Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-01-21 / 3. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 9 Ezt a zsidó törvények értelmében sem tehette meg, mert az ilyen földeket valóban még eladni vagy elcse­rélni sem lehetett. Akháb annyira szivére vette a visszautasítást, hogy majdnem belebetegedett. Felesége, aki tudta, hogy mi bántja a királyt, megdorgálta gyöngeségéért s gú­nyosan kérdezte tőle, hogy: Hát vájjon nem te vagy Izrael királya? Ami alatt természetesen azt értette, hogyha valaki király, megtehet mindent amit akar s csak parancsolnia kell, hogy mindenki engedelmesked­jék neki. Azután megígérte, hogyha a király olyan gyá­moltalan, hát majd ő szerzi meg számára a szőlőt. Jézabel, aki gonosz, kegyetlen és mindenre képes nő volt, sötét tervet gondolt ki Nábót elpusztítására. A király nevében és pecsétjével ellátva leveleket kül­dött Jezreel előkelő embereihez s azt az utasítást adta nekik, hogy emeljék Nábót ellen az istenkáromlás vád­ját. Rájuk parancsolt, hogy szerezzenek két hamis ta­nút, akik készek lesznek meg is esküdni arra, hogy Nábót káromolta az Istent. Az istenkáromlás büntetése pedig a halál volt s aki igy halt meg, annak a birtoka a királyra szállott. Jézabel tehát nagy ravaszsággal s alaposan kigondolta a tervet. Minden úgy is történt. A hamis tanuk előállottak s Nábótot a törvény által előirt módon megölték, birtoka pedig a királyé lett. Akháb tehát elérte amit akart, de mivel vér tapadt az uj birtokhoz, a lelkiismerete is megmozdult. Nem volt épen megrögzött gonosz ember, aki jól félt, mert tudta, hogy Istennek e rettenthetetlen prófétája módot fog találni arra, hogy bűnét szemébe vágja. Ez is meg­történt, mert amint a király belépett a gyilkossággal szerzett szőlőbe, Illés próféta elébe állott. A király meg­rettent s azt kérdezte: Megint rám találtál, ellenségem ? A próféta ismét félelmet nem ismerve veti szemére a királynak azt a nagy gonoszságot, amit cselekedett s megmondja neki az Ur üzenetét, megjósolván egyúttal a rettenetes sorsot, amit az Isten Akhábnak és gonosz feleségének szánt. Illés szörnyű erejű szavai megrend­ítették a király szivét. Belátta gonoszságát és ruháit a bünbánat jeléül megszaggatva, zsákba öltözött, bőj- tött, és nagy alázatossággal töltötte napjait. Mivel az Ur látta, hogy bünbánata őszinte és valódi, elhalasz­tói! a büntetését. Akháb halálának részleteit olvashat­juk a Királyok első könyvében (22:37-38). Jezabel ha­lálának körülményeit pedig a Királyok második könyve írja le (9 r. 24-26). Ákháb családja fiával, Jeroboámmal halt ki, a kit megöltek s épen Nábót szőlőjében temet­tek el. Akhábnak és egész családjának története bi­zonyítja, hogy mennyire igazat mond mai aranyigénk, hogy bűneink büntetése utolér bennünket. Akháb a világ szempontjából kiváló uralkodó volt, akinél kevés uralkodója'az Izrael népének mutathatott fel sikeresebb uralkodást. Amikor trónját elfoglalta, az HA ELŐFIZETÉSÉT MEGUJJITJA: ne feledkezzen meg segíteni az árvák ügyét sem. Tegyen az előfizetési összeghez 25 centet, és rendeljen egy példányt az ÁRVAHÁZI REFORMÁTUS NAPTÁRBÓL. ország darabokra volt tépve s mindenfelől ellenségek vették körül. Mikor meghalt, az ország már a boldogu­lás utján volt, Csaknem kivétel nekiül minden egyes el­lenségét sikerült legyzőnie, az ország számos részében pompás palotákat, templomokat emelt. Elefántcsontból készült palotája valóságos csodája volt az akkori világ­nak. Jellem tekintetében azonban annál ttöbb gyönge- sége volt. Illés próféta csaknem húsz esztendőn keresz­tül ostorozta bűneiért és bálványimádásáért. Családi élete is szerencsétlen volt. valamint gyermekeinek sorsa is. Vonjuk le Akháb történetéből a következő tanul­ságokat : 1. ) Nábót megölésére a kapzsiság vitte Akhábot. O maga nagyon jól tudta, hogy az Isten tizedik paran­csolata mit tilt, de mégis beleegyezett a nagy bűn el­követésébe. A túlságos sokat akarás igen sok más bűn­nek a szülőanyja. Akhábnak rengeteg kincse volt, de megirigyelte Nábót vagyonát is. A kapzsi lélek soha­sem elégül meg, irigyli, ha az isteni gondviselés más­nak is juttat valamit. Az Ur Jézus óva intette hallgató­it ettől a veszedelmes bűntől. 2. ) Akháb ellenségének tartotta Illést, holott ő volt az ellensége Illésnek. A próféta nem a személyt, hanem a bíint, az Istentől való nyílt elfordulást gyűlölte benne s csak Akháb javát akarta, amikor az igaz útra akarta vezetni. Hányszor megtörténik, hogy mi is ellenségünk­nek tartunk valakit, csak azért, mert talán figyelmez­tet bennünket valami hibánkra s vissza akar tartani valamitől! Hány keresztyén veszi zokon, ha lelkipász­tora szeretettel figyelmezteti valamire, hány gyermek dacol, duzzog, ha szülei megfenyítik, pedig csak jót akarnak nekik! Sokszor félreismerjük ellenségeinket. Ellenségnek tartjuk, aki talán a legjobbat akarja nek­ünk s barátnak, aki a lelkünket kárhozatra juttathatja. A keresztyénnek csak egyetlen ellensége vau s ez a biin. Aki a bűn ellen harcol, csakis jóakarója lehet. 3. ) Akháb bünbánata igazi és őszinte volt s azért Isten hajlandó is megbocsátani neki. Isten a bűnbánó embert sohasem taszítja el magától, bármilyen nagy bűnöket követett is el. A bünbánat nyomán, ha az őszin­te, mindig ott jár az Isten bocsánata. 4. ) Akhábnak is megbocsátott az Ur, de a bünbánat már túlságosan későn jött, s valószínűleg nem is tar­tott sokáig nála. Akháb már túlságosan bele volt rög­ződve a bűnbe, semhogy teljesen szakítani tudott volna vele. Bűneink megbánását sohasem szabad halogat­nunk, hanem amikor lelkiismeretünk megszólal, azon­nal keressük az Ur bocsánatát. S lelkiismeretünknek minden nap, minden egyes imádságunkban meg kell szólalnia. * Ezen vasárnapi iskolai leczkét kidolgozta: Nt. Vas- váry Ödön pittsburghi ref lelkész. MENEELY BEL.LCÜ mlP rtilili» troy, n.y. Jp 3*11, 220BRGAnWAY NY CITY BELLS BRASZO JÁNOS magyar balzsamozó és temetésrendező Éjjel nappal készen áll a magyarság szolgálatjára. 505 Dickson str. Homestead, Pa. P: & A t Tel 5. Bell Tel: 250 -Horn:

Next

/
Thumbnails
Contents