Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-06-09 / 23. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. A Reformed Church in the U.S. General Synodjának gyűlése. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja számára: IRTA: NT. HORVÁTH SÁMUEL ref. lelkész. Az amerikai egyetemes református egyház Május 23-án nyitotta meg huszonegyedik ülését Hickory, N. C. a Korinth református gyülekezet gyönyörű templo­mában. A gyűlést szerdán este a Generál Synod kiváló elnöke dr. Richards nyitotta meg isteni tisztelet keretében. Hatalmas beszédét eljöttek meghallgatni a távoli vidé­kekről, úgy, hogy a templom bizony kicsinynek bizo­nyult. Az isteni tisztelet után a delegátusok létszáma jelentetett. E jóval felül volt az ötszázon, aztán a tiszt­viselők választása ejtetett meg: elnök dr. Leonard, alel- nök dr. Apple, titkár dr. Stein. Az Egyház Növekedése. Az amerikai különböző vallásfelekezetek között a református egyház áll első hellyen a haladásban és nö­vekedésben. Tagok létszáma óriási gyarapodást jelen­tett. A Synodi gyűlés örömmel győződött meg, hogy a hitélet, a vallásos buzgóság, az egyház iránti lángoló szeretet s tettekben is kifejezendő fejlődés, virágzás, oly meggyőző bizonyítékait szolgálja, melyek előtt meg kell hajolnia még annak is, akit nem egyszer elkedvet­lenítenek a vallásos élet terén felmerülő, itt-ott súlyo­saknak jelentkező tünetek és jelenségek. A belmissiói munkálatok tartalmas jelentése után dr. Bartholomew a külmissioról tartott beszédet. Be­szédében rámutatott a szükségekre, amelyeket pótolni van hivatva a ref. egyház, aztán kijelölte az eszközö­ket melyek által hatalmas lendület állhat be a külmis- sió terén. Ez idő szerint a misszionárusok tevékeny és áldásos munkát fejtenek ki úgy Kínában, mint Japán­ban. Kínában minden nyolcvan ezer lélekre esik egy missionárus, mig Japánban minden ötvenezer lélekre jut egy hittérítő. Japánban a ref. egyháznak van a leg­jobb és legismertebb főiskolája. A péntek estély elő­adáson egy kínai és egy japán tanuló tartott tanulsá­gos előadást, s kérték az amerikai reformátusokat, hogy minél nagyobb erővel és áldozatkészséggel terjesz szék a hit világosságát, az evangyéliomot. A Synod hangulata oda terelődött, hogy a pogányok között a missioi munkát kétszeres erővel veszi fel, mert a kül- missióban rejlik a hitnek ereje, a vallásosság próba­köve, az egyházi munkásságnak koronája. A zsinaton a magyar egyházmegyéket, Takaró Géza, Horváth Sámuel, Kalassay Sándor lelkészek, Vi- tárius Béla, Pecsők Pál világiak képviselték. A második napon a zsinat tagjai Úrvacsorával él­tek s aztán kezdetét vette a tárgyalás, amely annál könnyebben haladt előre, mert az egyes bizottságok jelentései könyvalakban ki vannak nyomva, s minden egyes küldött előre tiszta képet szerezhetett magának arról, hogy mit és hogyan kell elintézni. Este Dr. Schaefernek az előadása keltett általános figyelmet, aki nagy szónoki lendülettel fejtegette az amerikai protestántizmusnak a feladatait. (Folytatása következik.) Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja számára: Irta: Nt. Kalassai Sándor árvaatya. Annak az egyháznak, a zsinatáról, a* mely az amerikai magyar reformátusság ügyét nem csak felkarolta, hanem alkotmánya és törvényei értelmében az egyháznak a maga a szervezeté­ben is megadta azt a helyet, amely az amerikai magyar református egyházakat méltán megil­leti: irom ezeket a sorokat, amelyekben kérni akarom lelkésztársaimat arra, hogy az egy­ház egyeteme által szolgáltatott alkalmakat áron is megvegyék. Akkor, amikor szilárdan a mellett foglaltam állást, hogy egyházmegyei szervezetünk meg­tartását semmiféle körülmények között feine adjuk: teljesen tisztába voltam azzal is, hogy a mi körülményeink között szükségünk vari nem csak a külső, szervezeti kiépítésre, hanem azok­ra az eszközökre is, amelyek a belső, lelkiépűlés- nek a lehetőségét a legteljesebb mértékben biz­tosítják. A belső, lelki épülésnek egyik hathatos eszköze a lelkészi konferencia. Ez volt az oka annak, hogy sürgettem, hogy a mennyiben lehetséges, olyan lelkészi kon ferenciákat tartsunk, amelyek nem csak köze­lebb hozhatnak bennünket egymáshoz, hanem lehetőve teszik, azt, hogy azokkal a dolgokkal foglalkozzunk, amelyek alkalmasakká tesznek bennünket arra, hogy Istennek országát minél sikeresebben építgessük. A kik látó szemmel látnak, belátják, hogy a feladatoknak egész so­rozata áll előttünk. Ezek közül némelyeket még az egyházi élet keretén belől nem is érintettünk, azokkal nem foglalkoztunk. A megváltozott viszonyok között, egy egészen új korszaknak a küszöbén, nem lehet mozdulatlanul megálla- nunk. A megállapodás a halál. Az uj viszonyok között uj eszközökre van szükségünk, hogy mindazokat a reményeket megvalósíthassuk, melyeket Isten fűz mindazokhoz, akik azon a mezőn munkálkodnak, amelybe Ő hívja a mun­kásokat. Egyetemes egyházunk belmisszioi bizott­sága, a lancasteri főiskola, igazgatósága és a lancasteri egyházak áldozatkészsége lehetővé teszi, hogy közelből és távolból összegyülek^z- zünk s leüljünk Jézusnak a lábaihoz s felvértez­zük magunkat arra a küzdelemre, amelyet meg kell, harcolnunk Isten országának az érdeké­ben! Az az egyház, amely édes testvérként a leg­messzebb menő áldozattal lehetővé tette, hogy Fel Lancasterbe.

Next

/
Thumbnails
Contents