Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-11-17 / 46. szám
« AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Szentiélektől? nem mondhatjuk meg. A Szentlélek Isten belénk jő, nem halljuk szavát, nem látjuk az ő világát, nem érezzük érintését és mégis ő hatékonyan munkálkodik bennünk, mielőtt még csak gyanítanánk is az ő működését. Mi nem tudjuk, hogy végzi ő a szeretet csodáját, annyival kevésbé tudjuk kivenni az ő kezéből a munkát, hogy azt mi végezzük. Mi nem tudunk újjá teremteni, megeleveníteni, átalakítani, újjá alkotni, megtartani, idveziteni önmagunkat. Mindezeket a nagy Isten végezheti és végezi is, mig mi lei eszünk, aliuszunk és újra felkelünk. És a nagy Istennek legyen hála, hogy ő ezt elvégezi....elvégezi nálunk nélkül, a mi hírünk nélkül, a mi tudtunk nélkül, a mi beleavatkozásunk nélkül. Egyszóval a nagy Isten az, ki besegíti az embert az Isten országába, ő az egyedüli, ki által az ember igy szólhat “hiszek Uram, de légy segítségül az én hitetlenségemnek.” III. Ezután az ember megint tehet valamit. Mikor pedig a gabonának gyümölcse megmutatta magát s hoz először füvet, azaz gondolkodást az isteni életről, majd fejet, azaz meggyőződést, majd gabonát a főben, azaz hitet, élő hitet, azonnal megaratja, mert eljött az aratásnak ideje. Az aratás itt a hivő lélek ápolása. A mint megmutatja magát a gyümölcs a fűben, azaz a hit a lélekben, kezdődik az emberi munka, mely emberi munka az aratás, azaz a szeretettel való ápolás. Hisz az ember, hiszi a bibliát Isten szavának, az Ur Jézus Krisztust az Isten fiának. Aztán biztatgatjuk a lelket, hogy vallja be e változást Isten és emberek előtt. Azután próbáljuk elszakítani az ilyen hitvalló lelket a világtól, nehogy e világ gyönyörűségei, gondjai elsenyvesszék ezt az isteni égi plántát. Majd szeretettel gondozzuk, ápoljuk, a rosszat, a gonoszt igyekezzünk tőle távol tartani és gondoskodjunk róla, hogy mindig megfelelő táplálékot nyerjen a lélek. A gyermekeket vasárnapi iskolába, az ifjakat ifjúsági-egyesületbe, a felnőtteket más egyletekbe, illetve az egyházhoz, az egyházias hivő emberek társaságába kötjük, hogy igy a világnak szele el ne olthassa a gyenge fényt, a hitet, az ördög incselkedése ki ne irthassa a gyenge kis növényt, a hitet és a test el ne tapodhassa, ki ne olthassa az uj, kis életet, a lélek életét a hitet. Oh édes atyámfiai! Itt nagy feladat vár minden egyes keresztyén emberre. Védni, oltalmazni, az újszülöttet, az Isten országába most bementet, hogy ott tovább fejlődhessék, nevekedhessék és erősödhessék. Atyámfiai! én csak magvető vagyok most., vetem a magot. Hirdetem nektek, hogy ti bűnösök vagytok. Hirdetem, hogy meg kell bánnotok bűneiteket és meg kell azt Istennek vallani. Hinnetek kell az Ur Jézus Krisztusban, hogy az ő vére tisztit meg titeket minden bűneitekből És az is lehet, hogy most még kellemetlen ez az ige, haragusztok is érte. Kedvetlenül lökitek el magatoktól az ezt hirdető lelkészt és prédikácziót. Én meg lefekszem és elaluszom. Munkámat folytatja a a Szentlélek Isten és sok-sok napok múlva kikel a mag, látható lesz a hit, mely sziveitekben feltámad. Mi emberek behozzuk a lelkekbe az igazságot, de az igazságnak előmenetelt, életet csak az Isten adhat és amikor adott, oda állhatunk a hivő, megtért, életet nyert elé ezen szavakkal; “jöjj be Istennek embere, hajlékot készítettem számodra. Ámen. UTOIMA. Szeretetnek Istene! kihez folyamodnánk könyörgésünkben, ha nem hozzád, kitől származik minden jó adomány és tökéletes ajándék. Hozzád intéztük azért most is alázatos könyörgésünket, azon édes és biztató reményben, hogy azt meghallgatod. Fordulj azért hozzánk kegyelemmel és hallgass meg minket, hallgasd meg mindazokat is, kik segedelmed nélkül szűkölködnek, hogy ekképen dicsérhessünk mindnyájan: Áldott legyen az Ur, ki a mi esedezésünket meg nem veti, sem jóságát tőlünk el nem fordítja. Ámen. A Biblia tanulmányozásában, valamint a bibliai körök megszervezésében működtetésében bizonyos rendszert kell alkalmaznunk, ha sikert akarunk e munkában elérni s a tagok érdeklődését állandóan megtartani. Bár az ótestamentum, mint a kér. vallás alapja föltétlenül tanulmányozandó, — mindazonáltal a fősiulyt Idvezitőnk élete történetének, s az általa hirdetett szent igazságok megismertetésére kell helyeznünk. A legczélszerübb azért röviden rámutatni az ó tes- tamentumi ígéretekre és jövendölésekre, melyek az első emberpár bűnbeesésénél kezdődnek s 4 ezredév történetén keresztül a Dávid sarjából származott názáreti Jézusra mutatnak. A tulajdonképeni tárgyalási anyag tehát az volna, a mi a BIBLIAI LECKÉK ez. évnegye- des folyóiratban munkánk megkönnyebbítésére ki van dolgozva. Jézus életénél kedvesebb, vonzóbb, megha- tobb és tanulságtelj esebb bibliai anyag nincsen Biblia tanulmányozó körök részére. Első teendőnk azért, hogy minden gyülekezet kebelében szedjük össze a megconfirmált ifjakat és azokat a felnőtteket, a kik szent felbuzdulást éreznek sziveikben a szentirás behatóbb tanulmányozására. Nincs oly gyülekezet hol a Bibliai Kört meg ne lehetne alakítani. A legszemorubb jelenség volna, ha sem a lelkésznek, sem a gyülekezetnek nem volna kedve ahoz, hogy Bibliai Kör legyen a gyülekezetben. Ha a Biblia magyarázó estélyeket érdekessé, meleggé és tanulságossá tesziik azokra nézve, kik ezeken megjelennek, — csakhamar fogjuk tapasztalni, hogy olyanok is el fognak jönni ez estélyekre, a kiket ritkán látunk a templomban. Ha a szükség úgy kívánja, s a hol ez kivihető, — hetenként kétszer is lehet tartani ilyen összejöveteleket rövidebb időtartamra. Kívánatos volna, hogy minden beiratkozott tagnak meg legyen a maga Bibliája, a mit minden összejövetelhez magával hozna és ismét hazavinne. A lelkész olykor olykor bizonyosan jelöl ki