a KIADÓHIVATAL.

A magyar £>trm fa irányai

Ladies’ Society

Arcpirulás nélkül nem lehet leírnunk a mit érezűnk akkor, a midőn az úgynevezett “magyar kultúra nevében” széltében-hosszában meghirdetett és kissebb magyarlakta telepeinken divatossá vált “színházakat” szeműgyre vesszük.

Úgy vagyunk vele mint az a bizonyos előkelő nagy- kereskedő zsidó Pesten, a ki a közelmúltban megtekintette a “Vörös malom” című színdarab előadását és egyenesen felháborodott a látottak és hallottak felett. Ez az izraelita nagykereskedő egy cseppet sem lehet jobb barátja az Ébredőknek mint mi vagyunk a Klu- Klax Klánnak, de egyenesen azt kívánta, hogy “az erkölcsi demoralizáció és mocsári levegőt terjesztő e szörnyű darab előadásának megakadályozására egyenesen az Ébredők közbelépését tartaná szükségesnek.” (Kálvinista Szemle 1923 nov. 10.)

Itt van az Advent! a mikor a mi Urunk Jézus Krisztus születésének nagy emlék ünnepéhez kell készülődnünk. Egyik jó kálvinista nő testvérünk éles tekintete megakadt a “vándor szinészvezéren” s azt kérdezte tőle:

“Ugyan kérem szépen ha szabad kérnem, milyen vallásu ön?”

“Zsidólikus” volt a válasz.

Azok után a darabok után a melyeket leány gyermekeink és asszonyaink egyenes megszégyenítésére szolgáltak itt fel a közelmúltban, — ajánlanánk ezeket a “kultur művész urakat és hölgyeket” a Klu-Klax- Klan kegyelmébe.

De az édes anyákhoz is lenne néhány szeretetteljes intő szavunk. Miután itt a magyar színdarabok feletti cenzúra nem ismeretes, nem vádolhatjuk a rendőrséget. Nem is áll az, mintha a magyar kálvinista nőknek művészi érzéke hiányozna. De az olyan kiskora és erkölcsileg annyira alacsony színvonalon álló társaságnak gyermekeink között megkezdett garázdálkodását mégis csak jobban szemügyre kellene venni maguknak az édes anyáknak. Mert hiszen ki az a ki hatalmat gyakorolhat a családban? Ki az a ki leányainknak erkölcsi életét annyira tudhatná értékelni mint az édes anya? A közerkölcs pedig egyenesen itt rokkan meg alapjában, a hol pénzkereseti forrás gyanánt tekintik egyesek egy-egy megtévejedett életű nőnek jel- lemtelenségeit, mint általánosságokat; és egyes munka kerülő, léhűtő fráterek kicsapongásait jó pénzért mutogatják. A rendőrségi cenzúra helyett az édes anyák ébersége lépjen közben itt, de úgy, hogy azok a jelenleg szabadon garázdálkodók is emlegessék meg az amerikai magyar asszonyok erkölcsi felfogásának súlyos-