Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-03-18 / 11. szám
14 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Lapképviselői megbízatások. A REFORMÁTUSOK LAPJA, azt mondhatjuk, — minden időben nagyon szerencsés volt abban a tekintetben, hogy ki tudta választani és meg tudta találni azokat az igazán buzgó egyéneket a kik hitük, vallásuk iránti égő szeretetből, az egyházi irodalom fellendítése iránti buz- goságból, — önként vállakoztak arra, hogy a szerkesztőségnek segítségére legyenek a lap elterjesztésénél. Hiába, — manapság minden ügynek vagy vállalkozásnak az érdeke megkívánja azt, hogy legyenek olyan férfiak csoportosulva az ügy zászlaja alatt, a kik buzgó jóakarattal készek fáradozni, személyes utánjárást kifejteni, ha kell, áldozatot meg hozni azért, hogy a jónak és szükségesnek ítélt vállalkozás minél nagyobb sikert érjen el. Kell é pedig nemesebb ügy, fontosabb vállalkozás, — mint a mit egy vallásos újság képvisel.? Hiszen lap nélkül semmiféle intézmény sem tud ná a maga igazait a közvélemény elé vinni, — semmiféle mozgalom nem tudna érdeklődést kelteni maga számára? EGYHÁZI LAPJAINKNAK még sokkal nemesebb és fontosabb hivatásuk, sokkal magasztosabb czéljuk van, mint akár a műveltséget, akár a hírszolgálatot teljesítő világi uj- ságvállalatoknak,— mert az egyházi lapok a nyomtatott szó erejével kell hogy vigyék szét a krisztusi szent és boldogito igazságokat az embereknek hajlékaiba. örömmel jelentjük most is hogy újabban: PERTHAMBOYBAN, N. J. BODNÁR ISTVÁN. e fényes gyülekezetnek buzgosá- gáról ismert főgondnoka vette kezébe lapunk képvisele tének zászlaját, és igy abban a kellemes reményben vagyunk, hogy a megígért száz uj előfizető nemsokára együtt lesz- lapunk előfizetőinek nagy listáján abból a hatalmas gyülekezetből. CLEVELANDBAN, 0. honnan ért- hetőleg a legtöbb előfizetőnk van ed- digelé is, — az egyleti és egyesületi munkában tevékenységéről jól ismert BOSZLAY ANDRÁS testvérünk állott lapunk ügyeinek élére, hogy folytassa azt a munkát, melyet a derék Kázmér János atyánkfiának kellett, nagy sajnálatunkra, betegsége miatt abbahagynia, denki, különösen West Sideon, Cle- velandban. Egyénisége guaranczia arra nézve, hogy az ő fáradhatatlan Boszlay testvérünket ismeri min- tevékenysége folytán egy egész csapat uj előfizető sorakozik lapunk zászlaja alá aNt Csutoros Elek lelkipásztor ur népes gyülekezetéből lapunk barátait közzé. CLEVELAND, East,Sideon, — BAZSO ANDRÁS hitbuzgó atyánkfia, az egyház érdemes ellenőre, min den jo és nemes ügynek pártogolója, képviseli továbbra is lapunkat az ő- tet jellemző buzgosággal. HOMESTEADON, PA. Buzgó egy háztanácsosunk KUN BERTALAN vállalta magára önként, hogy felkeresi lapunk érdekében mindazokat a jo ref. családokat és egyeseket, a kik ről feltételezhető, hogy szeretik a szivet lelket művelő olvasmányokat, és ezek között hitüknek közlönyét. Lapunk szerkesztősége és Kiadóhivatala a legteljesebb bizalmát helyezi ezen választott derék férfiakba, mert meg vagyunk arról győződve, hogy ők az egyházi irdodalom ügye iránti benső szeretetből, igaz lelkesedésből és meleg érdeklődésből folyolag vállalták magukra a REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK képviseletét azokban a városokban és gyű lekezetekben, hol ők laknak. Kérjük szives szeretettel a mi test véreinket, — fogadják e lapviselőket magyar testvéri és atyafiui szere - tettel, — meggondolván azt, hogy ők munkatársai az Ur szolgáinak annyi ban, hogy segítenek nekünk elterjesz teni szent hitünk és vallásunk igazsá gait, a melyekkel hétről táplálni és rősiteni kívánjuk a lelkeket. SZERETI VALLÁSÁNAK LAPJÁT.. Kedves Nagyt. Uram: Bocsánatot kérek, hogy előfizetésem megújításával kések, de iigazán nem tudtam mikor járt le előfizetésem? Most azonban megkapván az értesítést, mellékelem azt a csekély két dollár előfizetést. Azért Írom hogy csekély, mert a mi szép REFORMÁTUS LAPUNK megfizethetlen értékű vallásos újság, melyre nemcsak büszkék lehetünk mi reformátusok, de a melyet kötelességünk is mindnyájunknak lelkesedéssel és örömmel pártfogolnunk, hogy ez a mi szép egyházi lapunk minél többeket felemeljen, megvigasztaljon és Istenhez vezéreljen. Én mihelyt a lapot megkapom és kezembe veszem, — addig le nem nyugszok, mig az utolsó betűig el nem olvastam azt. Istennek kegyelmét és segedelmét kívánom a Nagyt, Ur fáradságos szent munkálkodására ezen a téren is! Uniontown, Pa. Jancsurák Lajos. HITÉT A LEGDRÁGÁBB KINCSNEK TARTJA.... Kedves Nagyt. Uram: — Nem tudom eltitkolni mély bánatomat a felett,a mit kedves lapunkból olvasok,hogy A Pittsburgi magyar társadal- momnak egyik legtevékenyebb és legismertebb tagját, a Ref. Egyh. Egy let ügybuzgoságáról ismert központi könyvelőjét, — KOVÁCS ISTVÁN hittestvérünket sikerült az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának e városbeli és környéki főképviselőjéül megnyernünk. Kovács István testvérünknél ismertebb és népszerűbb egyén kevés van a magyarok között Pittsburg- ban. Az ő egyéni kiválósága, melynek érdeméül már oly sok év óta nyerte el a környékbeli legnagyobb magyar egyletek egikében a központi könyvelői tisztséget,— biz tositék arra nézve, hogy ő, mint lapunk képviselője is,— nagy sikerrel és fényes eredménnyel fogja hivatását betölteni. A munka, melynek elvégzése reája vár, — nem könnyű, de nemes és szép munka. Munkatársunk ő hitünk igazságainak terjesztésében. Áldja meg őtet e munkában a jó Isten/ Kérjük összes Jűttestvéreinket, a nagy- multu pittsburgi ref. gyülekezetnek elöljáróit, egyleti tisztviselőit és min den jo református testvérünket, — fogadják szívesen Kovács testvérünket mindenkor és mindenütt, a mikor és a hol ő lapunk képviseletében bekopogtat, támogatást kérve az egy házi irodalom részére. A REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK többeken a hittestvéreink közzül eltéve- lyednek, és pedig nemcsak a köznép, hanem még azok közzül is, akik hivatva vo- nának a népet a ref. vallásban való megmaradásra tanítani. Én szeretettel gondolok még most is egy öreg emberre, a kit egykor ismertem, és a ki ha ma élne, úgy k. b. 150 éves lehetne, — a kit gyermekkoromban sokat láttam keseregni a miatt, hogy a szülők rosszul nevelik gyermekeiket, mert bibliaolvasás, éneklés és házi buzgoság helyett megengedik azoknak hogy kártyázzanak, vagy a korcsmába jár janak mulatozni. Sokat sóhajtott ez a jó ember igy: — Istenem hova lesznek a református )k, ha ez igy folytatódik? Én is úgy sóhajtok, mint az a kegyes lélek, a mely már elköltözött e földről. Istenem, mi lesz a református anyaszentegyházból, ha egyesek ilyen könnyedén gondolkoznak, és elcserélik hitüket? Szeretnék odakiáltani hogy meghallja mindenki: — Szülők neveljétek erős vallásos érzésben a ti gyer- mekeitetket, hogy azok hűek legyenek mindhalálig és ne ingadozzanak a hit dolgában ha kisértés veszi őket körül valamikor. Mély tisztelettel maradok vallásomnak halálig hü hive Dante, Va. Molnár Andrásné. Mit írnak az olvasok?
