Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-13 / 2. szám

8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. MI A HÍR A CLEVELANDI EGYHÁZAKBAN? CLEVELAND, 0. EAST-SIDE. Adminisztrátor lelkész; — Nt. Kovácsi Miklós István. A karácsonyi sz. ünnepeket megelőző utolsó ádventi héten ötször volt istenitisz­telet predikáczioval vagy bibliamagyará­zattal templomunkban, a mely alkalmak­kor az adminisztrátor lelkész végezte a szolgálatokat. Ugyancsak ő prédikált ka­rácsony ünnep első napján kiszolgáltatván a sz. jegyeket a lancasteri legátus segít­ségével 300 hívőnek. Az urasztalára a sz. jegyeket Baka Zsigmond és neje buzgó egyh. tagok ajándékozták. Az ünnepi of- fera, perselypénz és adományok összege 400 dolláron felül volt. A karácsony másodnapon ó évi utolsó vasárnapon és uj év délelőtt és estén ist. tiszteleteket a légatus, Dr. Herczeg Jó­zsef lancasteri theologus, hazai ref. lel­kész végezte. Kedves megjelenésével, szent buzgalommal teljesitett papi szolgálatá­val, lebilincselő előadásával mondhatjuk a legkedvesebb eml ékeket hagyta hátra a gyülekezet összes tagjainak szivében Ugyan ő tartott nagy hatású emlékbeszé­det Sylvester estén az uj negyedi iskolá­ban a lelkes ifjúság által rendezett Pe­tőfi Emlékünnepélyen, — végül prédikált a medinai leány egy házban is. A gyermekek részére két gyönyörű szép karácsonyfa ünnepély volt tartva, a mely­en száz és száz gyermek sereglett össze szüleik és barátaik társaságában, hogy köszöntsék a lelkek Királyát ama megi- igértetett Megváltót születésének szent estvéjén. A hatásos és szép sikerű ünne­pélyek rendezésének érdeme az egyház ta- nitoikarát, három derék tanítónkat illeti meg. Megemlítésre méltó nemes cselekedete volt gyülekezetünknek az is, hogy az ó év utolso vasárnapi persely pénzt a főt. Dr. Souders Supt. urnák a Reformátusok Lapjában megjelent felhívására kész öröm mel adta oda 25.00 összegben a magyar- országi lelkészek nyomorúságának eny­hítésre. Az összeg az utasításhoz képest el küldetett Philadelphiába, a missioi köz­ponti pénztárba. A még mindig függőben levő lelkész választási ügy Jan. 14-én fog véglegesen elintéztetni. A prezsbiterium 15 szavazat­tal 14 ellen Nt. Vécsey Jenő tóparti lel­készt hozta ajánlatba. Jan. 1-én a d. e. ist. után tartott egy­házi rendes közgyűlésben csupán 2 tárgy kerültszőnyegre, illetve határozathozatal alá, és pedig: 1) A lancasteri tanintézetnél a Cleve­landi első M. Ref. egyház alapítvány ként évről évre száz dollárt ad a magyar diá­kok nevelési czéljaira. A prezsbiterium ez irányú előterjesztését a legmelegebben tá­mogatta Bögre Ferenc főgondnok lelkes felszólamlása. 2) A prezsbiterek választásába a köz­gyűlés nem ment bele. Nagy szótöbbség­gel úgy határozott, hogy minden egyházi szervezetben maradjon mindenki helyén, mig a lelkész választás befejezést nem nyert. Adja Isten hogy ez mielőbb meg legyen. A Jan. 1-én tartott egyh. közgyűlésen az adm. lelkész az alábbi jelentést olvasta fel. Gyülekezeti Testvéreim. • Uj év napján, 1923 — Jan. 1-én szere­tettel köszöntőm a clevelandi első m. Ref. gyülekezet összes tagjait, s idejét látom annak, hogy egy részletes évi jelentésben az elmúlt 1922-ik évi egyházi munkálkodás összes fejleményei az egyh. közgyűlés előtt feltárattassanak. Mindez meg is fog történni még e hó folyamán a rendes évi közgyűlésen. Ez alkalommal csak a népesedési moz­galmakat kívánom közölni a gyülekezet tel a következőkben; — Ez évben volt keresztelés 95 és pedig 43 fi, 52 lány. Esketés volt 31,-temetés pedig 43. Elköltözött drága halottaink emléke legyen áldott kedvesik és a gyülekezet előtt. Az uriszent vacsora az elmúlt év­ben 6 szór lett kiszolgáltatva s a sz. jegye két mindenkor buzgó egyh. tagok ajándé­kozták. Félböjtben Süveges Pál gondnok, Hus- vétkor Turoczy János és csal. pünköstkör Somossy István és csal, Ujkenyérre Sed- lák gondnok és csal, uj borra Ref. emlé­künnepén; — Horváth Jozsefné, Kará- csonkor Baka Zsigmond és neje. Szép pél­dájuk bizonyára követére méltó lesz a jövő években is. Hittestvéreim bizonyára érzik, mennyi­re kívánatos már a gyülekezetben a a már 3 ho óta üres lelkészi állásnak betöl­tése. Isten segedelmével ez is reméljük nemsokára meg fog történni. Addig pe­dig kedves hittestvérek, fogadjátok a zsol- táriro eme tanácsát; — Könyörögjetek Jézuzsálem békességéért. Ismétlen szeretettel köszöntőm a buzgó gyülekezetei összes tagjaival. Ne gyötörtesse magat Rheumától, neuralgiától, csipőfájástcl, mell—vagy izomfájástól! Dörzsöljön egy kevés a fájdalmas helyre, amig nem érzi, hogy bőre izzó lesz-és enyhítő,kellemes gyógyulás következik nyomában. A Valódi Pain-Expelleren a HORGONY védjegy rajta van. CLEVELAND, O. WEST-SIDE. Karácsonyi ünneplés. December 24-én d. u. 3 órai kezdettel tartottuk meg a ka­rácsonyfa ünnepet a templomban. A minden napi iskolába járó gyerme­keink 2 csoportra osztva, mint két ölelő kar, boldog örömmel vettek körül a ka­rácsonyfát. Jézusunk születésének emlé­két meg-megujulva hirdető örökzöld fára tapadtak a ragyogó gyermekszemek su­garai. Az egyik csoport mint az óhazai hegyek szellemei, mezők táltosai, vizek tündérei jelentek meg, hogy elpanaszolják a ma­gyar gyermeksereg szomorú karácsonyát. A másik csoport, mint-a bethlehemi mezőkön a Jézus születését, a szabaditást váró pásztorok, örömet hirdető angyalok megszemélysitőiként álltak ott. Az ártatlan ajkakról felcsendülő hangok felszakgatták a közönyösség szivünkre ülepedett kérgét. Egyik karácsonytól a másikig a föld gondjaiból lelkünkre szö­vődött takaró szétfoszlott. Fáradt lelkünk újjá született. Együtt emelkedett, szállt, szárnyalt gyermekeink tiszta leikével a honszerelem, a hit szárnyain a Mindenható zsámolyához. Szemeinkben szivünk meg­tisztult érzelmiből könnyek fakadtak. Csil­logtak a karácsonyi égi dicsőség, megvál­tás, békesség, szeretet őröm könnyei. A hit élő ereje, a honszerelem eszméje újjá­született bennünk. Az áldott, a boldog gyermekkor tiszta világának derűjét, örö­mét éltük át. A gyermekszívek tisztasága áthullámzott rajtunk. Az emberi tévelygés nagy országutjáról a hit igaz ösvényére léptünk. Ezen jártuk végig a karácsony ünnepeit. Jézusunk örök szeretete lebegett gyülekezetünk kicsinyjein, nagyjain. Egyházunk tagjaiban a magyar kálvi­nista áldozatkészség megnyilatkozott. Ki­ki adakozott tehetsége szerint. Kicsiny templomunk karácsonykor, az ó-és ujesztendői ünnepek alatt nagyon szűknek bizonyult. Gyülekezetünk igen sok tagjának lelkében felelevenedett Dá­vid király akarata: “Én cédrusfából csi­nált palotában lakom, az Istennek ládája pedig kárpitok között van.” — én elgon­doltam vala szivemben, hogy az Urnák, az én Istenemnek nevének házat építsek.” Ezt az akaratot, ha reményünkben Isten mellettünk lesz, az 1923 évfolyamán va­lóra váltjuk. Tisztújító közgyűlését egyházközségünk január hó 1-én, az újévi isteni tisztelet után tartotta meg. A régi, hü munkáso­kat, kik híven állották meg helyüket, újra megválasztotta közgyűlés; illetve egy­hangúlag kérte fel, hogy ki-ki maradjon meg az eddigi tisztségének viselésében. A bizalom őszinte megnyilvánulása elől csak néhányan tértek ki. Köztük Nagy Pál gondnok is, ki szívből fakadóan kö­szönte meg a közgyűlésnek a vezető állás­sal való újbóli megtiszteltetését, de bár­

Next

/
Thumbnails
Contents