Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-10-14 / 41. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. A péceli lelkészi kör különböző csoportjai havon- kint jönnek össze mindig- más, más helyen. Hétköznap tartják az összejöveteleket, s a lelkészek értekezletén kívül gyülekezeti összejövetelt is tartanak napközben. Érdekes, hogy még akkor is, amikor legalkalmatlanabb időben tartják e népszerű össze jöveteleket, mégis sokan jelennek meg minden alkalommal. Például Veres 'Egyházán, ahol az egyháztagok többnyire földmivesek, délután 3 órakor a hatalmas templom szinliltig megtelt. Budapesten a gyülekezetek lelkészein kívül sok vallástanár van, s ott vannak a theologiai tanárok is, mag a theológusok. Mióta Dr. Ravasz László a Duna- melléki Református Egyház-kerület püspöke, s a pesti ■Kálvin téri egyház lelkésze, mindenhéten, Pénteken (este össze jön a Lelkészek Társasága a Ráday Könyvtár nagy termében. Hétről hétre érdekesebbnél érdekesebb témák kerülnek színre. Ének, Ima, Bibliamagyarázat, hozzá szollások, Alkalmi előadás, vitatkozás, >uj események mind sorra jönnek egy egy ilyen alkalommal. Néha sorozatos előadásokat tartanak. Az időről időre megjelenő lelkészek és tanárok bizonyságát •adják annak, hogy mily nagy szükség volt ilyen össze (jövetelekre, s Dr. Ravasz László egyénisége volt az, ami lehetővé tette az összejövetelek állandósítását. Újjászületve távoznak el az összejövetelen résztvevők minden alkalommal. Még egy rendkívüli eseményről kell megemlékeznem. A kisebb összejöveteleken kívül egy nagyobb, igen (érdekes összejövetelen volt szerencsém részt venni Az eddig felemlített összejövetelek inkább szomszédos •lelkészekből alakultak. Junius 13-án és 14-én azonban (olyan értekezletet tartottak, melyet a vértes aljai egy 'házmegye hivott össze. Nem egyházmegyei gyűlés volt ez, ahol hivatalos dolgokat tárgyaltak, ahol az egyház megye minden egyes tagjának hivatalbeli kötelessége volt megjelennie, hanem az egyházmegye által elfő - gadott olyan összejövetel, amelyen való megjelenést az egyház megye területén levő lelkészeknek, prezsbyte- ■reknek, tanítóknak, gyülekezeti munkásoknak, egyszerű tagoknak ajánlották, bár kötelezővé az nem tétetett Nagyon sokan megjelentek, s mindkét nap ott maradtak. A vidékiek ingyen szállást kaptak a városka református lakóinak otthonában. Érdemes volna részletes leírását adni e konferenciának, de nem akarom túlságosan igénybe venni sem ■a szerkesztő ur jóindulatát, sem pedig az olvasó közönség türelmét. *) Röviden sorolom fel tehát, hogy miről beszéltek e konferenczián? Kedden és Szerdán «volt a konferencia. Dr. Ravasz László dunamelléki ■püspök prédikált I. Ján. 5:7-8 alapján. Lévay Lajos *) A legérdekesebb olvasmány reánk nézve az a leírás, a mely Nt. Laky lelkész úr tollából folytatólagosan megjelenik a Reformátusok Lapjában! Kérjük minél részletesebben megírni megfigyeléseit. Szerk. •esp resnyitotta meg a konferenciát figyelemre méltó beszéddel. B. Szabó János tabajdi lelkész a ref. iskolákról beszélt. V. Balogh Lajos gyúrói lelkész, Kiss Dániel sárbogárdi lelkész, Szabó Batronella, Megyer- icsy Béla hozzá szobása után Dr. Ravasz fejezte be a vitát. Varga Sándor csákvári lelkész az EGYHÁZFEGYELEMRŐL tartott érdekes elő adást. Érdekes jelenség Magyarországon az egyházfegyelem emlegetése. Azelőtt mindenki köteles volt egyházi adót fizetni, •s aki fizetett egyház tagvolt, akármilyen életet is élt. Nagy általánoságban most is úgy van, de elég sok helyen az önkéntes adóztatást hozták be, s csak azoktól fogadják el az adományt, aki é.etével is bizonyítja keresztyéni mivoltát. A krisztusi tanításokkal ellenkező •életet élőket különböző módon fegyelmezi, szükség ■esetén kirekesztik az egyháztagok sorából. Mintegy ■hangsúlyozására a fenti gondolatoknak, Dr. Ravasz ■László tartott előadást ez után “A lelki pásztor és az ■egyházi munkás belső élete” címen. “Amint túlsók egészségről nem lehet beszélni, úgy a túlsók vallásosságról sem” mondotta. A templomlátogatásról azt (mondotta, hogyha valaki vinni akar magával valamit L templomból, vagy hogy találjon ott valamit, kell hogy hozzon is magával. Beszédében hangsúlyozta azt, •hogy az egyházi elöljárónál nem a fontos, hogy előkelő állású legyen, vagy gazdag, hanem az, hogy jó keresz- ■tyén legyen. Második nap e sorok Írója tartott beszédet Ezék. 34:1-11 alapján. Kulifay László abai lelkész Márk. 9: ■14-29 alapján prédikált. Forgács Gyula péceli lelkész ‘ Evangéliumi munkák alkalmai és eszközei a falusi gyülekezetekben” címen beszélt. Nagy Vinccze toki lel ■kész a “Konfirmáció reformja” címen értekezett. Többen hozzá szóltak e tárgyhoz, s mindanynyian hangsúlyozták, hogy a konfirmáció fontos munkáját nem ■szabad felületesen végezni, sem túl korán. Lévay Lajos esperes záró beszéde után Molnár István kápol- ■násnyéki lelkész imája zárta be a gyűlést. Most, amikor oly szegény Magyarországon a lel- ikészi kar, amikor a fizetésből alig tudnak megélni, •amikor minden ok megvolna arra, hogy egyikük se mozdu'jon ki a falujából: mennek konferenciákra, előfizetnek egyházi lapokra, adnak lapokat és egyházi iratokat, olyan áldozatokat hoznak, melyek mindennél hangosabban bizonyítják, hogy Istennek lelke munkálkodik az ő lelkűkben. E vallásos megujjutásnak hatása észle hető a gyülekezetek életében is. Ahol a lelki vezérek ilyen jó példával járnak elől, •ott szép és sikeres jövő elé tekinthet az egyház. A református papok nagy része nincs megelégedve. Még több t akarnak tenni, még jobb munkát akarnak végezni. Ott cseng tülökben a buzdítás: Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok tökéletes. Az elmúlt évek megpróbáltatásai, a jelen napok küzdelmei ■fokozódott munkára késztetik őket. A gályarabok hő- isiesége nem halt ki. A mai Magyarország papjainak fezivében ott találjuk.
