Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-26 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 Az ur utat. (Asztali elmélkedések.) ROVATVEZETŐ: Nt. Azary János day^oni ref. lelkész A KRISZTUS TANÚI. Vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeábán és Samariában és a földnek mind végső határáig. Csel. 1:8. Tanúnak lenni nem könnyű dolog. Tanúbizonyságot tenni az igazság mellett a mai megvásárolható világban csak az igaz keresztyén ember képes, akit áthatott a Szentiéleknek csodás ereje. Az ilyen igazságos tanút sem pénzzel megvesztegetni, sem fenyegetésekkel megfélemlíteni nem lehet. A lelkiismeretes tanú életét is kész feláldozni az olyan ügyért, amelynek igazságáról megvan győződve. Jézus tanúinak vallja az ő követőit, anyaszentegy- házának a tagjait. Tanúbizonyságot vár tőlünk az Ur. Vallást kell tennünk róla mindenütt, alkalmas és alkalmatlan időben, kunyhóban és paltában, családban és társadalomban, üzletben és gyárak zakatoló kerekeinél, fent és alant, jólétben és szenvedésben egyaránt. Ezt követeli tőlünk az Idvezitő, hogy igaz követői és tanúi lehessünk. Kedves keresztyén testvérem! Tanúja vagy-e te a Krisztusnak? Kész vagy-e tanúbizonyságot tenni róla mások előtt, hogy te az ő követője vagy úgy a szeretetben, és hithűségben, valamint életednek minden lépésében? Tetteid tanuskodnak-e Jézus és az ő evangyélioma mellett, vagy pedig azt bizonyítják, azt kiabálják a szenvedélytől megvakult néptömeggel: "“Feszítsd meg!” A Szentlélek vezérli gondolataidat, vagy pedig a Sátán uralja benső világodat? Tanúja vagy-e, vagy Judása mindannak, ami krisztusi, ami tehát isteni? Ezek a kérdések támadnak lelkűnkben, amidőn Jézusnak a fenti szavait olvassuk. Képes vagy-e ezekre határozott feleletet adni? Jézus az ő isteni szent ügyét, amelyért emberi testet öltött magára, az ő követőinek a kezébe tette le. Ezeknek jellemétől, életétől és bizonyságtételétől függ tehát jórészt az ő ügyének, az evangyéliom igazságainak a megítélése, terjedése és diadala. Sőt a megváltás munkájának a folytatását is az evangyéliomi keresztyénekre bízta. Amikor pedig elhagyta Jézus a földet, parancsot adott az ő mindenkori tanítványainak, hogy hirdessék magasztos elveit, tanítsák örök igazságait mindeneknek. Azért küldötte el a Szentleiket, hogy annak bennünk való működő ereje által folytathassuk a nemes harczot, tanúbizonyságot tevén az Isten kegyelmének evangyéliomáról. Bizony megrendül bennünk a lélek, ha Jézusnak eme nagy megbízatására és az ebből származó felelőségre gondolunk, óh, Szentlélek Úristen, adj erőt ami lelkűnkbe, hogy megbízatásunk mellett híven harcolhassunk, Urunknak tántoríthatatlan tanúi lehessünk és a szeretet nagy elvét az életben is megvalósíthassuk ! Ézsaiás próféta könyvének 43-ik részében az Isten egy erős kihívást intéz a föld minden népének, mondván: ‘‘Minden népek gyűljenek egybe ....állítsák elő tanúikat.” Szól pedig ez a kihívás mindenkinek: a csalóknak és tolvajoknak, az erkölcsileg, elzü- lötteknek és a tivornyázóknak, akik az erényt sárba tiporják; szól az a közönyösöknek és hitetleneknek, az istentagadóknak, az isteni kijelentést semmibe se vevő természettúdósoknak és más úgynevezett világi bölcseknek. Jöjjenek elő ezek mind és mondják meg, hogy mit tettek az emberiségért, az emberek igazi boldogságáért. Azután hívja az Ur a keresztyéneket, illetve az ő igaz követőit: “Ti vagytok az én tanúim és szolgaim, akiket elválasztottam. Beszéljétek el ti, amit én tettem értetek, és akkor hadd válaszszanak” az ő utaik és az én utaim között, az ő isteneik és Én közöttem. Tanuskodtál-e már te, kedves testvérem, a Krisztus szent ügye mellett? Van-e lelkesedésed és bátorságod arra, hogy a gúnyosan kacagó világfiak előtt tanúságot tégy a Krisztus evangyéliomáról! A risztus tanúja vagy, mondd el, hogy mások is hallják hitednek boldogító erejét. Ha pedig szűkölködöl erő és bátorság nélkül, kérd az Istent, hogy Szentlelkének hathatós erejét ne vonja meg tőled, hanem részeltessen annak boldogító áldásaiban, hogy lehess igaz tanúja a Krisztusnak. Szomorú, dolog, hogy mily sokan vannak, akiknek tanúbizonysága nem állhat meg az igazság mérlegében. Az ilyenek rosszabbak a hazugság követőinél. A hamis tanúság ártalmára van a legnemesebb ügynek is. Mikor valaki azt mondja, hogy ő keresztyén, követője a Krisztusnak, azután pedig élete folytatásával meghazudtolja keresztyéni voltát: nem különb a gonosztevőnél. Az ilyen csak névleges keresztyén és nem csak magának a jellemét szennyezi be, hanem ártalmára van a keresztyén hívek összes gyülekezeteinek és tanú helyett árulója a szent ügynek. Ha fáj ugyanis egy kis testrészed, fáj akkor az egész tested is. Az egyház egyes tagjainak sarkalatos bűnét megérzi az egész gyülekezet. Azért követeli tőlünk az Ur, hogy legyünk neki igazi tanúi mindenkor és mindenütt. A tanúskodásnak, tanúbizonyságnak sokféle neme van, amit szent könyvünk, a biblia is szépen bizonyít. Pál apostol Rómába való utazása közben hajótörést szenvedett a tengeren és kénytelen volt rövid ideig a közellevő kis szigeten megvonúlni. Itt történt, hogy tűzrakás közben egy mérges kígyó, amelyet fagályak kai a tűzre dobtak, megmarta a kezét. A sziget lakói tudták, hogy a csípés halálos. De mert Pálnak nem történt semmi baja a kígyó csípésétől, a benszülöttek Pált istennek gondolták és mint ilyet imádni kezdték. Ha Pál a maga dicsőségét kereste volna, bizonyára nem szólt volna semmit a pogányok eme hódolata ellen. De ő a Krisztus tanúja volt és nem engedte meg, hogy őt dicsőítsék, hanem meggyőzte őket arról, hogy ő csak eszöz a mindenható Istennek a kezében, aki a kígyót és fagalyakat is fel tudja használni hatalmának a kinyilatkoztatására. És a sziget pogány vallásu
