Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-07-29 / 30. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 1& átadván' egyleteik adományait: Chicago és Környéki Magyar B. S. E. 5.00, Első Magyar Női B. S. E. 10.00, Chicago és Környéki Szűz Mária Róm. Kat. B. S. E. 10.00, West Pullmani 1. Magyar B. S. E. 5.00, Bumsidei I. Magyar Munkás B. S. E. 10.00, Verhovai Egylet 37 fiók 25.00, Burnsidei Ref. Férfi és Női B. S. E. 50.00, Boros Jenőke ült aztán a zongorához és korát meghaladó brilliáns technikával a- dott elő egy zongora számot, mig a Ref. Énekkar Boros Jenő lelkész vezetésével énekelt több hazafias dalt. Általános figyelem között állott azután szólásra a püspök és magas szellenü beszédet tartott. A Püspök Beszéde. Mindenek előtt köszönet a lelkes fogadtatásért. Nagy lelki megnyugvásul szolgál, hogy maga körül látja Chicago magyarságát, felekezeti külömbség nélkül. Útjában több kevesebb fájó incidens érte S őt minden alkalommal szomorúan érintik az ellen-tétes hangok, mert az ő szive szeretettől ég, irtózik minden gyűlölettől, mert azzal csak magunk alatt ássuk -a vermet, a mi pedig egy uj világhábarut jelent. Majd foglalkozik Amerikába való jövetelének előzményeivel. Festi a világháború és forradalmak utáni állapotokat. Nem tudta tűrni a lelke a nyomorúságok látását. A munka pang, az ipari forrásokat elvágták, a munkás kezek elgyongül- tek, a szegények éheznek és rongyoskodnak stb. Azt mondották, hogy minek jönne ő Amerikába. Amerika nem fog törődni az ő missiojával. De ő tudta, hogy ha a nyomorúság érez-kürtjét megzenditi, meg fog tőle rezdülni Amerika szive is és visz hangozni fog jócselekedetek diszével. És nem csalatkozott. Mert politikája a szabadság, egyenlőség és testvériség jegyében mozgott mindég s lehetetlenség, hogy ezek az eszmék rokonszenvre ne találjanak Washington és Lincoln hatalmas honában. Harding, a fehér ház ura, fogadta őt s az elnök erős kézszoritása — melyre mindég büszke lesz, — bizonyság a felől, hogy helyes utón jár. A Magyar országon uralkodó nézetek az ő politikáját nem helyeselték. A világháború után otthon nem volt jogrend, személyi és vagyonbiztonság. A vörös terror után jött a fehér terror s őt egyik sem szerette, mert ő a szeretet fegyverével küzd, az erőszakot minden téren kárhoztatja s ellene fegyvertelen kézzel, életre halálra harczol s ha e harczban el kellene buknia: holt testére takaróul azokat az i- gazságokat tegyék, melyekért a harczot megvivta. A felelőtlen elemek Debreczenben nem tudtak teret hódítani, mert a város népét, a nagy templomot, collégiumot és polgárságot a reactio nem tudta meghóditeni. Debrecen főbirája a múltban arra esküdött, hogy az igazságot nem hamisítja, s a hamisságot nem igazítja. Debreczen min dég nyílt város volt, önkormányzattal birt és a békesség városa nevet viselte, a hol nem engedték a felekezeti kérdést és az osztály érdekeket kifejlődni soha. Debrecent az iskolák városának is nevezik. Kollégiuma 1549-ben alakult s mindég a szegény, de tehetséges ifjak otthona volt s a mellett a tudománynak és liberalizmusnak temploma is. A Debreceni kellégium a szegények iskolája s érette most sok szegény imádkozik, ő is ott tanult, ott volt szegény diák, hogyne jött volna há- terre a nagy útra, mikor háláját igy róv- hatja le. Ö mindég a gyengék pártfogója volt s most, mikor a kollégium roskadozik, oda állott, hogy az amerikai magyarság segítségével megmentse. A nagy hatást keltő beszéd után lelkes nők szedték összes az adományokat, mely a fenti összeggel együtt 172.16. Isten tisztelet a West Sidei Ref. Templomban. Ugyanaz nap este 6 órakor a fenti temp lomban tartott apüspök Isten tiszteletet,, a hol a megérkezésekor Id. Ijártó Pál gondnok fogadta gyermek sereg körében. Itt is volt szép karének, melyet T. Boros- Jenőné lelkészné vezetett. A püspököt az egyházi beszéd végeztével Boros Jenő lelkész és Szabó Károly főgondnok üdvözölték lelkesen, melyekre az egyházfő szeretettel válaszolt. ***************************** ************************************************************ Munkálkodik a segítő' szeretet. Múltkori híradásunktól kezdve a bridge- porti State streeti egyház, az east chicagói egyház küldték be alapítványaiknak a kamatjait. A buffaloi egyház Lórántffy Zsu- zsánnak Egylete pedig 47 dollárt küldött be. Ebből a szép adományból Koncsol Emma szedett be, mintegy 21 dollárt egy terítő sorsolásából. Fodor Gyula testvérünk Detroitból évi 25 dollárnyi összegnek a befizetését Ígérte meg, ami megfelel 500 dollárnyi egyéni alapítványnak. Midőn a szives adakozóknak e helyen is köszönetét mondok: kérem, hogy a testvérek gondolkozzanak az egyéni alapítványok, az évi hozzájárulás felett. Osztályaink pedig az osztályok alapítványa felett. Érdemes e felett gondolkozni is úgy cselekedni, amint a szivünk parancsolja! Mikor ezeket az adományokat felemlítem nem szabad megfeledkeznem a trau- geri és vidéki testvérekről, akik azokon a havisz istentiszteleteken, amelyeket nálok tartok eddig 150 dollárnyi adományt adtak. Nem felemelő dolog ez egy parányi, maroknyi magyarságtól. A traugeri adományról lévén szó, meg kell említenem Lengyel János testvérünket, aki a napokban is egy szállítmány kávés csészét ajándékozott az árvaháznak s mindannyiszor valahányszor kijön, kedes megeleptést csinál a gyermekseregnek. A napokban innen avárosból két helyről is kaptunk igen értékes ruhaadományokat. Sokat át keli alakítanunk, de elvégezzük! Hát a magyar családok nem küldhetnének viselt ruhákat, a kereskedők talán újakat is. Van különösen két fiunk. Senki se gondol reájuk. A szó teljes értelmében a nyakunkba várták őket. Egyik 12 éves, a másik 8 éves. Nem volna-e valaki, aki ruhát, cipőt küldene ezeknek a szerencsétleneknek ? Még csak azt kell itt megemlítenem, hogy a múltkori két rendebeli kérelmemre nem igen kapok válaszokat, pedig az itteni bányász család gyermekeinél gyorsan kell cselekednünk. Van-e szükség erre az árvaházra? Ezt a kérdést nem is kellene feltennünk, mert minden jó szivü magyar ember csak igennel felelhet erre a kérdésre. Hogy még is felteszem, annak az az oka, hogy rámutassak arra tényre, hogy ebben a hónapban 23 gyermeknek a felvételét kérelmezték. Hogy helyet biztosíthassunk mindenik- nek: előtérbe tolul az építkezésnek a prog- gramja. Ez az árvaház akkor lesz méltó a magyarságho*, ha lehetővé tesszi, hogy legalább száz gyermek részére legyen hely ebben az intézetben! 23 árva! Már ennyi magában is elég arra, hogy komolyan törekedjünk őket megtartani a mi fajunknak! Magyarságunk ne legyen csak üres jelszó, hanem elkötelez- testés azokkal szemben, akik magyaroknak születtek, de nem lesznek azok, ha nem törődünk velük! Évi Jelentésem: A jövő hónap elején szét küldöm az egyházakhoz, az egyesületi osztályokhoz, az egyletekhez egy évi munkálkodásról szól jelentésémet. Ekkor inditjuk meg a második évi gyűjtést. Kérem azokat, akik bőveb ben akarnak megismerkedni ezzeUanagy munkával, hogy ezt a jelentést olvassák el diadalra jutatja! A ki ezt a jelentést elolvassa: az megfog győződni arról, hogy velünk volt az Ur! Benne bizunk, benne reménykedünk: teljes bizalommal vágjunk az iránt, hogy ő a mi testvéreink által minden tervünket, amit az ő nevében akarunk végrehajtani, díodlra jutatja! Picnic az árvák szórakoztatására. Kövér Sándor agilis elnökünk, akinek: egyik legkedvesebb foglalkozása az, hogy az árvaházat minél teljesebbé s az árvákat minél boldogabbá tegye: a johnstowni egyház elöljáróságával megegyezett arra nézve, hogy Augusztus 13-ikán délután a Faith Parkban tartsnak egy picnicet. A tervszerint délelőtt az árvaatya prediklá- na a templomban és az árvák teljes számmal résztveszneka templomban és énekelnek nehány éneket. Délután lenne a szórakozás. Az árvak nagy érdeklődéssel várják az érdekes eseményt, amely hisszük, hogy teljes sikerű lesz! Kalassay Sándor, árvaatyaI Árvaházi hírek.
