Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-30 / 26. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA ........................................................... m «l.. ■ . ............... ■ ................................................ Délután a loraini és környéki egyletek részvételével diszfelvonulás és jubileumi ünnepély volt, a következő műsorral: 1. Megnyitó. Tartotta ifj. Csonka István elnök. 2. Magyar himnuszt a közönség, az amerikai himnusz pedig az Énekkar énekelte, 3. Újlaki Ferenc lelkész ünnepi beszéde. 4. Újlaki Ferenoné szóló éneke. 5. Dr. Pessenléhner Antal magyar ügyvéd beszéde. 6. Hiszek egy Istenben. Rákóczi induló. Énekelte tiszt. Újlaki Ferencné vezetésével az Énekkar. 7. Kalassay Lajos, Galambos András és Pandy István alapitó tagok megemlékezései. 8. Máté János bizottsági és Arnócky András egyleti jegyző jelentései. 9. Az ünnepélyen megjelent egyletek képviselőinek üdvözlő beszédei. Este zsúfolt ház előtt hozták színre a Goldstein Számi c. vígjátékot a következő műkedvelők: ifj. Papp Sándor, Nagy Erzsiké, Oláh Juliska, Dóka Ferenc, Balogh Juliska, Szigethi József, Molnár Piroska, ifj. Csőn ka István, Tóth Etelka, Kovács János, Simon András, Kopócs Berta, Porubán János, Mónus Károly, Mónus Dezső, Farkas Erzsiké, Nagy József, Porubán József, rendező ifj. Csonka István, súgó Csonka János volt. A jubileumi ünnepély fényes sikerét sok más mellet fényesen igazolja az, hogy a tiszta jövedelem 410 dollár volt. Az Ur, kinek egyedül legyen dicsőség a húsz éves múltért, legyen az egylettel a jövőben is, hogy annak tagjai harcolhassanak Isten dicsőségére, a magyar faj beczületének emelésére! A LORAINI REF. BETEGSEGÉLYZő ÉS EGYHÁZI EGYLET. Irta: Fülöp István, elnök. Tizenkilenc éve (1903 szept. 12,) hogy ezen Egylet megalakult. Kevéssel később kezdte meg áldásos munkáját, mint az egyház és ezen idő leforgása alatt oly nagyra növekedett, hogy tagjainak száma a mai napon meghaladja a háromszázat. Tizenkilenc év alatt tetemes összeget fizetett ki betegsegélyekre. Az elhaltak hátramaradottainál nem egy könnycseppett szárított fel, megmentve őket a nélkülözés nehéz szenvdéseitől. Tehetségéhez mérten támogata az egyházat is. A betegsegélyezés terén elől jár a többi magyar egyletek között, amennyiben havi 75c tagsági dij mellett 9 dollár heti segélyben részesíti beteg tagjait. Pénzvagyona körülbelül ötezer dollár. Aki jó és megbízható egyletet óhajt magának választani, bátran sorakozhat ennek az egyletnek a zászlaja alá. Tagjai lehetnek nemcsak a reformátusok, hanem más felekezetiek is, ha az alapszabály pontjait elismerik. Egyházellenes egyének nem vétetnek fel egyletünkbe, mert a ki Krisztust kizárta a szivéből, annak nincsen helye olyan egylet tagjai sorában, akik az Isten és ember szeretet munkáját gyakorolják. Felvételi korhatár 16 évtől 45 évesig. Lorainban sok magyar egylet van, amelyek kötelességtudóan végzik munkájukat és mégis nagyon sokan vannak közöttünk olyan magyar testvéreink, akik figyelmen kivül hagyják egyleteink nemes munkáját. Fel tehát magyar testvéreim! lássuk be, hogy nekünk, vándor magyaroknak, szükségünk van egymás támogatására, vessük le azt a régi átkot, hogy a magyar együtt nem tart! Sorakozzunk egyleteink kibontott zászlaja alá és kötözgessük kévébe annak az ezer éves, ezer sebből vérző, magyar földnek szét szórt arany kalászait. Egyletünk jelenlegi tisztikarának a névsora a következő : Elnök: ifj. Csonka István, alelnök: Pandy Gyula jegyző: Arnoczky András; pénztárnok: Molnár Sándor; pénztári titkár: Kovács Ferenc; ellenőr: Pandy Lajos; gyermekosztály ügykezelője: Balogh Béla; beteglátogatók: Farkas Lajos, Katocs Andrásné; bizalmiférfiak: Molnár Sándor, Korka András; Csonka János; számvizsgáló bizottság: Máté János, Áros Bálint, Albert Antal; zászlóvivők: S. Kovács Ferenc, Kuzsel József. Az árvaházi M megtartása érdekében. Kedves Testvéreim! Kegyelem nektek és békesség Istentől, ami Atyánk tói és az Ur Jézus Krisztustól! Hálát adok az én Istenemnek minden ti rólatok való emlékezésemben, mert sokan vannak, akik resztvettek az evangyélium ügyében s lehetővé tették, hogy összeszedegessük a szétszórt csontokat s a megeleven- dett lelkek és szivek anyaszentegyházakat fundálván, immár megbizonyitották sok helyen azt is, hogy az igének nem csak hallói, hanem cselekvői is! Meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdette bennetek a jó dolgokat, el is végezi azt a Krisztus napjáig ti bennetek! Ezért imádkozzom, hogy a ti szere- tetetek még jobban bővelkedjék ismeretben és értel- mességben, hogy megítélhessétek, hogy mit kell cselekednetek, hogy méltó, igaz tanítványai legyetek Jézus Krisztusnak! Testvéreim! Nálam senki sem tudja jobban, hogy az egyházi munkának minden ágára szükség van: de a mióta Isten akaratából az árvák ügyével foglalkozom : merem állítani, hogy az árvák gondozása az egyházi munkának a szive. Ez a munka bizonyságtétel a mellett, hogy képesek vagyunk megcselekedni a Jézus kicsinyeivel azt, amit parancsolata szerint cselekednünk kell! Sokan vannak már a mi testvéreink között, akik meghallották kérő szavunkat, engedelmeskedtek a lélek intésének: de még sokkal többen vannak, akik nem állottak azok közzé, akik cselekedetükkel mutatják meg hitüket! Azért van szükség árvaházi hétre, hogy ekkor minden templomunkban együttesen imádkozzunk ennek a nagy, bizonyságtevő munkának a sikeréért; együttesen cselekedjünk árváinknak az ügyéért! Nincsen olyan lelkipásztor, nincsen olyan egyháztanács, alig van egyháztag, aki meg ne volna győződve arról, hogy jó, szükséges munkát kezdettünk el, amikor az árvaházat megalapítottuk, megnyitottuk és átad
