Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-03-11 / 10. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 ROVATVEZETŐ: Nt. Tóth Mihály alphai ref. Wlkéai. A SZÍV TISZTASÁGA. Élőének: 121 dics. 1. 4. 5. Bibliai rész: Máté 5:1-16. Utóének: 139 Zsoltár 1. 7. 9. ELŐIMA. örök Isten, ki nem csúfoltatol meg és igazságod­ban megmaradsz mindörökké! Imára kulcsoljuk kezein­ket, mert érezzük, hogy szükségünk van a véled való társalkodásra. óh hajolj hozzánk és szent kegyelmedből tisztíts meg minket a bűnnek minden salakjától! Vizs­gáld meg szivünket és ha látod, hogy a bűnös világgal való érintkezéstől szennyfoltot kapott: mosd azt meg izsóppal, hogy fehér legyen. Ha a bűnnek mocsarában besározódott: tisztítsd meg, Uram, hogy tiszta szívvel imádhassunk téged. .... Szánalommal ismerjük be, óh irgalmas Isten, hogy sziveinket sokszor megtöltöttük hiábavalóságokkal, go­nosz és ledér gondolatokkal s kizártuk abból szent fia­dat és kizártunk belőle minden nemes és szép gondola­tot. óh légy nekünk segítségünkre abban, hogy meg­tisztítsuk szivünket bálványaitól és megtisztítva egé­szen néked szenteljük azt. Te pedig, Ur Jézus, jövel és foglald le számodra teljesen szivünket. Töltsd bé azt szent lelked erejével, hogy a bűn kisértéseinek ellentáll- hasson most és minden időben. Ámen! TANÍTÁS. Máté 5:8. ‘'Nézd ezt a fiatal embert!” — szólott a főiskola egyik növendéke barátjához, ki látogatóba jött hozzá. “Nézd, ott, a fürdőruhában, milyen szikár, csupa izom! Megy le a folyóra s egy teljes óráig fog testgyakorla­tozás végett evezni. Előkészítője teljesen uralja ezt a fiút.” “És mit tesz véle az ő előkészítője?” — kérdezte a látogató. “Szabályozza minden mozdulatát. Minden este elő­re megállapított időben nyugodni tér; reggel ugyan­csak előre meghatározott időben felkél; testgyakorla­tozik; alkohol dörzsölést kap; megfut a pályán néhány mértföldet; hideg fürdőt vesz; azután ismét fut; ismét gyakorlatozik és ez igy megy egész nap. Minden kanál ételét az előkészítő Írja elő. Egész napja szigorúan be van osztva. Egyik órában testgyakorlatozik, a másik­ban fürdik, a negyedikben kemény munkát végez és igy tovább. Életfolytatása semmivel sem különbb egy rab­szolgáénál.” “És miért cselekszi mindezt?” “A főiskola bajnokával lesz nem sokára versenyfu­tása és ő készül arra, hogy a dijat megnyerje.” “És mi ez a dij ?” “Egy arany emlékérem.” Eddig a párbeszéd. És a látogatót ez gondolkozóba ejtette. Hiszen ő is fiatal ember volt. Néki ugyan nem volt szándéka díjért futni, birkózni vagy evezni, de volt nagyratörő vágya arra, hogy egy szép, tiszta és nemes életet éljen. És csak most jutott eszébe, hogy ő soha sem küzdött céljának eléréséért oly erősen, mint ez a fiatal ember az arany emlékéremért. S midőn társa ma­gára hagyta őt, elmerült gondolataiban s végül egy nagy elhatározásra jutott: rendszeresen fog ő is készül­ni erre a magasabb, tisztább és nemesebb életre. Szi­gorú lelki gyakorlatokat fog tartani. Először is minden reggel egy teljes órát bioliaolvasásra és tanúlmányo- zásra fordít. Érzelmeit, gondolatait és cselekedeteit egybehangzóvá teszi a Krisztus érzelmével, gondola­taival és cselekedeteivel. Szóval: teljesen alárendeli magát az élet nagy Mesterének, az Ur Jézus Krisztus­nak. Mások megítélésében gyakorolni fogja elméjét, mi­ként ez a bajnok gyakorolja az ő testét. Példának oká­ért ő most már szigorú bíró lesz. Családjának tagjai s közvetlen barátjai az ő életfelfogását és világnézetét bizonyára érdesnek s kivetendőnek fogják tartani. De ő kényszeríteni fogja önmagát arra, hogy minden em­bertársának jellemében a jót és a szépet meglássa és ezeknek világításában érintkezzék velők. Ez a versenyfutó a napnak egy részét arra szen­telte, hogy megmássza a közelben levő meredek hegyet. Ez által erejét és egészségét növelte, mert a mászásban izmait edzette s a hegy tetején a város fülledt levegője helyett tiszta és üde levegőt szívott, ű is ezt fogja ten­ni. Maga mögött hagyja a szürke hétköznapok életszín­vonalát : az apró pletykákat, emberszólásokat, kicsinyes kedéseket és akadékoskodásokat s a legnemesebb gon­dolatoknak és a legfennségesebb igazságoknak magas­latára helyezi bennső lelki életét. Azután meg amiképen a bajnok testének szüksége volt a naponkénti füraésre, igy kell annak lenni az ő lelkére nézve is. ő is arra fog törekedni, hogy napon­ként megtisztítsa lelkét minden olyan szennytől, mely belülről ered, vagy amelyet a világgal való érintkezés­ben kívülről szedett magára. Miért ne tenné ő ezt meg? gondolta magában. Ha ez a fiatal ember testét oly szigorú gyakorlatoknak veti alá csupán csak azért, hogy egy kívánatos emlékérmet elnyerjen: miért ne vetné alá ő az ő lelkét hasonló lelki gyakorlatoknak, hogy elnyerje azt az életet, mely szelíd és alázatos, tiszta és igaz és amely egyenes föltétele a jövendő boldog életnek. Erre határozta el magát ez a fiatal ember és ezt be is tartotta. Sok mindenről le kellett mondania, mi­dőn önmagát ily szigorú lelki fegyelemnek rendelte alá. De az eredmény: a szív tisztasága olyan kincs, melyért érdemes meghozni minden áldozatot. Láttam egy régi képet, melyen egy kis gyermek gyönyörű és igen kedves játékszerét ejti ki bezéből. Az első pillanatban csudálkozva kérdezzük: miért? Mig végre meglátjuk, hogy a kép szögletében egy fehér ga-

Next

/
Thumbnails
Contents