Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-12-10 / 50. szám
a AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. mint kiállott Pál apostol talán sajnálja is azt, hogy ő az életnek minden kényelmét és nyugalmát feláldozta a hitért. Nem úgy van a dolog Pálnál. Ő örül annak, hogy életének a megtéréstől számítható minden idejét a Krisztus Evangéliumának terjesztésében tölthette el, boldogság tölti be lelkét annak gondolatára, hogy ő is tehetett valamit az Isten országának ezen a földön való elterjesztésére és igy reméli, hogy Isten meg fogja őtet koronázni örök élettel és hervadhatlan jutalommal. Bizonyai úgy is volt ez, mert Pál apostol egyike volt a Krisztus leghívebb szolgáinak, ki elmondhatta azt, hogy néki élete sem volt drága, hogy elvégezze azt a munkát, melyet Krisztus ő reá bízott, hogy hirdetné az Evangéliumot minden népeknek. Pál apostol ezt a levelet Efezusba küldte el, mert Timotheus ekkor Efezusban tartózkodott és ott prédikálta az Evangéliumot. Kérte őtet az apostol, hogy jöjjön el őtet meglátogatni Rómába, mert ő már érzi, hogy napjai meg vannak számlálva. Arra is kérte Ti■jt******************************.*******.******. 1 Követendő példaadás. I * * •************************-**-****-x-***-********** A jótékonyság és felebaráti segítő szeretet nemes munkáját több mint negyedszázad hosszú ideje óta oly áldásosán végező DUQUESNEI E. M. REFORMÁTUS B. S. Egylet egyik közel múlt havi gyűlésén olyan pél- daado, és az egylet tagjaira is áldásosán visszaható határozatot hozott, hogy arról lapunkban is meg kell emlékeznünk e külön czikk keretében. Ugyanis a nevezett egylet elhatározta, hogy a jövő év, Jan. 1-től fogva nem fog többé időnkénti halálesetei dollárokat szedni tagjaitól, hanem az összes tagokat, — tehát mintegy 400 egyént, — beállítja a REFORMÁTUS EGYESÜLET tagjai közzé, — illetve a betegsegélyezést az eddigi formák között fenntartja ugyan, halálesetében azonban a Ref. Egyesület fog a duquesnei ref. egylet tagjai után az örökösöknek ezer dollár haláleseti dijjat fizetni. Milyen praktikus és helyes megoldása ez az egyleti tagok bebiztosításának. A mikor nekünk van saját magunknak egy biztos alapokon nyugvó, minden ga- ranczia megadására képes szereteti intézményünk, a melynek vezetése hiv kezekben, odavaló egyének lelkiismeretére van bízva, a mely intézménynél még soha egyetlen tagnak jógokat megszerzett családja sem lett elütve jogaitól, vagy kijátszva érdekeiben, — milyen természetes dolog, hogy minden más biztosító társamotheust, hogy mivel Tróáson jön keresztül, hát hozza: el neki onnan az otthagyott felső ruháit és a szent iratokat. Mert hiszen az apostolnak a fogságban is minden vigasztalása és erőssége az Isten Igéje volt. Úgy látszik, hogy kissé elhagyatottnak érezte magát a töm- löczben, a mi onnan történhetett, hogy a kegyetlen Nero császár haragjától az emberek nagyon féltek Romában és igy Pál apostolhoz sem mertek gyakran bemenni az ő barátai. De ha emberektől kissé elhagyatva é- rezte is magát az apostol, — tudta, hogy Isten vele van és nem kételkedett egy pillanatig sem abban, hogy az Ur J. Krisztus látja és megjutalmazza néki egykor az. ő hűségét és törhetlen szeretetét. Minékünk is mindnyájunknak arra kell törekednünk, hogy a mikor életünket leéltük, nyugodt szívvel és jo lelkiismerettel mehessünk Isten itélőszéke elébe, és meghalljuk azt a felemelő szózatot: — Jól vagyon jo és hiv szolgám, keveseken voltál hü, többre bizatta- tol azután, menj bé a te atyádnak örökébe. ságok felett ENNÉL az intézménynél keressük mi is. az összeköttetést. És mi mégis megyünk sokszor idegenekhez és gyarapítjuk, boldogítjuk azokat a buziness intézményeket, amelyek semmi soldaritást nem vállalnak a mi intézményeinkkel, semmi érdeklődést nem mutatnak sem hitünk, sem fajunk fiainak és leányainak boldogu lása iránt. Vajha a többi református egyletek is tömegesen követnék azt a jo példaadást, a mit mutat nekiek a Duquesnei Ref. egylet, meg mutatnak a többi olyan ref. egyletek, a melyek már szintén testületileg csatlakoztak a Ref. Egyesülethez. A hivatolt egyleti határozat, illetve FELHÍVÁS következőleg hangzik; — Tisztelt tagtestvéreim! Tudomásukra adjuk, hogy egyletünk általánosan csatlakozni fog az Amerikai Magyar Református Egye sülethez. Még pedig akként, hogy jövő év január 1-től nem mi, hanem az Egyesület fog haláleseti dijat fizetni. Mi ennek kivételével tovább fogunk működni vagyis betegsegélyt adunk minden tagnak. Legyen szives tehát minden tag a születési évét a lehető leggyorsabban a titkárnak bejelenteni. Nagyon sok munkát igényel ugyanis az Egyesülethez való csatlakozás, időnk pedig kevés van. Az egylet megbizásáből maradtunk tisztelettel: Szalkó József, elnök Nyisztor Imre titkár, Box 38 Duquesne, Pa. ***************************** EGYHÁZKÖZSÉGI ÉS KÖZÖS EGYHÁZTANÁCSI KÖZGYŰLÉS 1921 OKTOBER HÓ 26-ÁN DETROITBAN, MICH ***************************** Jelen voltak: Borsos István ref. lelkész. Oláh József fő-gondnok, Dr. Boér Elek a Magyarországi református egyház egyetemes konventjének teljhatalmú megbízottja, az Erdélyi egyházkerület főrondnoka, Nt. Takaró Géza Budapest-kő- bányai lelkész, a hazai egyház lelkészi, megbízottja, T. Bogár Lajos Toledoi református lelkész, mint vendég, Tisztele- tes Albracht Géza detroiti Ágostai Hit- valásu Evangélikus lelkész mint vendég; a teljes prezsbiterium és mintegy 254 férfi 96 női egyháztag, összesen 374. 1 A bünbánatra felhívó Istenitisztelet után, melyen Nt. Takaró Géza konventi lelkészi kiküldött imádkozott, 2 Borsos István ref. lelkész bemutatta az együttes egyháztanácsi és egyházközségi közgyűlésnek a konventi kiküldötteket és a gyűlést a küldöttek üdvözlése után, megnyitotta. 3 Dr. Boer Elek, úgy a maga mint konventi kiküldött lelkész társa és a hazai református egyház részéiből köszönetét nyilvánítja a színes fogadtatásért, e- lismeri a Detroiti Református Egyház ha- »üi egyházhoz való eddigi hűségét, ra
