Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-14 / 2. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 15 MI A HÍR CANADÁBAN? Az ünnepek. Hála legyen a jó Istennek érette, — az idei karácsonyi szent ünnepeink csendesen és békességben múltak el. Az idő mind a két napra kedvező volt csendes s napfényes. Mindkét napon szép számmal jelentek meg az Istenházában azok, kik méltóképpen meg akartak emlékezni az Idvezitő születéséről Az uriszentvacsorában 143 lélek részesült, mig többen nem voltak készen a kegyelem asztalához. Második nap egyházi közgyűlést tartottunk, melyen a következő új tisztviselők választattak meg: gondnok: Szakács Gábor, prezsbyterek: Gál István, Szabó Lajos, Pető Andrár, Izsák Mózes. Szécsy Péter volt gondnoknak s továbbá kedves nejének az egyház körül szerzett érdemeikért jegyző könyvi köszönetét szavaztak. Az új tisztviselők beigtatása szeretet vendégség keretében Jan. 4-én volt.— Nagy érdeklődés központja volt az idei karácsonynyal összefüggőleg a bethlehe- mesek szereplése, melyet valódi ó-hazai stílusban, a “János Suszter”-rel kapcsolatban adott elő 2 vagy 3 alkalommal a fiatalság. Mindenki az~ mondta róla, hogy ilyen még new volt Békeváron A dologban Gerő Mihályt említjük meg ki sok fáradozása mellett még $12.00 ajándékot is átadott a jövedelemből az egyháznak. A több szereplők mint pl. Béresi Kálmán és a többiek, mind megérdemelnék, hogy e helyen dicséretet mondjunk róluk, de tér szűke miatt ezt nem tehetjük. Ünnep első napján Gál István hitbuzgó testvérünk meghívására többen átmen tünk az ő közeli lakására, ahol Isten jóvoltából ismét egy kedves és hasznos “István” névestét tölthettünk el. Gál István és kedves neje abban keresik éltünk gyönyörűségét, hogy a szegényeket, az egyházakat és a felebarátjaikat szeretik és segitik. Részvéttel vagyunk azok iránt az atyafiak iránt, kik a mostani nehéz viszonyaik miatt nem jöhettek el ezen a nagy ünnepen istennek hárába. A jóságos Isten áldja meg őket mind lelkiekben, mind testiekben, hogy jó kedvvel szolgálhassanak az Urnák. Öregebb idejű atyánk fiai közül, kik régebben többen is ékesítették gyülekezetünket: ma már csak egy marad meg az öreg Izsák hitbuzgó testvérünk. Isten őt állította oda példának a fiatalabbak elé arra nézve, hogy mit tesz az “egy szükséges dolog” mellett mind végig megáll ani: Kovács János békevári ref. lelkész. ♦ ♦ ♦ ♦ KIPLING SASK., CANADA. Minden esztendő meghozza a maga változató sságát úgy a természeti világban, mint az emberek életében és az intézmények történetében is. Megújul rendszerint a gyülekezetekben is az uj előláróság megválasztásával a kormányzat is, bárha természetesen nem arról van szó, hogy minden uj előjároság választásakor uj törvények, vagy újabb rendszabályzat legyen behozva. Erre nincs is szükség. Nagy változás ment végbe a mi gyülekezetünk körében is, a mennyiben karácsony 2-od napján volt megtartva az elől- járosági évi közgyűlés, melynek egyik kimagasló eseménye volt az érdemekben gazdag Szécsy Péter gondnoknak pontos, lelkiismeretes jelentése, mit is figyelemmel hallgattak meg a gyülekezeti tagok. Két éven át töltötte be látható eredménnyel és hivek elismerő szeretete mellett Szécsy Péter a cürátori tisztet. Ezen elismerésnek egyik háladatos gyülekezeti tag azzal akart kifejezést adni, hogy felkérte a közgyűlést, hogy egyhangú lelkesedéssel válasszák meg újra Széchy Pétert curátornak.... Ezen szép indítvány már már úgy látszott köztetszéssel is találkozik,.... de, — de.... itt mindég eszembe jut a világ és az embereknek azon tulajdonsága, hogy bizony az érdem ritkán kapja meg a maga jutalmát, mert mindég akad az emberek kozott, ki egy vagy más ok miatt vonakodik oda nyújtani az érdemes egyén felé az elismerés koszorúját! Hát vájjon másképen volt é ez a világ teremtése óta ? Hát nem igy tettek az emberek magával édes Idvezitőnkkel is? Nem “feszítsd meg”-et kiálltottak é ő feléje is, — holott ő volt az emberiségnek legnagyobb jolte- vője ? Hát bizony Békeváron is az történt a kar. másodnapi egyházi közgyűlésen, a mi mindenkor történni szokott, — hogy itt is egy ember feállott és elkiáltotta magát, hogy választani kell uj curátort, és nem kell azt hagyni, hogy örökösen egy ugyanazon emberek álljanak az egyház élén stb. stb. És itt láttuk, hogy mily hirtelen megfordul a nép hangulata. Az ajánlat ugyanis minden közelebbi indokolás nélkül egyhangúlag el lett fogadva. Meg volt a választás is, melynek eredménye az lett, hogy 4 szavazat toooséggel uj gondnokot választott a gyülekezet. Nos nyájas olvasó, — hát nincs é igazam, mikor ismételten állítom, hogy az érdem ritkán kapja meg a maga jutalmát az emberektől. Erre ugyan valaki azt mondhatná, hogy hiszen pótolva vagyunk a mellőzött tisztviselő helyett egy másik, épen olyan buzgó és derék egyénnel ? Azt én megengedem, — de azért mégis, mégis... nem láthatjuk azt szívesen, mikor egy hivatalát kifogástalan pontossággal és hűséggel viselt egyén helyébe minden igaz ok nélkül mást állít a néphangulat! Ne nézzük mi testvérek a mi egyházi tisztviselőinket úgy, mint a falusi régi idő beli tisztségeket. Ne gondoljuk azt, hogy nálunk is sorba kell járni a nehéz tölgyfa bot hordozásának, mint odahaza a kisbiroi tisztségnek,— hanem ha találtunk valakit, vagy valakiket, akikről észrevettük és meggyőződtünk, hogy meg van bennük az igaz lelkesedés, ügyszeretet és képesség tisztségük betöltésére, — akkor tartsunk ki mellettük és ne dobjuk el őket minden igaz ok nélkül, — mert máskülönben, higyjé- tek meg azt nekem édes atyámfiai, — nem fogunk egyéneket találni, a kik örömmel fogadják el a nekik felajánlott tisztséget, látván azt, hogy elődeiknek hála és köszönet helyett mellőztetésben lett osztályrészük. Aztán még egyet. A karácsony a szere- ”et és béke ünnepe. Ha pedig az, akkor ne használjuk azt fel arra, hogy ez ünnepnapon az érdemet mellőzzük, vagy é- pen lekissebitsük. Ne fizessünk hála helyett hálátlansággal azoknak, kik egy e- gész éven át sőt több éven át is érettünk és a köz javáért lelkiismeretes hűséggel fáradoztak. Egyébént béke legyen velünk! PAKU SÁNDOR a Ref. Lap. képviselője. ♦ ♦ ♦ ♦ ASHTABULA, CONNEAUT, FAIRPORT, O. Lelkész: Nt. Ujlaky Ferencz. Munkarend. Az ujéutől kezdve a rendes heti munkarend a fairporti egyházban a következő: Vasárnap 9 órából vasárnapi iskola ; és ha a son-end szerint ide következik : istentisztelet. Kedden délután 4:30 tői iskola a kisebb gyermekeknek; este 7 órától bibliatanulmányozó összejövetel a felnőttek részére. Szerdán 5-től a nagyobb gyermekek és a konfirmándusok oktatása; este 7 órától ifjúsági egyesület ösz- szejövetele. Csütörtökön este 7 órától istentisztelet irásmagyarázattal, utána a vas. isk. tanítók elő készítése. Szombaton délőtt iskola mind a 3 csoport részére. Adomány. A karácsonyi úrvacsora jegyeit Ashtabulán ifj. Tóbiás András, Con- neauton Literáti József és neje, Fairporton Spisák József né ajándékozta. A három helyen 220 lélek élt az Úrvacsorával. Keresztelés. Ashtabulán: Tóbiás Ferenc és neje Mozga Leni leánya Emma, Elza Elza névre, keresztszülei Balogh Menyhért és Berecki Miklósné. Török Zíigmond és neje Tóbiás Juliánná leánya I Ion, Eszti névre. Kercsztszülei Tóbiás András és neje Pa lágy i Zsófia. Fairporton: Háda Ferenc és neje Lakatos Juliánná fia József névre. Keresztszülők: Rendes József és neje Lakatos Ráchel.
