Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-05-20 / 20. szám

2

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

I

A PHILADELPHIAI ELSŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 1921-ik ÉVRŐL SZÓLÓ LELKÉSZI JELENTÉSE.

Istennek a gondviselő oltalmát a szükség idején lehet tapasztalni a leginkább. S ahol legnagyobb a szükség, ott nyilvánul meg az isteni gondviselés a leghatásosabban. Ezt tapasztalta ami egyházunk az elmúlt 1921-ik esztendőnek a folyamán is. A munkanélküliség szomorú helyzete valóban nagy megpróbáltatás alá vetette egyházunk híveinek a hitét és áldozatkészségét. De az Isten velünk volt és hithüségünket gazdagon meg jutalmazta. S amidőn telkinibeitbe vesszük hitéletünk szellemi és erkölcsi, valamint anyagi sikerét, ajkunk önkéntelenül is imára nyílik meg, hogy hálát rebegjen az Urnák az ő kegyelmes gondviseléséért és megtartó oltalmáért.

A lelki élet mezején talán soha mélyebben nem szántottunk, mint az elmúlt esztendőn, még ha a teljes mértéket nem is ütöttük meg. A kedvezőtlen munkaviszonyok dacára is, (és talán épen ezért!) a hívek gyakrabban és számosabban kerestek fel az Isten házát még azok kö2ül is, akik azelőtt ritkán jártak el a templomba, hogy szükségeikben vigasztalást és szenvedéseikben gyógyulást keressenek az örökélet kútfejénél, az Ur Jézus Krisztusban, az ő evangéliomának hallgatása által.

A vasárnapi istentiszteleteinket megtartottuk min den vasárnap kétszer: reggel és este, kivéve az évnek utolsó részét, amikor is a hívek távollevő lakása és igy költséges utazása miatt az esteli istentiszteletekre el nem jöhetvén, be kellett azokat szüntetnünk. A reggeli istentiszteleteinken azonban vidékről is megjelentek számosán, különösen nagy ünnepek alkalmával: karácsonykor, husvétkor és pünköstkor, valamint március 15-én és október 6-án tartott hazafias istentiszteleteinken is. Az istentiszteletek magasztosságát és a hívek áj tatosságát nagyban emelte az egyházban működő gyermekkar, amelynek vezetését szeptember hóban Pataky Margit tanítónő vette át a Tiszteletes asz- szonytól, aki a gyermekkart megalapította.

Az úri Szentvacsora egyházunk bevett szokása szerint rendesen ki volt szolgáltatva a kegyes hívek számára. A kenyeret és bort aiz Urasztalára a következők adományoztak: Fazekas István és családja, Pongrács Géza és családja, Lesnyánszky András, Kulics Istvánná, tiszt. Azary Jánosné, Korpa András és családja és Pataky Endrené.

A vasárnapi iskolán kívül, ahová 72-en voltak beiratkozva, nyári iskolát is tartottunk, amely megfizet hetetlen munkát végzett a magyar tanítás terén. Tanítottak: Azary János ref. lelkész, tiszt. Azary Jánosné és Pataky Margit tanítónő, aki az ovódát vezette.

Itt megjegyezhetjük azt az örvendetes eredményt is. hogy ebben az évben kapta meg egyházunk a lelkész sok utánjárása folytán az angol egyházmegyének női bizottságától a tanítónői, illetve keresztyén munkás’ állásit, amelyet szeptember hónap kezdetével Pataky , Margit tanítónő tölt be. Nagy része volt ez állás megszerzésében a tiszteletes asszonynak, aki az amerikai

egyházakban működő missziói egyleteknek a gyűlésein beszédeivel egyházunk működését és híveink helyzetét ismertette, valamint az említett állásnak a szükségességét sürgette. A lelkész tévéké nységén kívül a tiszteletes asszony beszédeinek és fáradozásának a sikere az is, hogy egyházunk iránt ma oly nagy érdeklődéssel vannak az itteni amerikai egyházak női tagjai és misz- sziói egyletei. ■

A jótékonyság terén egyházunkkal kapcsolatosan a Lorántffy Zsuzsánna Jótékonysági Nőegylet fejtett ki dicséretes tevékenységet, nem felekezvón el a helybeli szegények felruházása mellett az uj magyar református árvaháznak az árváiról sem. Az egyházat is segélyezte a világítás és takarítás egyharmadának a fizetésével és a parótíhiára való szép adományával. Különösen megemlítésre méltó szép munkája a Nőegyletnek a hetenkénti varrása, amelyet, Pataky Endrené vezetése mellet, a szegény gyermekek javára végez. Itt nem hallgathatjuk el azoknak a szorgalmas nőknek a neveit, akik e munkából a részüket különösen kiveszik, nevezetesen: Azary Jánosné, Földváry Árpádné, Takács Miklósné, s újabban Ebelle Józsefné és Sterbinsz- ky Emilné. Nagyon kívánatos volna még több nőnek az ebbeli munkálkodása !

A Keresztyén Ifjúsági Kör az önjavára fordított működésén kívül nagyobb munkálkodást nem fejtett ki, kivéve azt, hogy az egyház világításának és takarításának költségeiből az egyharmadát fizette és az egyháznak adományt juttatott. A Kör újból szervezésre vár, hogy az egyház iránt szellemi téren is nagyobb működést fejthessen ki. A Kör leánytagjai külön varróosztályban tömörültek, amelyet tiszt. Azary Jánosné tanít, ismertetvén a kalotai szegélymunkának a szépségeit.

A Serdülő Ifjak Clubja, fiú tagoknak a hiányában lévén, a leányok varróosztályában csúcsosodik ki, a- melyet az egyház tanítónője vezet. A Gyermekegylet mint egyházi gyermekkar működik egyházunkban, a- melyet kiegészít a rendes szombati iskolának magyar tanítása. A tanítónő itt is szép munkát végez.

Ebben az évben eszközölte ki az egyház lelkésze, Azary János, a városi hatóságnál azt a mindenkorra szóló engedményt, miszerint a paróchia épületéért járó évi adót ezután $142.50 helyett 88.50-ben, vagyis 54.00- ral kevesebb összegben fogja fizetni az egyház. Ezt az engedményes adót fizette egyházunk már ebben az évben is.

De meg ke" emlékeznünk e helyen arról a tényről is, miszerint ugyancsak ebben az évben tett lépéseket az egyház lelkésze az itteni két egyház híveinek az egyesítésében. A csatlakozott egyház hívei azonban i- degenkedtek az egyesülés eszméjétől és Azary János ref. lelkésznek őszinte és jóakaratu fáradozása sikertelen maradt. Sőt ahelyett Schodle Gyula A nak, hogy ne mondjuk erőszakos befurakodása folytán, kétséges jövőjű egyházi működésűket, amelyet egyszer abbahagytak, újból megkezdték. Milyen szomorú megnyilvánulása az ember lelki sivárságának, hogy azok a hívek, akik tiz-tizenegy évvel ezelőtt Schodle miatt szakadtak el ettől ami egyházunktól és megalapították a csatlakozott egyházat, most ugyanazt az embert pap-