Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-03-18 / 11. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

5

1/7*5*

Családi Kör.

FAMILY ALTAR.

ROVATVEZETŐ:

Nt. Tóth Mihály alpha! ref. lelkáai.

KERESZTYÉN ERKÖLCSTAN.

Élőének: 126 dics. 1. 2. 3.

Bibliai rész: Filippibeliek 2:1-18.

Utóének: 80 dics. 1. 2. 3.

ELŐIMA.

örök Isten, szerelmes Atyánk az Ur Jézus Krisztusban! Te hozzád folyamodunk és a te segedelmedet kérjük, mert mi bölcsességet csak a te bölcsességedből nyerhetünk.

Taníts meg minket, Úristen, arra, hogy mások i- ránt a Krisztus szeretetéhez hasonló szeretettel viseltessünk, hogy igy betöltsük ami áldott idvezitőnk őrömét. Ne engedd, hogy a jót hiábavaló dicsekedéssel és hiú versengéssel cselekedjük, hanem töltsd bé ami szivünket azzal az indulattal, melylyel telve volt a Krisztus, hogy igy mi is a nékünk adott javakat mások boldogságának és jólétének munkálására fordíthassuk.

Tartsd távol tőlünk a kapzsiságot, hogy kenyerünket együk igazán, nem pedig álnoksággal. És ha a múltban megfeledkeztünk volna szent parancsolataidról: bocsásd meg ami bűneinket. Szentelj és tisztíts meg minket és vezérelj egyenesen azon az úton, mely a te országodba vezet.

Ha pedig megpróbáltatások napjai köszöntének be otthonunkba, áldott szent lelked ereje legyen ott mellettünk, hogy mi is alázattal engedelmeskedhessünk, miként ami édes idvezitőnk engedelmeskedett mind a keresztnek haláláig. Ámen!

TANÍTÁS. " ~

Filippibeliek 2:2.

A keresztyén erkölcstan a Krisztus szerinti helyes életnek a tudománya. Mikor erkölcsről beszélünk önkénytelenül is visszaszállunk gondolatban a helyes élet első alapelveihez. Nem minden első alapelv áll összhangban a keresztyén anyaszentegyház gondolatával; a keresztyén erkölcstan azonban mindig összhangban áll a Krisztus által tanított életfolytatásnak és jellemnek szabályaival. A keresztyén erkölcstan fejtegetésében okvetlen eljutunk az újtestamentomi eszménykép lényegére.

A keresztyén erkölcstan az élet tudománya. Korunkban bizony már maga az élet is tudomány. Annak is kell lennie. Különösen manapság, amikor az ember hiú bölcselkedése az érthetetlenségig bonyolúlt és az érdekösszeütközések állandóan ideglázban tartják az egész világot. Ha olyan életet akarunk élni, mely egy

kicsit több és magasabb a sivár létezésnél: ez kemény gondolkozást és igaz tudományt követel. A betevő falat kérdése oly feladat, melylyel valamennyien szembe találjuk magunkat. A lakásínség, magas házbér, a szűk ségleti cikkek értéke, a kényelmes otthon, a gyermekek neveltetése, a szórakozás szükségessége, a közlekedési nehézségek, az élelem és ruházat, a fűtés és világítás: mind olyan dolgok, melyek időt és fáradságot vesznek igénybe és nagy és kemény gondot okoznak minden embernek. És hány olyan tényező még a küzdelem súlyosbításához, amit itt föl sem említettünk! Hiszen lehetséges az minden emberre nézve, hogy éljen, ha élni akar. De ez még nem okvetlen tételezi azt föl, hogy ugyanakkor helyes életet is él. Megszámlálhatatlan a- zoknak a száma, akik élnek és pedig kényelemben élnek. És hogy igy éljenek: erre meg van minden alkalmuk és lehetőségük. Ezek azonban önző és maguknak való életet élnek. Ezek soha sem könnyebitik másoknak a terhét. A társadalomnak általános jólétéhez egy szemernyivel sem járóinak. Ez az élet nem felel meg a keresztyén erkölcs szabályainak. “Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtlenek erőtlenségét hordozzuk és ne magunknak kedveskedjünk, mert Krisztus sem önmagának kedveskedett.” Az elkülönítés rendellenesség. Az öntudatos egyénnek magábavonúltsága a társadalomnak kára. A visszavonúltság a nemes fejlődésnek vesztesége. Az erő és hatalom nem azért adatik, hogy a személyes élvezet megszerzésére fordittassék, hanem azért, hogy szolgálatot teljesítsen és mások jólétét és boldogságát munkálja. Ez a Krisztus akarata.

Föntebb azt mondottam, hogy a keresztyén erkölcstan az élet tudománya. Most tovább megyek és kibővítem azt egy jelzővel és azt mondom, hogy a keresztyén erkölcstan a helyes élet tudománya. És a mikor a helyes élet tudományáról beszélünk, csak egészen természetes, ha a legmagasabb tekintélyhez folyamodunk magyarázatért. Ez a legmagasabb tekintély pedig az Ur Jézus Krisztus.

Lássuk csak! Jézusnak nem volt része még abban a kényelemben, abban az élvezetben sem, mely kijár még a legszerényebb értelemben vett gazdag embernek is. “Az ember fiának nincs, hol fejét lehajtaná.” óh nem született fényűzéssel teli környezetben. Bölcsője jászol volt. Otthona az ácsmester szerény műhelye. Szé- lyel járt a szegények között és jót tett. Életét ezek között töltötte. Szószéke a tenger színén hánykodó hajó és a pázsios hegyoldal volt. És ő ennek dacára is elsajátította a helyes élet tudományát. Hogy mily kifo- gástalanúl helyes életet élt, azt tizenkilenc hosszú századnak a legszebb, legjobb és legnemesebb gondolatai próbálják leírni az életen és ajkon, az emberen és ecseten, a vésőn és tollon, a zenén és jellemen keresztül és ezt az életet még ma sem merítették ki egészen. A Krisztus élete a világ legnagyobb mestermüve. Életével gazdagította az ember életét, gondolataival az ember gondolatait s cselekedeteivel viszont cselekedeteit és az ő élete még ma sem veszített értékéből. Legjobbjaink életrajza példát ad nekünk a nemes életre. Ez az életrajz kétségbeejtő a renyhe és hanyag emberre nézve, de viszont megbecsülhetetlen ihlet arra nézve, aki szép, jó és nemes életet akar élni.