Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-11-04 / 44. szám
10 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. választ kapnak, hajlandók minden percben visszajönni a református egyházhoz. A kérdések között legfontosabbak voltak azok, melyek a tulajdonjogról, istenitiszteletünk rendjéről, a magyar nyelv megőrzéséről és a misSíióhatóságnak egyházunkkal szemben való viszonyáról szólották. A református egyház megbizottjai kész séggel adtak minden kérdésre kirr/.itő felvilágosítást s megnyugtatták elszakadt testvéreinket, hogy itt a templom soha sem volt eladva, ma sincs eladva és nem lesz eladva. Az egyház vagyonával mindig maguk az egyháztagok rendelkeznek •S a telekkönyvi hivatalban is az egyház nevén áll a vagyon ma is, csak éppen úgy, mint azelőtt. És ha nékik nem hinnének, fogadjanak maguknak ügyvédet és ezzel kutattassák fel, hogy igazat mondanak-e, vagy sem? A magyar nyelv pedig sokkal inkább biztosítva van az uj fölötteshatóság alatt, mint azelőtt. Mert mig azelőtt az egyház fizetett három angol tanítót hogy a magyar iskolában angolul tanítsanak, most, mióta az uj lelkész itt van, áz amerikai fölöttes hatóság fizet két magyar tani- tóf, hogy gyermekeinket magyarul tanítsák. S mig ezelőtt a vasárnapi iskolában a gyermekek az aranyigét angolul is megtanulták, mióta az uj lelkész itt van, a gyermekek csak magyarul tanulnak a vasárnapi iskolában. És mindaddig, mig a detroiti református egyház tagjai meg akarják tartani az egyházban a magyar nyelvet, a fölöttes hatóság ezt soha sem fogja megtiltani, mert ez az egyháznak belügye s az egyház belügyeibe pedig a Reformed Church törvénykönyve értelmében a fölöttes hatóság nem avatkozhatik bele. Különben is a magyar nyelv megtartása az úgynevezett tiffini egyezményben is örök időkre biztosítva van. A detroiti református egyház önfentar- tó egyház lévén, nem áll közvetlen a bel- missiói bizottság superintendentjének felügyelete alatt. Ebben az egyházban a superintendens csak mint vendég jelenhetik meg s ügyeibe csak akkor avatkozhatik bele, ha erre az egyháztanács egyenesen és hivatalosan fölkérte. A kérdésekre adott feleletekkel a bizottság tagjai általában véve megelégedtek s kijelentették, hogy sok tekintetben voltak eddig félreértések, de ezeket a félreértéseket a hétfői értekezlet eloszlatta s ők remélik, hogy most már nem messze van az az idő, amikor mindnyájan visszajönnek a református egyházhoz. Ezzel az értekezlet egy szebb jövő reményében véget is ért. AZ ÉN VALLÁSOM. A legkitűnőbb confirmáczioi emlék könyvecske. Szerzője: Dr. Erdős Károly debreczeni ref. theol. tanár. Nagysága csupán 2.5 x 3.5 inch. Ara kötve 10c. Megrendelhető: A REFORMÁTUSOK LAPJÁNÁL. Negyedévi közgyűlés. A detroiti református egyház a közel múltban tartotta harmadik negyedévi közgyűlését, melyen a tisztviselők kara beszámolt az elmúlt három hónap erkölcsi és anyagi eredményéről. A közgyűlés valóságos lelki gyönyörűséggel hallgatta a különböző tisztviselők jelentését. Kedves meglepetést szolgáltatott a női egyesület szép munkálkodása, melynek tagjai mindenütt ott vannak, hol az egyház legnehezebb terheit kell hordozni. Bankett, estély, mulatság rendezés, kollektálás: az asszonyok mindenből kiveszik a részüket. Három hónap alatt 400 dollárral ajándékozták meg az egyházat. Száz dollár értékű edényt vásároltak. Különböző jótékony dolgokra adtak vagy száz dollárt és már most is van két száz dollárnál több pénzük a kasszában. Az énekkar hasonló szép eredményt mutatott fel. Van már több mint hatvan tagja s a három hónap alatt 226 dollárt ajándékozott az egyháznak. A vasárnapi iskolában szépen folyik az osztályonkénti tanítás s egyik osztály a másikkal nemes versenyre kelt, aminek eredménye képen a vasárnapi iskolában a persely pénz máris megnégyszereződött. A mozgalmas és igazán szép egyházi életnek anyagi tekintetben is meg van az eredménye, mert a harmadik negyedévben az egyház összes bevétele kitett $2881.98. A közgyűlés megelégedéssel vet te tudomásul három rövid hónapnak ezt az igazán szép bevételét. Tény, hogy ezzel szemben aztán a kiadás is nagy volt, összesen $2863.23, de hát a kiaddásokat bevételek nélkül is fedezni kellett volna s itt az az örvendetes és az a fő, hogy a bevételek fedezték a kiadásokat. Hát igy dolgozunk mi itt nagy lelki gyötrelmére a duquesnei episkopális bérenc urnák, akit ez a szép munkálkodás valósággal őrjöngésbe kerget. El is hisszük mi, sőt egészen természetesnek tartjuk, hogy rosszúl esik neki a detroiti református egyháznak krisztusi élete s úgy erkölcsi, valamint anyagi előhaladása. Mert hiszen ez bizonyítja legszebben, hogy, bár voltak az egyházon kivűl állók lelkében néminemű elégedetlenségek, de magában az egy házban Istennek megszentelő és megáldó és munkás lelke lakozik s az az, ami miatt a detroiti egyházon még a poklok kapui sem vehetnek diadalmat. Természetesnek találjuk mi az+, hogy most, amikor látja, miként csúszik lába alól kifelé a talaj, kétségbe esik s önuralmát elveszítve, neki ront mindennek és mindenkinek, amiben már reménye nincs és aki megvetéssel rúgja el magától az episkopális függetlenséget. Megmondtam én azt már régen, hogy az a duquesnei pléhbánus jelölt ne bizakodjék abban, hogy a beígért detroiti testvérviszályt kenyérkereseti forrásává teszi, mert itt nem volt, nincs és nem is • is lesz testvérviszály. De hát nem hallgatott rám, hanem nevetséges módon tovább szította a gyúlni sehogy sem akaró “testvérviszályt.” Pedig jó lett volna ám az okos szóra hallgatni! Most aztán nem esnék olyan rosszúl, hogy egy gazdagnak Ígérkező vadászterületet csúfosan itt kell hagynia. De hát igy jár az, akinek se Istene, se embere, csak nagykeresztes episz- kopális püspöke van! No de még én reméltem, hogy vissza nyeri ő testi és telki egyensúlyát s Istennek megerősítő és meg szentelő kegyelme által rálép arra az útra, amelyen haladva az amerikai magyar reformátussággal egyetemben ő is megtalálja a megváltást: lelkének nyugalmát, békességét és üdvösségét. Ezt felelem én ennek a szerencsétlen alaknak legutolsó kirohanására. Tóth Mihály. LORAIN, O. '* Lelkész: Nt. Ujlaky Ferencz. (Folytalólagos adakozások) 4 dollárt: Ács Ilonka. 2— 2 dollárt adtak: Palágyi János; Kovács Antal, és neje; Mónus Dezső: Mónus Károly; Mónus Zsófi Mónus Lajos; Mónus Géza; Huszti Olga $2.00 és Kopervács Já- nosné, Cleveland, O. 6 dollárt: Benczi Mihály. 3— 3 dollárt: Mondok Péter, és Fullajtár Sándorné. 1—1 dollárt: Ásvány Imre (Akron, O.); ifj. Dohányos András id. Kovács Ferenc; Palágyi István; Bozó János; Varga Géza 50c. — Összesen ezer egyszázötvenyolcz dollár 50 cent. 60. NORVALK, CONN. Lelkész: Nt. Id- Dokus Gábor. Templomunkban Oct. 22-én az ist. tiszt, alkalmával két kisded tett a keresztség szent sácramentumában részesítve, és pedig 1) Boczér Pál, H. Sz. Andrási szül. és neje Kántor Juliánná, Abauj m. Fony-i ill. Noroton-i lakos házaspár kis leánykája Irénk és Ilonka névre. Kér. szülei Kántor András és neje Bakos Luiza. 2) Lucskai István Péder-i és neje Vitányi Mária Visz- ka-i ill. szülők kis fia József és Lajos névre. Itten mint keresztszülők Bártfai József és neje Bodnár Johanna szerepeltek. Az Ur áldó kegyelme legyen e kisdedek teljes földi életén! TOLEDO, O. Lelkész; — Nt. Bogár Lajos. Gyülekezetünkből nagyon ritkán vettek idáig valami hirt e lapnak olvasói, — de az nem jelenti azt, mintha mi nálunk az egyházi étet aludna vagy épen meg volna halva. Sőt ellenkezőleg; azt mondhatjuk, hogy talán kevés gyülekezet van, melynek körében nagyobb tevékenység nyilvánulna meg minden téren, mint az tapasztalható nálunk. A múlt vasárnap este rendkívül nagy hatás kíséretében adtak elő a Sión Leányai több kissebb színdarabot. A‘z iskolaterem ez alkalommal szinültig megtelt érdeklődő közönséggel, kik nem győztek eleget tapsolni a derék szereplőknek. — Ezek valóban meg is érdemelték az elismerést, mert ügyes játékukkal többet produkál
