Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-03-11 / 10. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. A ref. egyesület huszonöt éves története. Hónapok óta megjelent már Kalassay Sándor árvaatya, a Nyugati Ref. Egyházmegye esperese szerkesztésében az a 75 oldalra terjedő tartalmas könyv, amely az Amerikai Magyar Ref. Egyesület huszonötéves történetével foglalkozik. Rendkívül értékes könyv ez, nemcsak az Egyesület szempont jából, hanem az amerikai magyar reformátusság, és az egész amerikai magyarság történetének szempontjából. Hiszen a Ref. Egyesület története hatalmas fejezetét képezi az amerikai magyarság történetének és aki ezt a történetet megírta, Nt. Kalassay Sándor, egyike az amerikai magyarság legképzettebb, legtapasztaltabb és legnagyobb alakjainak. Huszonhat éves amerikás, aki kezaettőí’Togva ott volt mindig a kormánykerék mellett, s nemcsak tanúja, hanem cselekvő és vezető szereplője volt az eseményeknek .És amikor most, egy munkás életnek hajló korában, nemcsak az évek számában, hanem a bölcsességnek, a tapasztalatoknak gazdagságában is megöregedve azért vette kezébe a tollat, hogy megörökítse az Egyesület 25 éves történetét: munkája sokszorosan méltó a figyelemre, mert benne és általa az amerikai magyarság egyik legautentikusabb embere szólal meg. A könyv bevezető részében látjuk, hogy miként kezdi bontogatni szárnyait az amerikai magyar reformátusság előbb az egyházi, majd az egyleti téren. Ezek a szálak visszavezetnek bennünket egész Kossuth Lajosig, akivel együtt jön Amerikába az első magyar ref. lelkész, Ács Gedeon személyében. Majd Kecskemétthy Ferencz jóval későbbi és rövid ideig tartó működése u- tán jönnek a többiek: Jurányi Gusztáv, Kovács János, Ferenczy Ferencz, Harsányi Sándor, Demeter Bertalan, Dókus Gábor és a szóban forgó könyv illusztris írója: Kalassay Sándor. Egész kis sereg lelkész és egyház van együtt már akkor, amikor a katholikusoknaiTcsák egy lelkészük: Böhm Károly van még Amerikában. Kár, hogy a könyv szerzője, aimKor felsorolja ezeket a történeti tényeket, nem vonja le belőle mindjárt azokat a gazdag tanulságokat, amelyek oly hasznoson kínálkoznak a mi számunkra. íme, a reformátusok hamarabb és nagyobb erővel szervezkednek, mint a ka- tholikusok, de azért egyházi téren mégis elmaradnak az utóbbiak mögött. Mert a katholikusok a maguk egységes egyházi szervezete és az által, hogy mindjárt beleilleszkednek és benne is maradnak az amerikai keretekbe, megerősítik és hatalmasan kifejlesztik egyházi életüket: a reformátusok a részekre szakadás miatt elmaradnak. Egyleti téren azonban sikerül megőrizni a fölényüket, aminek egyedüli oka az, hogy az Egyesületet nagy erőfeszítésekkel bár, de mégis sikerült áz egyházi torzsalkodásokon felül tartani. Tanulság belőle: hogy egyházi életünket is csak úgy fejleszthetjük ki, ha egy táborban vagyunk és beleilleszkedünk az amerikai keretekbe. A Ref. Egyesület 1896 Julius 5-én alakul meg Tren- tonban. Életének első korszaka természetesen a küzdel5 meknek és a tévedéseknek korszaka volt. Alapvető tévedése volt az Egyesületnek, hogy az u. n. kivetéses alapon indult meg. Hiába, ez volt akkor az egyleti élet általános formája. Ennek hatása alól az alapítók sem tudták magukat kivonni. Bennük is több volt a szeretet és a jóakarat, mint az üzleti érzék. Hosz- szu időnek, 14 esztendőnek kellett eltelnie, mig a vezetők a tagsággal együtt meglátták azt, hogy az egyleti életben nem lehet mellőzni az üzleti szempontokat sem. Csak 1910-ben tért át az Egyesület a korszerinti fizetésre, amely miatt ma pl. oly nagy háború folyik a Ver- hovayaknál. Pedig az Egyesület akkor erősítette meg igazán önmagát, amikor bölcs belátással magáévá tette ezt az uj rendszert, évekkel előzve meg minden más a- merikai magyar egyletet. A küzdelmek, mint rendesen, alapjában véve személyi okokra vezethetők vissza. Az Egyesület első és nagy tevékenységű elnöke, Nyitray Emil ellen egész sereg vádat emelnek. A vádak alaptalanok ugyan, úgy, hogy jórészben vissza is vonja azóiTat a vádló, de a torzsalkodás csirái el vannak hintve s ez a torzsalkodás évekkel vetette vissza az Egyesületet. Pedig az Egyesület, kiváló érzékkel, más téren is megtalálja a helyes utakat. Húsz évvel előzi meg az összes többi testületet az első egyleti lapnak, az őrállónak kiadásában. Szem előtt tartja, hogy neki nemcsak a tagokról, hanem a tagok árváiról is gondoskodni kell. Evégett fentállásának 10 éves évfordulóján, 1906-ban kimondja az Amerikai Magyar Ref. Árvaház felállítását. Tudjuk, hogy ez az Arvaház ma már fent áll Li- gonierban. Az Egyesület a maga 25 éves működésére ennek az Árvaháznak tényleges megnyitásával tette föl a koronát. A szeretet, az élő keresztyénség legszebb bizonyítéka ez s méltán megérdemli, hogy külön fejezet foglalkozzék vele az Egyesület 25 éves történetében. Az eszme sokáig hevert parlagon. Tizenöt hosszú esztendeig vajúdott, mig végre testet ölt hetett. Ennek oka, amint a könyv szerzője helyesen, bár túlságosan nagy tapintattal jegyzi meg, az volt,'hogy ‘‘egyházi életünk nem volt alkalmas” szép terv megvalósítására. Bizony, az az egyházi élet, amely szétdarabolta az amerikai magyar reformátusságot, nem volt alkalmas nagy czélok megvalósítására. Egy nagy évfordulónak, a reformáció 400 éves évfordulójának kellett jönnie, hogy egy kissé fölrázzon bennünket s megihlesse lelkeinket. Ekkor, 1917*60, már mi magunk is éreztük a széthúzás átkos voltat és mindnyájunk szivében élt a vágy, hogy leromboljuk a korlátokat, amelyek elválasztanak egymástól bennünket. így aztán elérkezett a lélektani pillahat is, amikor ujult erővel lehetett elővenni az Árvaház eszméjét. Nt. Kalassay Sándor vezetése alatt meg is indult a munka, amelynek eredménye gyanánt ma már 42 árva élvezi a könyörülő szeretet jótékony erejét. Az óknyomozó történelem azonban itt is levonta volna a tanulságokat. Mert nagy czélokat nemcsak meg valósítani, hanem fönntartani is csak úgy lehet, hogyha az alkotó tényezők tökéletes egységben élnek egymással. Ha valmely téren összütközés van közöttük, bármint
