Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-12-23 / 51. szám

4

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

******************************************** * *

* *

| Az Anglicán Egyház Alma *

* *

$*******************************************

Tekintélynek örvend Magyarországon a “Kálvinista Szemle” cimü református egyházi lap. Ennek a lapnak a tekintélyét akarja a maga részére kihasználni Amerikában az Episcopális egyházzal “Társultak” csoportja, s egyik másik még mindig “Független” nevet viselő episoopálista érzelmű atyánkfia. Ebből a lapból közölnek czikkeket, hogy a közölt cikkek bizonyítékokul szolgáljanak arra, hogy ime, az ő álláspontjukat, mármint a még független s a már társult papok álláspontját, még az óhazai, magát hajthatalan Kálvinistának nevező lap is helyesli. Az csak természetes, hogy az olyan szerkesztői üzenetet, mint amilyen megjelent az egyik tavaszi számban, amely szerkesztői üzenetben a szerkesztő amaz örömének ad kifejezést, hogy nem csak ők de mások is, Amerikaiak is, elitélik az episcopális mozgalmat agyonhallgatják. De nem közlik az 1922 November 11-én megjelent számból az “Anglican Egyház Álma” hirt sem. Bőségesen, szinte fárasztó, untató hoszusággal Írnak arról, hogy valamikor régen, az Anglicán egyháznak volt valami összeköttetése a magyarországi református Egyházzal, ergo, szerintük ezert is a magyarországi Református Egyház Episcopális. Eszerint a következtetés szerint minden egyház, amelyért valamit tett az Angiicán, illetve az Episcopális Egyház, Episcopális vagy legalább is “TÁRSULT” egyház.

De mielőtt tovább mennék, közlöm a Kálvinista Szemlében közölt tudósítást:

“Az Anglicán Egyház Álmai. A Magyar Külpolitika londoni tudósítójától: A The Christian East (keresztyén Kelet) c. londoni anglicán folyó irat júliusi kötetében angol, görög, orosz, szerb, oláh és latin nyelven egy hitvallás jelent meg a konstantinápolyi pátriárkához aláírva egy csomó anglicán lelkésztől. Tiz pont ban felsorolják, miféle egyezések vannak a két egyház között, s a bevezetésben kijelentik, hogy magukat a görög keleti egyházzal azonosítják. Ezzel a hires 39 cik két megtagadják. Sőt elfogadják Mária és a szentek tiszteletét, szentképek használatát. Oxfordban, görög, szerb és oláh theologusokat nevelnek, hogy őket az egyesitő munkára megnyerjék. A tudósitó szerint e mozgalom irányitója egy levantei görög bankár: Sir Bazil Zaharov, aki Angliába került, angol baronátust kapott, nagy befolyásra tett szert. Most az angol-görög keleti tejeszkedésnek ez a unió a legbiztosabb alapja lenne. Konstantinápoly keleti Gibraltár, az angol király pedig az orosz cár egyházi főségének örököse! Fantasztikus tervek. De Metaxakisz Melethiosz pátriárka küldöttei már Angliában tárgyalnak s bizonyára nem fogja elmulasztani az alkalmat, hogy egy második pápai trónt instituáljon. Az Anglikán egyház a

19-ik századik a református egyház hitvallás alapján állott, kiváló emberekkel gazdagította a református theológiát és óriási veszteség lenne a világ protestán- tizmusra ha az angol imperiálista törekvések alátámasztásáért megtagadná azt és az evangélium ügyéit.”

Kedves olvasó. Mégegyszer olvasdd el e sorokat. Alaposan, megfontoltsággal. Az utolsó sorok ugyan enyhítik az elsők visszataszító, felderítő ridegségét. Az utolsó sorokban azt olvassuk, hogy az anglicán egyház a 19-ik századig a református hitvallás alapján állott. Most már a 20-ik században élünk. De azt is érhetjük utolsó sorokból, hogy az anglicán egyház most már NEM ÁLL a református hitvallás alapján. De térjünk vissza a sorok elejére. Minden szót megfontolva olvassunk el. Politikai tudósitó jelenti Angliából EGYHÁZI hirt. Az Anglicán Folyóirat, tekintélyes egyházi lap jelentését közli a politikai tudósitó, mert politikai tudósitó, mert politikai fontosságúnak tartja a cikket. Az Anglicán Folyóirat cikke Görög, Orosz, Oláh, SZERB és LATIN nyelven volt közölve. (Hála Istennek, magyarul nem.)

Az az ANGLICÁN EGYHÁZ, melynek évszázadokkal ezelőtt volt valami érintkezése a magyarországi református egyházzal, látszólag sikertelenül, most másokkal érintkezik. Az az Anglicán egyház a múlt nyáron két püspököt AKART küldeni Magyarországra is, s azzal a két angolországi püspökkel akart látogatást tenni két Amerikai Episcopális püspök is. ANNAK AZ ANGLICÁN egyháznak Amerikai testvérével az EPIS- COPÁLISSAL ‘‘Társultak” nehányan a magyarországi református egyház keleti egyházmegyéjéhez tartozott református papok.

Mit Jelent e “TÁRSULÁS”?

Lehet hogy semmi különösebb, komolyabb, veszedelmesebb jelentőségű következménye nem lesz. Bár a jelek másra engednek következtetni.

Miért van szükség e “TÁRSULÁSRA”?

A feleletet megadják azok, akik még nem “Társultak.” Amelyik egyháznak van elég jövedelme, az nem akar az Episcopálisokkal “Társulni” azok “függetlenek” még. Eszerint csak azok az egyházak, s azok a papok társultak, amelyeknek, s akiknek pénzre van szükségük. Mikor már pénzt fogadnak el, akkor már többet tesznek, mint társulnak. Ha nem jó az Episcopális Egyházzal való “TÁRSULÁS” azoknak az egyházaknak, melyek anyagilag jól állanak, miért jó azoknak, amelyek anyagilag gyengén állanak?

Miért akarnak éppen azzal az egyházzal társulni, illetve annak az egyháznak Amerikai testvérével, amelyik viszont keresi a “TÁRSULÁS” lehetőségét a Görög, Orosz, Szerb, Oláh, Latin nyelvű népekkel ? Ezek bői a nemzetiségekből hány hitbeli rokona a Magyar Reformátusnak? Hány jó barátja a Magyarnak, mint nemzetnek ?

A magyar reformátusok melyik hitfelekezetüek- hez vannak közelebb, azokhoz e a melyek a Prezsbyte- riánus rendszert követő Református Egyházak világ- szövetségének tagjai, vagy pedig a “TÁRSULÁS”- i rendszernek hive, az Episcopális?

Ezeket a kérdéseket nem nekünk, amerikai magyar reformátusoknak kellene tárgyalnunk. A Magyar- országi Református Egyház neveltjei, hitbeli gyermekei vagyunk. Az az Egyház illetékes, főhatóságával, tanáraival, tudós papjaival dönteni ilyen fontos, nagyjelentőségű, messzire kiható kérdésben. Ha a Magyar- országi Református Anyaszentegyház hajlandó Tár-