Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-02-05 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 9 A ref. egyesület köréből. Körlevél az Amerikai Magyar Református Egyesület tagjaihoz. Egyesületünk 1920 évi utolsó havi működéséről vannak előttem tiszttársaim jelentései. Nézegetem a jelentéseket és gondolkozom az azokban levő dolgokon és ha egy és más eszembe jut, engedjék meg, hogy önöknek is elmondjam azokat. Az elmúlt évben Isten nagyon kegyelmes volt szeretett Egyesületünkhöz. Nem látogatta csapásokkal, nem tette hitünket nagy próbákra. Adott lelkes katonákat is Egyesületünk ügyé nek, a kik szorgalommal forgolódtak Egyesületünk dolgai körűi és munkájuk eredménye mindennél szebben dicséri szorgalmukat. Az elsők között is első vóít Farkas József testvérünk, a ki mint a 35 sz- detroiti osztályunk jegyzője HETVEN uj taggal szaporította osztályát az elmúlt év folyamán- Éhez nem kell dicséret, itt le a kalappl....! Az év végén csak nehány tag volt a külömbbség a detroiti osztály és az idáig legnagyobb 2 számú clevelandi osztály között- Mire soraim olvassák, az elsőség zászlaja a detroiti osztály kezében lesz, a melyet az az osztály csupán és egyedül lekes jegyzőjének köszönhet. Adja Isten, hogy 1921-ben minden osztályunknál legyen egy olyan igazi katonája Egyesületünknek, mint a milyen Farkas József testvér- Akkor lesz igazán szép haladás Egyesületünk életében. Mert tessenek nekem elhinni, hogy az Egyesület nagyságának sorsa az Egyesület tagjainak a kezében van. Hasztalan minden más dolog, ha az Egyesület tagjai nem akarnak felébredni álmukból és nem lépnek a tettek mezejére. Azért ismételten és nagyon kérem összes testvéreimet, hogy lássunk dologhoz. Dolgozzunk nagyságunkért és meglátják, hogy megsegíti azt az Isten, a ki nem rest magán segíteni. Január 4-én volt az amerikai magyar református- ság életében korszakot alkotó pittsburghi kongressus- sunk. Jelen voltam titkárunkkal az Egyesület képviseletében- Szerettem volna, ha Egyesületünk minden egyes tagja ott lehetett volna azon a gyűlésen, a hol igazi tisztasággal lobogott a legszebb protestáns érzés, ígéretek, tettre kész kijelentések és szép határozatok voltak a gyűlésen és ha annyi erély lesz a határozatok kivitelében, a mennyi volt a megajánlásban, akkor amerikai magyar református életünk most kezdi élni azt a korát, a mikor az igazi cselekvés mezejére lépett. Ha ott lettek volna testvéreim azon a gyűlésen és látták volna, hogy micsoda szeretettel nyilatkozott ott mindenki református Egyesületünkről, bizonyára büszkeséggel gondoltak volna az ott elhangzott kijelentésekre. Viszont megtanulták volna azt is, hogy a nagy kitüntetés nagy kötelességeket is jelent. Jelenti azt, hogy minden egyes testvérnek fel kell öveznie az ur fegyverét és harczolnia kell azokért az igazságokért, a melyekért a Mester életét adá és a melyekért dicső őseinknek a gályarabság és tiizhalál sem volt nehéz. Megtanulták volna, hogy dolgozni, éjét nappá téve kell dolgozni minden egyes testvérnek az Egyesületért, hogy az olyan erőssé legyen, hogy minden kötelességének meg tudjon felelni. A gyűlés végeztével elment egy bizottság ^megnézni az Egyesület Árvaházának felajánlott épületet. Az egész bizottság véleménye az volt, hogy az épület az árért, a melyet érette kérnek, nem vétel, hanem ajándék és bűn volna elszalasztani a talán soha meg nem kapható alkalmat- Az ügy most van Vezértestület link előtt és rövid időn belül a Testvérek is értesítve lesznek arról. A gyűlésen jelen volt lelkész urak kivétel nélkül megadták ígéretüket arra nézve, hogy az Egyesület érdekében dolgozni fognak. Az ígéret nem marad Ígéret csupán, mert T. Tóth Mihály alphai lelkész ur máris beküldött tizenöt uj tagot és mint titkárunk értesít, azt Írja, hogy ez az ujonczcsapatnak csak az elővédé. Hát kérem szeretettel tessék -küldeni a derék és utósereget is. A többi lelkész urak meg szíveskedjenek tudomásul venni, hogy már megindult a ménét és hogy abban mindenkinek ott dukál lenni. Mert hát a titkár szerint egy uj tag többet ér száz hangos szónál. A miben igaza is vanígy Újévkor mindenki szokott valami fogadalmat tenni, hogy egy, vagy más rósz szokását elhagyja az uj évben, vagy egy, vagy más nem teljesített kötelességének eleget fog tenni. Azért vagyunk reformátusok kedves testvéreim hogy életünk által igyekezzünk megmutatni azt, hogy a Mester kővetői vagyunk. Egyesületünknek is tartozunk holmi egy más kötelességekkel és azért nem lenne rósz, ha minden egyes testvérem megfogadná, hogy 1921 FOLYAMÁN FOG EGY UJ TAGOT SZEREZNI AZ EGYESÜLETNEK. Nem kérek és lehetetlenséget- Hiszen egy jó embere csak van minden testvéremnek. Egy végtelen píczi kis áldozat volna ez, a mit ha mindannyian megteszünk. Egyesületünknek igen, de igen nagy szolgálatot fogunk tenni. Tegyük meg testvérek, Tegyük Meg! Minden jók kívánásával maradok testvéri szeretettel. Johnstown, Pa- 1921 Január 15-én. Kövér Sándor . .elnök. TITKÁRI JELENTÉS. Tisztelt Elnök Ur! Kedves Testvérek! Az Amerikai Magyar Református Egyesület állapotáról 1920 December 7-től 1921 Január 7-ig. Az Amerikai Magyar Református Egyesületnek az 1920 December 7-től az 1921 Január 7-ig terjedő hónapban való működéséről van szerencsém az alábbi jelentést tenni. 1 Bevételek voltak. Kamat a checkszámlán 22-18 Árvaházi alaphoz adakozás 28.44 959 tagdíjból 598.61 42 uj tag belépti dijából 80.00 55 okmánydijból 13.75 9 jelvénydijból 2.25 753 tag januári illetékéből 1121.35 4894 tag decemberi illetékéből 6663.33 628 tag novemberi illetékéből 895.00
