Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-04-28 / 17. szám

8

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

********************************************

***************i

VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE Ápril 29-re.

* ****************

*

A

J Rovatvezető:

Nt. Vasváry Ödön pittsburghi rét. lelkész.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

í

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

RUTH, A HIVŐ LEÁNY.

Olvasandó: Ruth. 1:6-22.

A szülőföld szerelme. E leczke czime Ruth nevét foglalja magában, mert a történet szereplői közül Ruth emelkedik ki legjobban, de éppen olyan figyelmet érdemelnek a történet többi szereplői, Naomi, és Orpa is. Naominál mindjárt megragadja figyelmünket az a végtelen szeretet, amelylyel szülőföldjével szemben viselkedik. A moabiták földjéről vágyik vissza szülötte földére, amelyről soha, egy perczig sem feledkezett meg. Ezt igazolja, hogy nem csak önmaga tartotta meg ősi hitét az idegen pogány földön is, hanem még két menyét is megtanította arra és megnyerte annak, s amikor a legelső lehetőség kínálkozott a számára visz- szaindult, hogy élete hátralevő idejét ott tölthesse el. Szülőföldünket nekünk is szeretnünk kell még az idegenben is, mert egyike ez a legnemesebb érzelmeknek.

Orpa és Ruth. Mind a kettő pogány leány volt s mindketten Naomitól tanulták megismerni az igaz vallást. Ennek igazsága és ereje megragadja mind a kettőt, de egyúttal nehéz választás elé állítja, amikor a Naomi visszatérése miatt választaniok kell. Melyiket szeressék jobban? Szülőföldjüket-é, vagy a megismert igazságot? Ha Naomi elmegy s ők ott maradnak pogány rokonaik között: magukra maradva, nem fogják tudni megőrizni a megismert igazságot. Ha Naomival mennek: le kell mondaniok a szülőföldről s rájuk nézve idegen országban kell élniök. A nagy lelki küzdelemben Orpa az elsőt választotta. Nem ment Naomival s fájó szívvel bár, de visszamaradt a pogány világban. Ruth azonban a földi hazánál többre becsülte az örök hazát s ment arra, amerre hite, vallása vonzotta. Lelkünk kincse drágább mindeneknél s akármilyen földi érdek vagy testi vágyódás támadjon is ellene: kövessük azt az utat, melyet hitünk s idvességünk mutat föl előttünk.

Ruth vallástétele. Az ó-testamentom egyik legszebb és legértékesebb helye az a pár vers, amelyben Ruth tesz vallást a maga hitéről s az ahhoz való ragaszkodásról. A 16. és 17. verseket nemcsak az érzelmek egyszerű, de azért költőien szép kifejezése, hanem

ezeknek az érzelmeknek mélységes gazdagsága és tartalma teszi az ó-testamentom egyik legdrágább gyöngyszemévé. Minta csak mondaná: nem bánom, akár- hova mégy, követlek téged, aki megtanítottál az igaz hitre. Nem bánom akárhol fogsz lakni s akármilyen sorsot készítesz számomra: követlek téged, akitől az Istent ismemi megtanultam. Veled akarok élni s veled akarok meghalni és eltemettetni is. Vajon tudu.nk-é mi igy ragaszkodni a mi Mesterünkhöz, a Jézushoz, aki bennünket tanított az Isten ismeretére, és pedig sokkal tökéletesebben, mint Naomi tanította Ruthot? óh pedig, milyen nagy áldozatot jelentett ez a Ruth számára. Elhagyja szülőföldét, rokonait. Elhagyja földi gazdagságát s a földi élet reménységeit, el az ismerős földet s eléje megy egy bizonytalan jövendőnek csak azért, hogy együtt lehessen Naomival, az ő Mesterével. Meghozza az akkori idők felfogása szerint a legnagyobb áldozatot, hogy t. i. atyja mellé temettessék el, és igy, az akkori idők hite szerint föláldozza még azt is, hogy a túlvilágon együtt lehessen övéivel. Föláldozza azért, mert a megismert igazság szeretete nagyobb ő benne mindeneknél s ezért előtte nem nagy semmi áldozat. A Ruth asszony hite és a hitéhez való fenséges ragaszkodása serkentsen bennünket is hasonló ragaszkodásra a mi Mesterünkhöz, a Jézushoz.

Naomi fogadtatása. Ez a név: Naomi, azt jelenti, hogy “a páratlan kedvesség.” Jele és bizonysága ez annak, hogy Naomit nagyon szerették honfitársai. Erre mutat az is, hogy amikor körükbe visszaérkezik, örömriadallal fogadják. Naomi azonban visszautasítja az ünneplést is, azt is, hogy Naominak nevezzék. “Hívjatok inkább Márának. “Mára” magyarul annyit jelent, mint keserűség, bánat. Mintha csak azt mondaná Naomi, hogy én nem vagyok többé kedvesség, én immár maga vagyok a megtestesült bánat, keserűség. A viszontlátás, az ünneplés örömei között sem feledkezik meg arról a nagy veszteségről, ami őt érte: férjének és fiainak elveszítéséről. Mily sokan vannak pedig, akik az élet múló örömei és csaló dicsősége között kö- nyen felejtik azokat, akiket nékik adott az Ur. A családi érzés egyik legszentebb érzelme az emberi szívnek. Ennél nagyobb csak az Istenhez való ragaszkodás lehet. Ápoljuk hát a szívnek ezt a nemes érzelmét s kövessük ezen a téren is Naomit.

Naomi gazdagsága. Naomi azt mondja, hogy ő gazdag volt, amikor elment és szegény most, amikor visszajött. Pedig vajon miért ment el Naomi Bethlehem bői? Hajtotta a nyomorúság. Nem volt mit enniök, nem volt miből ruházkodniok. A szükség, a szegénység kényszeritette őket s azért mégis azt mondja, hogy ő gazdag volt, amikor elment. Miért? Mert akkor még megvolt a férje és meg voltak a fiai. Ezekben állott az ő legnagyobb gazdagsága, ő előtte nem birt értékkel a földi kincs: azoknál drágábbak voltak szerettei. Szerettei mellett nem érezte a szegénység terhét, mert az igazi gazdagságnak őket tekintette. A szerető hitves. a ragaszkodó, jó gyermekek ma is ilyen pótolhatatlan gazdagságot képeznek. Aki igazán szereti övéit: arra nézve könyebb a nyomorúság elviselése is.

Ezt a leckét kidolgozta:

Nt. Melegh Gyula McKeesporti ref. lelkész.