Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-10-13 / 41. szám

8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. még — eddig pogány szivébe bebocsátja a Krisztust. Missiok feállitása fenntártása, predikálása a Krisz­tusnak; Krisztus világ uralma biztosítása, ez a MI RENDELTETÉSÜNK. Imádkozzunk hittel, hogy ezt megcselekedhessük. Ezt a vasárnapi iskolai leckét kidolgozta: Nt. Borsos István uniontowni utazó lelkész. KÖVÉR SÁNDOR EGYESÜLETI EINŐK KIVONA­TOSAN KÖZÖTT JELENTÉSE A CONVENCZIÓHOZ. Igen Tisztelt Főgyülés! A buffalói konvenció óta eltelt 4 esztendő Egye­sületünk történetében nagy értékű korszakot jelent. A mostani főgyülés az Amerikai magyarság egyik legnagyobb alkotásának, a Magyar Református Árva­háznak mosolygó tanyáján, Egyesületünket virágjában találja. A legutóbbi konvenció óta az Egyesület és a tagok vagy azok örökösei között felmerült vitás kérdésekben egyetlen-egyszer sem került perre a dolog, mert a tisz­tikar nemcsak érezte, de tudta is, hogy az összesség' köteles egyesekkel szemben a testvéri szeretet igaz­ságos és méltányos elvei szerint cselekedni. A tisztikar két törvényt követett. Az egyiket az államhatalom, a másikat a szív állapította meg. Ahol az írott törvény a szeretet kezét nem verte béklyóba, ott kétség esetén az utóbbi útmutatását követtük, mert az volt a meggyőződésünk, hogy az özvegyek és árvák tehetlenségéből a becsületes szövetkezeti életnek nem szabad tőkét kovácsolni. Az eredmény, a siker azt bi­zonyítja, hogy igaz utón jártunk. A tisztikar sáfárkodásáról szóló hivatalos jelen­tésekben számot adunk a négy esztendős múlt történe­téről. Az ítélkezés a konvenció joga. Ezen jog legtelje­sebb és legszélesebbkörü gyakorlása csak Egyesületünk javát szolgálja, de én, mint elnök, nem volnék tisztsé­gemre méltó, ha példás pontos és példaadó munkájáért a tisztikar minden egyes tagjának meleg, testvéri kö- szönetemet itt a gyűlés előtt ki nem nyilvánitamán. A buffalói konvención az Egyesület vezetését 35,880 dollárral és 5584 felnőtt taggal vettük át. A főgyülés költsége és a szülőhaza nyomorgó gyermekei­nek felsegitésére kiutalt 5000 dollár, alaptőkénket har­mincezer dolláron jóval alóli összegre szállította le. Most, négy év elmúltával a főgyülésnek $146,443.- 52 alaptőkével és 7154 felnőt taggal számolunk be, ezek szerint Egyesületünk alaptőkéje 4 rövid esztendő alatt $146,443.52, a felnőtt tagok száma pedig 7154. A számokban kifejezett eredmény mindennél ékesebben bizonyítja, hogy Egyesületünk naggyáépité- sének céljában és az összetartás tisztességében a tagok követték a tisztikar példáját. Békességes egységben dolgozhattunk és dolgoztunk azokért a célokért, ame­lyek a siker biztos utján is állandó munkát követelnek. Egyesületünk konvenciótól konvencióig terjedő négy esztendős múltjának történetében fényes szere­pet játszott az ügyvezetés és a pontos pénzkezelés. A felénk mosolygó sikert azonban csak teljes, oda­adó munkával szabad és kell ünnepelnünk. Egyesüle­tünknek meg kell ütni a biztonság és biztosság azon 100 percentes mértékét, amelyet a jövendő érdekében nemcsak a szövetkezeti tudomány, de az országos és az állami törvények is megkövetelnek. Szerencsések vagyunk, hogy egy kis pótlással elér­hetjük a tökéletesség 100 percentes mértékét, amit annyival inkább el kell érnünk, mert az Amerikai Ma­gyar Református Egyesületet e nagy ország District of Columbia charterrel (szabadalomlevéllel) tüntette ki. Ilyen charterje más idegen nyelvű szövetkezetnek nincs; a mienket nem érintette a háború kapkodó keze sem. Olyan odaadással őrizzük és szolgáljuk, amely az: emberszeretet nevében az Egyesült Államok lobogója alatt becsületet szerez a magyarnak. Tisztelettel jelentem, hogy illetékes helyeken meg­tettük a lépéseket az iránt, hogy Egyesületünk minden egyes államban teljes szabadsággal működhessék. A tisztikar nem állott meg a nap munkájánál. Dolgoztunk a holnapért is és azon igyekeztünk, hogy az Amerika iránti hűség teljességében, a magyar érték és a magyar érzés a fogadott haza közkincsévé váljék. Az Amerikai Magyar Református Egyesült Árva­házát is ez a szellem teremtette meg. Kalassay Sándor árvaatya személyében az Árva­ház vezetését teljes emberre bíztuk. Tudásának, ta­pasztalatának világánál, tehetsége és szive melegével, Kalassay Sándor Amerikának olyan magyar családot nevel, amelyben mindnyájunknak gyönyörűsége telik. A sztikebb körű árvaházi bizottság, amelynek szerény személyemen kívül Kalassay Sándor és Lengyel János a tagjai, féltő szeretettel ápolja ezen nemes in­tézményt, amely a fejlődés utján rohamosan halad előre már csak azért is, mert a mi kálvinizmusunk a szeretet és a kegyelem gyakorlásában nem ismer fe­lekezeti határokat. Az Árvaház nem idegen gyermekek hajléka, ha­nem édes gyermekek puha meleg fészke. Nagytiszteletü Kalassay Sándorné az anyai szeretet közös áldását ter­jeszti ki reájuk. Kalassay Sárika tanítónő és Kerekes Mariska ápolónő az árvákkal való bánásmódban a Nagy asszony példáját követik. Az árvaház 8 holdas birtokán a szeretet és a mosoly az ur, mert korának és erejének mértékéhez képest mindenki dolgozik. Áldott minden cent amit az amerikai magyarság erre az intézményre fordít. Az állandóan növekedő ér­deklődés azt hirdeti, hogy megértenek bennünket. Megfelelő iskola nélkül az árvaház nem végezhet teljes munkát. így az iskola ügyében Harry Doerr ügyveddel, Ka­lassay Sándor árvaatyával és Molnár István titkárral Harrisburgban felkerestük az állami közoktatásügyi hivatalt, ahol is előterjesztett kérelmünkre biztató vá­laszt kaptunk. Számíthatunk arra, hogy a felszerelés költségeinek és tanerők fizetésének vállalásával az iskola fenntartását az állam magáévá teszi. Harrisburgban való tartózkodásunk alatt meglá­togattuk az állami biztosítási felügyelőt, aki Molnár István előterjesztését már előbb eljuttatta a Philadel­phiában székelő Actuary Board-hoz is. A biztosítási felügyelő előttünk kijelentette, hogy Molnár István előterjesztését nemcsak ő, de az Actuary Board is rend kívül értékes és szakavatott munkának találta. Abban a reményben, hogy a főgyülés intézkedése a szög fejére talál, testvéri szeretettel köszöntöm a fő- gyülést, a delegátusokat és azokat a honfitársainkat, akiket a magyar közügyek iránti érdeklődés Ligonier- ba szólított. Az égi kegyelem és a földi szeretet nevében, Előre! Kövér Sándor, v. t. elnök. JÁR ÖNNEK MÁR A MI SZÉP REFORMÁTUS LAPUNK? Ha még nem jár, — kérjen belőle mutatványszámot, v»gj ronHelie meg azt azonnal. Eló'fizetési ára egy egész évr«­KÉT DOLLÁR

Next

/
Thumbnails
Contents