Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-12-23 / 51. szám
Publication Office: — 1001 Manu’frs. bldg. Pittsburgh, Pa. Editors adress:— Rev. A. Harsányi, 607 Greenfield Ave. Pittsburgh, Pa. VOLUME XXIII. ÉVFOLYAM. 1 9 2 2 Dec. 23. No. 51. Szám. g m 1 8 i i X ife I a I Aláhajlitotta a mi Istenünk az ő egeit, újjá teremtő lelke elszállott vala a föld mélységei felett, angyali karok zengették a mennyei hymnuszt: Dicsőség a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat, — mikor a szeretetnek s békességnek fejedelme jött el e világra! ‘‘A mi Istenünknek nagy irgalmasságáért meglátogatott minket a Magasságban lakó, hogy megjelenjék azoknak, kik a setétségben és a halál árnyékában vágynak, hogy a mi lábainkat igazgassa a békességnek útjára.” A karácsonyi szent napokban engedjük hogy. a békesség fejedelme szállást, lakozást vehessen nálunk és boldogíthasson minket. A nagy Ígéretek letéteményese és hordozója Israel népe évezredeken át várta a napot. Az Isten leikétől ihletett próféták jövendő mondásuk tündöklő világosságával hirdették az Isai gyökeréből való ama virágszál kivirágozását, — kiáltották is az epedő lelkek a zsoltáros királlyal: “Ti kapuk emeljétek fel a ti fejeteket, hogy menjen be a dicsőségnek királya” ésmégis egy szeretetlen és bé- kességtelen, egy a dávidi és salamoni dicsőség helyett porig megalázott nép fogadta a szeretet és békesség fejedelmét, amelyik csak fogadta, de nem befogadta őt, amelyik csak látta, de nem ismerte meg őt! Karácsony van megint! A mi Istenünk alá- haj litj a az ő egeit ismételten. Az ő teremtő lejke ismét elszáll a föld nek mélységei felett újból! Az angyali karok hymnusa most is meg- zendtil s hirdeti a könyö rülő Istennek véghetet- len szerelmét! A világ ma még inkább romokban hever, mint kétezred évvel ennekelőtte, a szeretetlenség és gyűlölködés ma még hatalmasabban rabbiiincsei közé nyűgözte az embereket, hogy nem miként hajdan s azon tűnődöm én; óh te szegény nemzeti dicsőségedből porig megalázott, fénylő ékes ségeidből kifosztott, megrabolt magyarságom, hogyan haszná :od fel a kegyelemből adatott karácsonyi szent napokat s hogyan várod őt a szeretet és békesség feled, s hozzád közelgető nagy fejedelmét? Várod-e őt sajgó sebeidnek gyógyulását kereső szent reménykedéseivel; várod-e Őt szeretetlenséged és hitetlenséged elsirató bünbá- natodnak könnyeivel; varod-e Őt a szeretetben és hitben való megépülésnek törhetetlen akaratával; várod-e Őt szived szerelmével, lelked imádságával, várod-e őt a te őseidnek: a magyarságot építeni tudó törhetetlen akaratával? Ha e kérdésekre igenlő feleletet adsz, akkor nem azt kell hirdetni, hogy nincsen minden még elveszve, hanem azt, hog semmi sem leszen elveszve! BOLDOG KARÁCSONYI SZENT ÜNNEPEKET! A Szeretetnek és Békességnek Fejedelme. Irta: Harsányi Pál, békésbánáti ref. esperes.
