Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-23 / 25. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Egy Református Lelkész Kálváriája. Gyalog jött át a Királyhágón. Az oláh uralomvágy vadul tajtékzó, szennyes hullámai egymásután oltják ki a magyar fáklyákat. Most különösen a magyar kálvinista papokra vetették magukat az oláhok. A meggyötört, minden üldözés vadságán áthajszolt magyar kálvinista papok egymásután kénytelenek elhagyni őrhelyeiket, amelyeken, mint a világitó torony őre, napsütésben és zúgó viharban megállották bátran, keményen. így kiverve, elcsigázottan kellett most is menekülnie egy derék magyar kálvinista papnak Erdélyből. A kálvária ott kezdődött, amikor az első “győzelmes” oláh csapat betette bocskoros lábát Erdély földjére. Mint nyugalmas fészkéből fölvert vad ellen, megkezdődött a hajsza az Ur szolgája, a jámbor magyar kálvinista pap ellen. 1919-ben volt. Becipelték a csendőrőrsre s azért vonták felelősségre, miért nem harangoztatott, amikor ők, a “hősök” bevonultak. — Nekem a felettes hatóságom parancsol ilyen dolgokban — védekezett a kálvinista-magyar — s attól pedig semmiféle parancsot nem kaptam, hogy megkon- dittassam a harangot. Egy sereg durvaság, bántás, fenyegetés után elbocsátották. De azóta mindig szemmel tartották. A kemény kálvinista nem tört meg. 1923-ban megjelenik megint valami oláh “hatóság” a parochián s elhurcolják a törvényszék elé. Vallatják. bántják, szenvedtetik, végre 1921. december hó 23-án felmentik. 1922. májusában oláh csendörök lökik be a lelkészlakás ajtaját, elfogják a lelkészt és elhurcolják a fogházba. Szűk, koporsónyi cellába dobják be s embertelen kegyetlenséggel kínozzák, mig végre goromba vadság között szállítják a brassói börtönbe s itt tartják fogva. És itt a kétségbeesés ez idejében, e szomorú helyen, az Isten és a magyar jút eszébe, e két fogalom, e két tölti be a lelkét s itt születik meg ez a vers: A FOGOLY MAGYAR. £ Én Istenem! Én Istenem! Én Istenem hatalmas Ur!. . . Büszke térdem a porba hull. .. Te előtted!. .. Más előtt nem!. .. — Hatalmadat úgy hirdetem. Porból kiált hű gyermeked.. • Kicsiny vagyok, a világ nagy. A legnagyobb mégis Te vagy! A világot átöleled!.. • Tenyerén hord áldott kezed. A hűségért jóság fizet... — Ha pokoliba levetnének Rátörnének a tengerek. . . Ráöntenék a sok vize... Ráöntenék a sok vizet... Bűnös vagyok, nem tagadom. De örök szép, szent a bűnöm, A rabláncot büszkén tűröm. Börtönből is azt kiáltom: Lesz még áldás a magyaron. Ez a börtön semmi nekem!. . Hol a rab él, én is lakom Itt belül a hét lakaton. — A két kezem összeteszem, Úgy visz ki az én Istenem. Én Istenem! Én Istenem! Én Istenem hatalmas Ur! Büszke térdem a porba hull... Te előtted, más előtt nem, Hatalmadat úgy hirdetem. (A brassói börtönben, 1922. május 10.) Az imakönyvébe zárja a verset s úgy lopja ki, amikor fenyegetések és szitkok zuhatagában kieresztik az élők sírjából. Hazatér. Szolgálja tovább az Istent, a hazát, a meggyalázott édes magyarságot. Folyik az üldözés tovább, csendőrök, katonák beberontanak az Isten szolgájához, fenyegetik, gorom- báskodnak vele. A remegő szivű feleség, az anya félve dugdossa gyermekeit. A múlt hónapban újra csendőrök tartóztatják le, elhurcolják, hazaengedik, megint letartóztatják. Az űzött vad kifáradt. A szegény tiszteletes lelkében megtört az ellenállás ereje. Minden elszántság hiábavaló, nem tarthatja magát a számára teremtett pokolban, a pokolnak meg nem szűnő kínzásai között. Álruhát ölt, éjszaka, gyalog, kétségbeesett lelkének vad vívódása között otthagyja a családot, a házat, a templomot, egyházat, ott Erdélyt s gyalog, télviz idején menekül, át a Királyhágón túl, a hazug határokon át, Magyarországba. Most végre megérkezett Debrecenbe s jelentkezett Baltazár Dezső dr. püspöknél, akinek elmondta hosszú szenvedéseit, keserűségét s aki szervleltei lovadta>>ra*«M»ái^^j^&^jiazáiában bujdosó íüg&táK. A Budapesten megjelenő, kitűnően szerkesztett “ÖRÁLLÓ” czimű prot. hetilapból vesszük át ezt a pathetikus, minden érző' magyar, de különösen református egyén szivében a meghatottság igaz érzését felköltő szomorú történetet. Mily gloria fonja körül ez egyszerű kálvinista pap fejét, a ki a hitért és Hazáért oly sok szenvedést elhordozni kész volt. Mily dicső /példája annak, hogy kell a szent ügy melletti hűségében és szeretetben megállani minél a végső pontig. Szerk. MliiV I I 111 IT -----------------------------------------RENDELJEN REFORMÁTUS NAPTÁRAKAT. Lapunk kiadóhivatalában a következő gyönyörű szép tartalmú és minden pártolásra méltó, nemes, jo tékony czélokat szolgáló református szellemű naptárak kaphatók még nehány példányban: 1) magyarországi prot. árvaházi képes naptár .25 2) magyarországi Bethlen Gábor ref. naptár .25 LAPUNK UJ CZIME: 1234 Wisconsin ave., South Hill Sta. Pittsburgh, Pa-
