Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-04-14 / 15. szám
10 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. vagyunk; mikép fogunk tudni megállani az örök biro itélö széke előtt, amikor a szülő föld az anya nyelv szerelne meg volt annál a MESTERnél is akinek országa nem ebből a világból való volt. Én szolottam, mert szollani lelkiismeretem kényszeri tett. A kinek önök közül valakinak füle van a hallásra, ám hallja meg mit izén az Isteni Lélek a magyar Gyülekezeteknek.” Arról a nevetséges körülményről nem is szólok, hogy még az évi közalapi járul ékot sem fizették Magyar Egyházaink eddig; amit pedig évről évre be nem küldeni ‘‘Bűn.” Mindenre van pénz az egyes ecclézsiákban, a papnak palástra; gyűrűre, autóra, arany órára, csak az Egyházi közalap befizetésére NINCS. A múltakat tekintve magam is bűnös valók e helyzet satuálásában; de annak sanstificátiójához; vagy állandósításához nem járulhatok. Mért ne fizethetné be, minden Egyház — minden évben minden egyház tag első havi járulékát az Egyházi Köz Alapra. És nem szabad szemelöl tévesztenünk; a Forward Movementre adott összegeknek csak % a kölhetö el. Az ily adományok tökésit- tetnek. A Magyar Classis a Magyar Egyház megye egy fictio, a mig — nem tud segíteni a magyar egyházmegyébe tartózó egyházakon. Uniontown, Pa. ha magyar egyházmegyébe tartoznék, már régen be csukhatta volna temploma ajtóját, mig igy a West Moreland Classis utján $13000 dollár Missioi kölcsöne 2°/c os. Hat százalékos banki kölcsennel a pusztulás szélén állana az Egyház, igy napról napra erősödik. Itt az angol nyelvű gyülekezetek állottak az Egyház megmentése mellé> mig Uniontown meg nem erősödik; a többi Egyház Missioi segélyért nem is folyamodik a kicsi a gyenge megmentésére sietnek. Mindenesetre, nagyon szép és dicséretes dolog a West Moreland Classis gyülekezeteitől, ha minden segélyről lemondtak csak azért, hogy a kicsiny union- towni egyház nagyobb segélyben részesülhessen. Nem szábad azonban elfelednünk, hogy a segélyt nem a West Moreland Classistól, hanem a Board of Home Missiontől kapta a uniontowni egyház s igy ezen az alapon indokolatlanul gondolkozik Borsos lelkésztársunk a magyar Egyházmegyéről, amelynek föltétlenül nagy fontossága és első rangú létjogosultsága másult keresendő. A magyar Egyházmegye nem “fictio,” hanem élő és ható valóban indokolt szüksége volt a segélyre, azt a magyar Egyházmegye kebelében éppen úgy megkapta volna. örömmel értesülünk azonban, hogy Uniontown már folyamodott a magyar egyházmegyébe leendő fölvételéért. Szerk. Szükséges dolognak tartanám 3 évenként Lancas- ter-be nyári időben közös gyűlésekre össze jönni, A diákok szobáiban elszállásolást kapnának a delegátusok. S ezeken a gyűléseken még a Presbyterian atyafiak is részt vehetnének s a meglevő Alapokból építhet getnénk azt a jövöt melyre Amerikában is a Magyar és Református, névelkötelez. Amerika Reformátussága most éli a borús idők után. szivárványos jelene reményét; rajtunk áll, meg érje tündökölve egy boldogabb jövö derűjét a jövő háláját. Meg köszönve a meghallgatást ajánlom magam testvéri jóindulatokba. A következő gyűlési viszontlátásig Isten önökkel. MEGFIGYELÉSEK. Rovatvezető: Nt. Laky Zsigmond new brunswicki ref. lelkész. A Petőfi ünnepek egymást követik. A szülő hazában éppen úgy mint itt Amerika földén, hazafias érzésű magyarok megemlékeznek a nagy magyar költő érdemeiről, kiválóságairól. Az ünneplésekkel kapcsolatban újabb Petőfi tanulmányokat adnak ki, bár a magyar irodalom nem szűkölködik ilyen kiadványokban. A Petőfi irodalom eddig is nagyon gaz dag, s az újabb tanulmányok még gazdagabbá teszik. A napokban előfizetési felhívás érkezett a Reformátusok Lapjának szerkesztőségéhez Emődy Lászlótól (Sátoralja Uj- hely, Kazinczy Utca 64 szám, földszint) a ki Petőfiről készített képeket tanulmányozta, s azok alapján irta meg tanulmányait, melyeket gyűjtő néven “Képmagyarázat”- nak is nevez. Az előfizetési ár EGY dollár. Beküldhető a szerzőhöz. A tanulmány Márciusban jelenik meg nyolc ívnyi terjedelemben. A Magyarországi Református Egy háznak a háború előtt négy és fél millió tagja volt. A háború után csak a fele maradt meg ennek a számnak. A más:k fele nem hagyta el a református egyházat, hanem az ország szétdarabolása következtében az utód államok fennhatósága alá került. Csonka Magyarország Református Egyháza küzd az anyagi gondokkal. Az ország nyomorúsága az egyház életére is szinte bé- nitclag hat. Az utód államok területén levő reformátusoknak külön kellett szer vezkedniök. Természetesen megmaradtak reformátusoknak és magya roknak. Érthető, hogy az utód államok kormányai nem viselkednek ba rátságos érzülettel a Magyar Reformátusok egyházával szemben, s nem tetszésüknek minden lehető alkalommal kifejezést adnak, s ha csak tehetik azok munkáját megnehezítik. Elképzelhetetlenül kényes helyzetben vannak az utód államok területén élő református hittestvéreink. A csonka hazaterületén élőkkel sem hivatalosan, sem másképen nem érintkezhetnek. Az Amerikai magyar reformátusokkal, mint egységes csoporttal szintén nem tarthatnak össze köttetési, mert nincs senki, ki képviselhetné bármily módon az itteni reformátusokat. Az Amerikai nagy egyházak kiküldik megbízottaikat, s ezek meglátogatják a többi nemzetiségűek között a magyarokat is, de minden hosszú magyarázgatás nélkül érthető, hogy a magyarok, minden igyekezetük mellett is a hatalmon levő nemzetiségek mögött maradnak, amikor a külföldi látogatók, egyházi férfiak előtt megakarják ismertetni szomorú helyzetüket. Csoda, hogy a kétségbe esés örvényébe nem taszítja őket szomorú sorsuk. Ha az Amerikai magyarok ismernék az otthoniak szomori sorsát, haladéktalanul szervezkednének és segítségükre sietnének. Nem csak anyagi, de erkölcsi segítséget is nyújthatnának. Rendelnének lapokat, naptárakat, könyveket, folyó iratokat, s igy segíthetnék a megszállott területen magyar nyelven megjelenő sajtó termékek megjelenését. Küldenének egyházi lapokat. Ha nem is kézbesítenének minden nyomtatott dolgot, mégis többet kapnának hittestvéreink, mint a- hogy most kapnak.
