Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-08-05 / 31. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. S Vasárnap délután az amerikai, magyar és zsidó zászlókkal díszített automobilok egész sorával jöttek a Püspök űrért Pittsburghba, hogy diadalmenetben vigyék a saját körükbe. Amikor megérkeztek, óriási tömeg várta piái' a püspök urat a Victor T'heaterben, ahol a világi ünnepély végoement. Mi e látogatást főleg egyházi szempontból kívánjuk méltatni, éppen a- zért, a nagyszerű fogadtatás többi részeit éppen csak érintjük. A gyönyörűen sikerült világi ünnepély után a zsidó templomban tett látogatást a püspök, ahol hatalmas beszédével s főleg a héber nyelven tett tömérdek idézetével, megjegyzéseivel bámulatra ragadta a templomot zsúfolásig megtöltő közönséget. E látogatás után a zsidóság az Elks hallban egy rövid uzsonnát adott, amelynek végeztével presbiteri gyűlés volt a lelkészi lakáson. A presbitérium tagjai teljes számban összegyűlve várakozott már a főpásztorra s amikor megérkezett, a lelkész rövid bemutatása után Tóth M. Károly gondnok tolmácsolta az egyház iidözletét. Beszéde egyetlen kérdésben csúcsosodott ki: mondja meg nekünk a Ft. ur, hogy vajon helyes utón járunk-é vagy nem. A püspök válasza hasonló komolysággal, határozottsággal hang- zott: föltétlenül igen. Megmondotta azt is, hogy erről bizonyságot kíván tenni az Istentisztelet alkalmával is. A mckeesporti reformátusok temploma már hónapok óta zárva van. Még mindig nem kivánunk foglalkozni ezzel a kérdéssel, még mindig nem jött el ennek az ideje, tehát csupán ezt a tényt regisztráljuk itt. Az Istentisztelet a First Presbyterian Churebben volt megtartva, ahol Baltazár püspök hirdette hatalmas e- rővel az Isten igéjét s Baja Mihály, az egyház volt lelkésze, imádkozott. A prédikáció végeztével Melegh Gyula lelkész tartott üdvözlő beszédet. Megrázó szavakban ecsetelte az egyház jelen helyzetét, rámutatva arra, hogy ez a gyülekezet a magyar református egyház fejétől kér és vár választ, útmutatást az ő mostani nehéz helyzetében. A lelkész szavaira a püspök ur a következőket válaszolta: “Amilyen örömmel tölt el az, hogy a hatalmas amerikai presbiterian egyháznak ebben a díszes templomában hirdethetem az evangéliumot, épen olyan mélyen elszomorít annak a tudata, hogy a mckeesporti magyar református gyülekezet temploma árván és özvegyen bezárva áll s oda nem mehetek a gyülekezetben támadt egyenetlenkedés miatt. Már a presbitérium színe előtt a gondnok urnák hozzám intézett kérdésére kijelentettem, hogy a presbyterium jó utón járt eddig s azt az utat kövesse ezután is. Mint a Konvent lelkészi "elnöke itt iskijelentem, hogy úgy én, mint elnök- társam s az egész magyarországi egyetemes konvent a tiffini egyezmény alapján állunk. Az egyezményt mindegyik fél érdekében kielégítőnek tartjuk és ajánljuk, tanácsoljuk minden amerikai magyar református gyülekezetnek a Reformed Church kötelékébe való csatlakozást' hogy igy egységben lévén, annál erősebbek lehessenek. Tiltakozom minden olyan vád ellen, amely azt állítja, hogy a tiffini egyezmény káros és veszélyes volnál Ez vád "mi ellenünk is, akik jól meggondolva! ir. faltazar [rta és a pittsburghi Carnegie könyvtárban tartott Baltazár ünnepélyen elszavalta: Szarvas Pál. Ha van egy ember a mi kis hazánkban, Ki megérdemli a MAGYAR nevet, Ki a viharnak tomboló zajában, Küzdött az árral mindnyáj ónk helyett, — Ki harczolt értünk s tudta hogy reája, A tévelygőknek ezer átka vár, Ha van még ilyen ember itt e földön, Akkor csak EGY van, — és az BALTAZÁR. Aranyszivének minden dobbanását, Hallottuk, lestük, figyeltük sokan, Isteni szóval fenyitett ha látta, Hogy a magyar a vesztébe rohan, Az üldözöttet a védelmébe vette, Nem kérdve azt hogy mely templomba jár, A Magyar Nemzet nem fog elpusztulni, Mig akad köztünk egy-egy Baltazár. Nagy Uram, — itt állunk előtted, A szeretettől keblünk dagad, Drágább ajándék nem lehet minékiink, Mrnt az, hogy végre köztünk vagy magad De szólj Te hozzánk s lehull majd a zár, Ha kérsz adunk, _ ha szólsz megyünk Isten Hozott Téged Baltazár.
