Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-02-04 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 15 MI A HÍR CANADABAN? A BÉKEVÁRI UJ EGYHÁZ GONDNOK RÖVID JELLEMZÉSE. A név, amelyről szólok; Szakács Gábor A hivatal: békevári egyház gondnokság. A ti túl a (ha épen ez is kell), kurátor ur. A ref. egyház s mondhatni a telep sorsa attól függ, hogy milyen ember van az é- lén. Ezért szükséges tudni, hogy ki az a férfiú, kitől olyan sok függ ref. Sionunk s magyarságunk életében. Szakács Gábor úr az édes fia annak az érdemekben gazdag családnak, amely u- tán telepünk 244 magyar családjának min- egyike itt boldog otthont találhatott magának, t. i. Szabó Jánosnak és k. nejének, mig k. neje révén édes fia ama másik családnak, mely nevét szintén bele irta telepünk történetének könyvébe s ez utó- ,bi az Izsák család. Az említett két család feje mindenkor a pátriárka tekintélyével bírt közöttünk. A Szabó Izsák név biztositéka vala körünkben a dolgok tisztes folyásának. Ám mint régenten úgy ma az öregek előbb, utóbb leadják magukról a terhét s a fiatalabbaknak engedik azt át. Azokban a fiatalabbakban azonban önkéntelenül is keressük s szeretjük megtalálni 8. méltó utódokat. Ilyen utód a mi új egyház gondnokunk. Erős törzsnek izmos sarja. Végig küzdötte a canadai kezdés szinte közmondásszerü nehézségeit. Ebben a küzdelemben megedzette a testét és a lelkét. A testért és az anyagiakért folytatott munkája mellett, sőt azoknak sokszor rovására is, soha sem hanyagolta el az erkölcsit; a lelkit. Az erkölcsi, a lelki ember természetesen nem szorítkozhatott csak önmagára, hanem idejének s tehetségének egy nagy részét a köz szolgálatában töltötte el. Felismerte s keresztül vinni igyekezett a magyarság hivatását Canada társadalmi életében. Átérezte, hogy itt a magunk ősi, ami annyit jelent, hogy maradi szellemével nem zárkózhatunk khinai falaink mőgé, hanem a többiekkel együtt haladnunk kell a józan haladás.sal. S ezért a haladásért egy jótányit sem áldozott fel atyáink nagy és szent örökségéből. Nem hanem azt tette, a mit ha közöttünk lettek volna ők is tettek volna. Igazi kálvinista vér csergedezik ereiben, mely egykor ott imádkozott a cseh husz- szitáktól hátrahagyott felvidéki templomokban. Kálvinizmusa megbizonyult a tényekből. Őt is körül vették a szekták felszólítva, hogy jer, barátunk, szolgáljuk a betűt s igy nem tévedünk. Távozz el tőlem, felele ő, én is egy Istent akarok szolgálni de érzem, hogy ezt nem a betű által keli tennem legjobban; a haladás embere vagyok s a betű csak megannyi kerékkötőm, melyben nem akar szabad lelkem gázolódni. Puhatolózott úgyszintén a vallásfilozófia egyik népszerű ágában, a ma napság igen elterjedt Spiritismus kísérletezései, a figyelmet keltett tüneményei tág mezején, de a Jézus hit szilárd talaján nem megingatni, hanem megerősíteni volt hivatva mindaz, amit tapasztalt. A kritika éles fegyverét forgatta előtte nem egyszer a hit a fanaticizmus és a hitetlenség, mind egyik a saját szempontjából véve őt bírálat alá, de mindennek vége: tiszta, ragyogó calvinismusa. tettek, a mai 24 óra embere ő. Ideálista, aki iüealismusát csakis realismúsa által akarja elérni. Mi haszna két év múlva egy szép dolgot remélni s érette ma semmit sem tenni! Egyszerűnek látja az életet: tenni, tenni, tenni! Telepünk vezéra lakja volt kezdettől fog va sőt hatása a canadai magyarságra is kiterjedt. Ha pedig volt valaha szükségünk vezetőre úgy az az idő épen most van. Mint mindenütt úgy itt is hoznályos bizonytalanságban botorkálnak az emberek. Világosságra, vezetői hangra, kiáltás ra van szükség, melyre megbátorodnak a csüggedőknek s eltévelyedetteknek sziveik. Vissza kell őket vinni a puritán élethez és erkölcsökhöz, melytől nagyon eltávolodtunk. Meg kell mutatni a népeknek a hit értékét, melyet bolyongásuk zűrzavarában elvesztettek. Vissza kell állítani közünkben a tisztesnek és a jó törvénynek az uralmát. Ez sysifusi munka, s teljesítése Titánt követel, de lélekkel és szeretettel csodákat tettek már. Mármost leírásom mint dicsérgetés a- korhat talán feltűnni s mint ilyent sen- kisein óhajtja azt. Az olvasó azonban észre veheti, hogy elvekről s nem személyi ma- gasztalzatásról van szó. A mennyekben is felirattatnak az idvezülteknek neveik: bárcsak mindnyájunk neve ott szerepelne azok között, kik híven elvégezik' a reájuk bízottakat! A Ref. Lapja épen azt a szent célt szolgálja, amelynél fogva az Írott szóhatalmas erejével hathatunk közéletünkre. A Jézus mindnyájunké s mi mind az Övéi vagyunk, munkálkodjunk azért ezzel az eszközzel is avégre, hogy ez úgy legyen! EGYHÁZI BANKETT. Az új tisztviselők tiszteletére Jan. 7-én bankettet rendeztünk az Ifjúsági Hall-ban. Az alkalomra szép számú közönség jött el s különösen elismerést érdemelnek e tekintetben a kiplingi testvérek, kik közel teljes számban megjelentek. Kint a telepen nem karolták fel a bankett ügyét úgy, amint hasonló ügyeket fel szoktak karolni a régi időkben. A mostani rossz pénzviszonyok akkora hatással vannak a nép hangulatára, hogy csak kevésnek van kedve társaságban megjelenni. Az egyházi Nő Egylet, élén Mrs. Elize- beth Szakács-csal, megválasztott; új gondnok testvérünk kedves nejével bőségesen és körültekintő módon gondoskodtak róla, hogy az asztalok megtérítve és Ízletes ét- kekkel és italokkal ellátva legyenek. Az alkalomra lejött Winnipegről Schwartz László hegedű művész és szerző, ki művészi játékával s sociológiai tárgyú, jó magyar előadásával gyönyörű és hasznos élvezetben részesítette a hallgatóságot. Szakács Benjámin szép és építő beszédet tartott az egyházról és annak hivatásáról. Szakács Gábor a rendező gondnok ur humoros megjegyzésekkel fűszerezett beszédében a bankett eszméjének megpen.- dittésérő, s céljáról beszélt s ama reményének adott kifejezést, hogy7 a jelenhez hasonló építő alkalmak még nagyobb sikerrel a jövőben meg fognak is métlőd ni. Izsák Gyula a tőle megszokott eredeti, magyaros modorban felköszönti az új tisztviselőket, remélve, hogy munkájukat jól végezik s ebben a gyülekezet segítségükre lesz. Szécsy volt gondnok ur, volt tiszttársai nevében üdvözli hivatali utódjait, s szívből kívánja, hogy mai nehéz feladataikat sikerrel oldják meg. Béressi Kálmán elismert helyi zenei tehetség játszott darabokat s Szabó Klára, Blanka, és Balogh Géza szavaltak tapsokkal jutalmazott verseket. Bologh József az önképzett helyi hegedű művészszintén hozzá járult iátékával ahoz, hogy az estély minél kellemesebből folly on le. Közben ének számokat énekelt az egész közönség, megemlékezve mindenek előtt a minden jók adójáról, a mennyei Atyáról. Általában véve a bankettet a tiszta, nemes és építő hang jellemezte, melyre rendesen nem vágyik minden ember, de a- mi lyenek szükségesek volnának egyház, társadalmunkban. MAGYAR LAPOK CANADÁBAN. Két új magyar lap: “A Canada” és “Az Otthon” cimű, jelentette be magát újabban a canadai magyarságnak. Az elsőt Fáy Zoltán szerkeszti Montrealban (55 Metcalf St.) amásikat pedig dr. Hoffmán Ferencz Saskatoonban (Presbyt. Theol College.) Nem vagyok abban a helyzetben, hogy az említett lapokról bírálatot írjak, miver azokat még csak láttam de figyelmesen nem olvastattam. A “Canadá”-nak mindenesetre jó alapja van abban a nagyszámú magyarságban, mely körülötte csoportosul a keleti nagy városokban. Ezen kívül meg van az az előnye, hogy közel van a tűzhöz s ezért jobban melegszik azaz, hogy úgy a canadai mint a ó-hazai híreket hamarabb s biztosabb forrásból megkapja. Hátránya viszont a nyugattól való' geográfiái távolsága, ahol pedig a legtöbb magyar el. Tudósítói szempontból nehéz, lesz a nyugattal való ősszaköttetést megszerveznie fentartania. Az “Otthon” a mi lapunk, ref. magyaroké, amennyiben ami presbitáriánus mis- siónk indította meg s tartja azt fenn. Dr. Hoffman Ferencz kiválóan alkalmas a szerkesztés munkájára. Egész életét tanul
