Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-02-24 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 5 Családi Kör. (FAMILY ALTAR) Rovatvezető: Nt. Tóth Mihály detroiti ref. lelkész. Isten a Krisztus Halálában Mutatta Meg Szerelmét. Élőének: 25 Zsoltár 1. 2. 6. Bibliai rész: Róm. 5:1-11. Utóének: 80 dics. 1. 2. 3. 4. ELŐIMA. örök Isten, szerelmes Atyánk az úr Jézus Krisztusban! Elődbe borulunk mi, gyarló és hálátlan gyermekeid ez órában, hogy beismerjük bűnös voltunkat és kérjük a te bocsánatodat. Fordítsd hozzánk kegyelmes orcádat és hallgasd ami könyörgésünket! Mily nagyon szerettél te minket! Pedig mennyire érdemetlenek voltunk! Mikor még erőtelenek voltunk, a Krisztus meghalt értünk. Mikor még bűnösök voltunk, te megmutattad irántunk való szerelmedet abban, hogy egyszülött fiadat érettünk a kereszt halálára adtad. Mély megilletődéssel ismerjük be, Atyánk, hogy te végtelenül jó és irgalmas vagy. Reménységünk né- künk az, hogy a te jóságod és irgalmad vélünk marad ezután is. Oh töltsd bé ami reménységünket ‘az által, hogy részesítesz a Szent Lélek áldásában! Most pedig, amidőn életünket a te igazságod szerint akarjuk berendezni: “Utaid Uram mutasd meg, hogy el ne tévejedjem. Te ösvényidre taníts meg, miken intézd menésem. És vezérelj engemet a te szent igaz igédben. Oltalmazd életemet, mert benned bízom, Úr Isten!”' Ámen! TANÍTÁS. Róm. 5:8. Néhány évvel ezelőtt a walesi herceg Amerikába jött. Nagy lett erre a lótás-futás. Mindenki a herceghez szeretett volna dörgöiődzni. A lapok hasábokat írtak jöveteléről. Mikor aztán vissza utazott: mindenki azon törte a fejét, hogy tulajdonképen miért is jött Amerikába? Talán az amerikai kormányrendszert akarta tanulmányozni? Vagy megrongált egészségét akarta helyre állítani? Talán az amerikai intézményeket akarta megismerni? Vagy talán ez, vagy az, vagy amaz volt jövetelének a célja? Jött és ment, de nem árulta el, hogy miért? Ám az egész világ királyi hercege nem igy cselekedett ! Mikor az ég és föld királyi hercege, az Ur Jézus Krisztus lejött erre a világra, hát meg is mondta, hogy miért jött. Őt Isten küldötte, — úgymond — hogy az Atya akaratát végrehajtsa. Mi volt ez? Megkeresni és megtartani azokat, akik elvesztek. Már ő előtte is küldött az Isten embereket a végből, hogy valamit tegyenek az emberiségért és egyetlen esetben sem végződött ez a küldetés kudarccal. Kudarcot a szent Írásokból senki sem olvashat ki. Ott van példának okáért Mózes. Isten Égyptomba küldötte, hogy három milliónyi népét a szolgaság házából hozza ki és vezérelje el az ígéret földjére. Kudarccal végződött ez a küldetés? Tény, hogy az első pillanatban igy nézett ki a dolog. Ha ott lettünk volna az égyiptomi király udvarában, amidőn a Fáraó nagy büszkén oda veti Mózesnek: “Kicsoda az úr, hogy szavára hallgassak?” és kikergeti Mózest királyi színe elől: bizony könnyen azt gondolhattuk volna, hogy ez a küldetés kudarccal fog végződni. Azzal végződött-e? Ellenkezőleg. A legtökéletesebb sikerrel. Vagy ott van Illés. Isten Akhábhoz küldi. És bizony bátorság kellett ahhoz, hogy ez az igénytelen próféta szeme közzé vágja ennek a hatalmas úrnak, hogy ezután sem eső. sem harmat nem lesz, hanem csak az ő beszéde szerint. És nem volt eső három és fél esztendeig. Most már az Isten elküldötte az ő egyszülött fiát erre a világra. Az ő kebeléről, az ő trónjáról küldötte el. Mit gondoltok: kudarccal fog ez a küldetés járni? Hála legyen a jóságos Istennek: nem! Hatalma van néki mindeneket megtartani. Nincs ezen a világon egyetlen lélek sem, aki nála meg ne találhatná a szabadulást, ha igazán szabadulni óhajt a bűn szolgaságának házából. És ezt az Isten csupa szeretetből tette. Szerétéiből, melyet az emberek nem akarnak, vagy nem tudnak megérteni. Különös egy dolog! Isten szeretetét bizonyítgatni, sőt sok esetben egyenesen iá kell az emberekre kényszeríteni! Sok különböző vallás van ezen a világon. De a keresztyén valláson kívül egyetlen egy sincs, mely valaha kidomborította volna ezt az igazságot: az Isten szeretet. De ne menjünk a keresztyén valláson kívül! Vizsgáljuk meg önmagunkat! Mi már az anyatejjel magunkba szívtunk néminemű keresztyén igazságokat. Vájjon fel tudunk-e mi emelkedni arra a magslatra. ahol tisztán áll előttünk ez a nagy igazság? Kérdés. És ha fel tudunk is: mily nehéz ezen a magaslaton meg maradni még nékünk is, akik pedig szivünkben magunkévá tettük ezt az evangyéliomot. Feltűnő az alapigében az a tény, mely egy csapásra magasztalja is, meg bizonyítja is az Isten szeretetét: “Mikor még bűnösök voltunk, Krisztus értünk meghalt.” Hogy “Krisztus értünk meghalt,” ebben bizonyítja s hogy akkor halt meg a “mikor még bűnösök voltunk,” ebben pedig magasztalja az Isten szeretetét. A Krisztus halála nem egy kornak, hanem minden időnek szólt. Nem egy emberért, vagy kettőért, de nem is egy népfajért, vagy nemzetért, hanem az egész emberiségért történt. Ennek a halálnak következménye, miként az Isten szeretete, kihat minden népre és nemzetségre és ennek érdemében osztozik minden aszszonytól született ember, aki ebben hit által osztozni akar. Azután nézzétek meg, hogy micsoda erő van ebben a bizonyításban! Vájjon feltünt-e néktek az, hogy az alapige szavai látszólag ellentétben állanak egymással? De csak látszólag. És ez a látszólagos ellentmon-
