Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-02-24 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 3 A MűKEESPORTI PA. MAGYAR REF. EGYHÁZ I SZERVEZETI SZABÁLYZATA. (Folytatás a múlt heti számból) 10. Az egyház kormányzása. Az egyház a maga ügyeit az egyházközségi közgyűléseken és a presbiteri gyűléseken intézi. 11. A közgyűlés. Az egyházközségi közgyűlésnek teljes jogú tagja minden olyan egyháztag, aki az egyháztagsági dijával az előző évről hátralékban nincs. Jogait mindenki csak személyesen gyakorolhatja. Egyházközségi közgyűlés egy évben rendszerint csak egyszer, és pedig az év első hónapjában tartatik, s azt a lelkész utján az egyháztanács hivja össze Rendkívüli esetekben azonban bármikor is összehívható az, sőt az egytáztagok 20% ának a lelkészhez intézett írásbeli beadványára, az egyháztanács tartozik is összehívni a közgyűlést. Az erre irányuló beadvány ban mindig megnevezendő a tárgy is, amelyben a tagok a közgyűlés összehívását kérik. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a lelkésznek és az egyháztanács tagjainak megválasztása, az évi lel- készi jelentésnek meghallgatása és tárgyalása, a költségvetés elkészítése, egyházi ingatlanok vétele, eladása vagy megterhelése, régi épületek átalakítása vagy újak építése, az egyház szervezeti szabályzatának megváltoztatása és általában véve minden, az egyháztanács által a közgyűlés elébe utalt ügy. A közgyűlés határozatai ellen 15 napon belül az egyházmegyéhez lehet fellebbezni, amely fellebbezés a lelkészhez adandó be tovább intézkedés végett. A közgyűlés elnöke a lelkész, akit akadályoztatása esetén, vagy akkor, ha az elnöklést megtagadná, a gondnok helyettesit. 12. A közgyűlés ügyrendje. A közgyűlést az egyháztanács határozata alapján a lelkész, a szószékből, nyilvános Istentisztelet alkalmával, két egymást követő vasárnapon eszközölt kihirdetés utján hivja össze. A közgyűlést a lelkész imával nyitja meg. A jegyzőkönyvet az egyház jegyzője vezeti s annak hitelesítésére a lelkész a gyűlés két jelenlevő tagját kéri föl, akik mellett a jegyzőkönyvet a lelkész, gondnok és jegyző is aláírják. A gyűlés határozatképességéhez az összes szavazatra jogosult egyháztagok 20% ának jelenléte kívántatik. Ugyanazon tárgyban másodszor összehívott gyűlés, tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatképes. A határozatképesség minden esetben megállapítandó és ennek megtörténte a jegyzőkönyvben igazolandó. A szavazás általában véve fölállással, élő szóval vagy titkos szavazással történik. Az egyházi közteherviselés megállapításánál, valamint ingatlan szerzésnél vagy elidegenítésénél, továbbá kölcsön felvételénél, tőkepénz kihelyezésénél vagy terhes szerződés kötésénél minden alkalommal névszerinti szavazás rendelendő el és a szavazók nevei jegyzőkönyvbe foglalandók. A közgyűlésen csak az egybehiváskor kihirdetett tárgyak tárgyalhatók. 13. Az egyháztanács. Az egyháztanács tagjai a lelkész, gondnok, pénztárnok, jegyző, énekvezérek és egyháztanácsosok. Tagjai még az egyháztanácsnak az egyház kebelében és az egyház kebelében és az egyház támogatására alakult egyleteknek egy, 24 évnél idősebb férfi képviselője. Az egyháztanács negyedévenként egyszer tart gyűlést, de szükség esetén a lelkész bármikor összehívhatja azt. Az egyháztanácsosok többségének írásbeli kívánságára pedig, amelyben a szóban forgó tárgy is megnevezendő, mindig tartozik azt összehívni. Az 6 távolléte vagy akadályoztatása esetén, vagy ha a rendkívüli gyűlés összehívását megtagadná, az egyháztanácsosok többségének Írásbeli kívánatéra és a gondnok utasítására az egyháztanács jegyzője is összehívhatja a gyűlést. Az egyháztanács tagjaivá az olyan komoly, higgadt gondolkodású, a templomot igazán szerető, teljes jogú férfiak választandók, akik az anyaszentegyház előmeneteléért minden fáradtságra és áldozatra készek, és akik az egyháznak már legalább egy esztendő óta rendes tagjai. Ha valamely egyháztanácsos ellen vizsgálat van folyamatban: az hivatalát nem gyakorolhatja s ideiglenes helyettesítéséről az egyháztanács gondoskodik. Az egyháztanács tagjait az évi közgyűlés egy évre választja s hivatalukat esküvel foglalják el. A lelépő tisztviselők hivatalban maisadnak mindaddig, mig utódjaik a hivatali esküt le nem teszik. Az egyháztanács határozatai ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni. Az egyháztanács intézi az egyház erkölcsi és anyagi ügyeit, az utóbbiakat azonban csak a költség- vetés határain belül. Legalább negyedévenként felülvizsgálja és megerősíti az egyház számadásait. Az egyháztanács látja el az Egyház Alkotmány 72. és következő $ $-aiban előirt “Lelki Tanács” teendőit is. Az egyháztanács elnöke a lelkész. A lelkészi állás üresedése vagy a lelkész távoléte esetén, vagy abban az esetben, ha ő az elnöklést megtagadná: jogainak gyakorlására az egyháztanácsosok valamelyike választandó meg. 14. Az egyháztanács ügyrendje. Az egyháztanácsi gyűlést a lelkész a gyűlést megelőzően legalább 48 órával, írásban hivja össze s lehetőleg már a meghívóban jelzi a gyűlés tárgyait. A gyűlést a lelkész imával nyitja meg. A jegyzőkönyvet az egyház jegyzője vezeti s az a következő gyűlésen történt felolvasás után a lelkész, gondnok és jegyző aláírásával hitelesíttetik. A gyűlés határozatképességéhez az összes tagok egynegyed részének jelenléte kívántatik. Ugyanazon tárgyban másodízben összehívott gyűlés, tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatképes. A határozatképesség minden esetben megállapítandó s ennek megtörténte a jegyzőkönyvben igazolandó. A meg nem jelent egyháztanácsosok elmaradásukat igazolni tartoznak, s evégett nemcsak a megjelent, de az elmaradt presbiterek nevei is jegyzőkönyvbe foglalandó. (Vége következik.)
