Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-10-29 / 44. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. hol oda bolyongtak, mint az eltévelyedett j uhok a pusztában, míg végre kitört a világháború és másra terelődött az amerikai magyarság, köztük a református- ság figyelme is és elpihentek azok a lélek sebző harci bárdok mindkét részről. Már azt hittük, hogy soha többé nem adja elő magát az a szégyenletes korszak. De csalódtunk. Alig, hogy az ember a világháború után lélegzethez jutott, egymás után jöttek a hirlapi cikkek, hogy meg kell alakitani a független egyházat, mert csakis az az egyedül helyes ut, a melyet az amerikai magyar reformátusság követhet. — De, érdekes és jellemző, hogy, — ezt megelőzőleg már tárgyaltak a ugyanezek a lelkészek úgy a presby- teriánus, mint a reformed egyházak vezetőivel a vissza csatlakozás végett! Ennek a szerintem leghelyesebb útnak pedig úgy tudom, hogy Nt. Nánássy Lajos lelkész úr volt a legnagyobb úttörője. De hol állunk ma, édes magyar kálvinista testvéreim?! Eddig csak a magyarországi egyházhoz akartak minket minden áron oda kötni. És ez nem is volt olyan rossz. Hiszen elvégre magyar kálvinisták vagyunk. De már ma a függetlenséget kikiálltott egyházak lelkészei a saját céljaiknak elérése végett idegen, vagy is más vallású egyházba akarják vinni a magyar kálvinistákat! És ennek is Nánássy esperes úr a legnagyobb úttörője. Hát hová jutunk mi ilyen vezetés mellett? ' i I íi^|ll Én nem hiszem, hogy azok az óhazából ide vándorolt szegény de hithű kálvinisták bele tudn ának törődni ilyen hitcserébe/ Nem és szásszor nem hiszem ezt ! /'! Ezek csak félre vezetett emberek, akik ha majd eljön az idő, mikor mostani cselekedetüknek tudatára ébrednek, amikor az Episkopal egyháztól elmegy hozzájuk a püspök bérmálni, akkor fogják ezek az egyháztagok meglátni, hogy hova vitték őket az ő papjaik! De magyar kálvinista testvéreim! Ne hagyjuk ennyiben a dolgot! Hisz elvégre miénk a döntő szó, nem pedig a hitüket megcserélni készülő papoké! Álljanak fel az egyházak tagjai élükön a gondnokkal és értessék meg az ilyen tévútra vezetni akaró papokkal cselekedeteiknek helytelenségét. — Mert én azt hiszem, hogy ha igazán a gyülekezetek elé tárnák, hogy mi a különbség az episkopál, meg a kálvinista egyház között, akkor minden jó kálvinista felháborodva fordúlna el ettől az indítványtól. De ők nem fognak nyíltan beszélni. Tudom, mert ismerek közűlök egy párat. Még élénk emlékezetemben van az alphai eset. Ha ott Nánássy esperes úr nyíltan dolgozott volna, aligha lett volna egyetlen egyháztagja is, pedig jó magam is oda tartoztam akkor. Testvéreim, kérlek benneteket, akiket érdekel ez az episkopál ügy, legyetek résen. Ne kövessétek ezen egyházaikból kilépő papokra. Nézzétek, milyen szépen megférünk mi akár a presbyterián, akár a reformed egyházaikból kilépő papokat! Nézzétek, milyen szépen igy meg tudnátok ti is itt férni ? Hiszen akár az egyik, akár a másik, tárt karokkal ölel keblére benneteket. Hogy papjaitokkal szemben egy kis hidegséget mutattak azelőtt, ha vesszük a múltat, bizony még hidegebbül is beszélhettek volna hozzájuk. Én sokat gondolkozom egyházi dolgaink felet, és tudom, hogy nem vagyunk olyan jó keresztyének, mint kellene lenni. De nem gondoljátok-e, testvérek, hogy éppen az ilyen episkopál féle dolgok kergetik a híveket vagy a szocializmus karjai közé, vagy pedig a közömbösségbe? Én szeretem a jó prédikációt hallgatni, és minket a papok ostoroznak, hogy romlottak vagyunk. Hát hiszen igazuk is van, meg jól is teszik, ha tanítanak, de jaj! hol vannak közöttük azok, kik jó bérért még hitüket is készek megtagadni ?! Csudálkozva olvastam ami Református Lapunkból Dr. Nánássy Lajos cikkét az új ágendás könyvre vonatkozólag. Gondoltam magamban, mi a csuda! hát már a kálvinisták is gyónni fognak? Most értem én már, hogy mire céloz a lelkész úr. Majd a most félre vezetett egyházak tagjait fogja gyóntatni. De nem tudom, mit fognak akkor majd a félre vezetett egyházak tagjai szólni? Nem szeretnék én akkor Dr. Nánássy helyében lenni! Testvéreim, magyar kálvinisták! ősi hitünkre kérlek benneteket, gondoljátok meg, hogy mit cselekedtek, mig nem késő! Most még a tiétek a döntő szó. Ti határoztok, de ha becsatlakoztok, akkor majd a püspök határoz helyettetek. Ha a papok menni akarnak, hát menjenek, de ti ne szakítsátok el magatokat a ref. anyaszentegyháztól. — En nem tudok oly szívre ható cikkeket Írni, mint a papok, de telve van a szivem keserűséggel, midőn látom kálvinista fajom tévelygését. Ez a keserűség adja kezembe a tollat, hogy szót emeljek akkor, amikor háborúságra és egymás marcango- lására adnak okot azok, akik minket a békességre tanítanak. De ti, akik adtok még valamit a kálvinista hitre, álljatok fel, mint egy kőszikla és dörögjétek oda ezeknek a szakadár papoknak, hogy önző célok élérése végett nem fogjátok megtagadni hiteteket! Jézus kiverte a kalmárokat a jeruzsálemi templomból, ti is megtehetitek ezt azokkal a papokkal, akik kalmárkod- ni akarnak rajtatok. Ne hallgassatok azokra, kik helytelen útra vezetnének titeket. — Jertek mi hozzánk! Várunk benneteket, mint testvéreket. Csak ma olvastam a Reformátusok Lapjából, hogy mindent megadnak nektek, amire szükségetek van. Nincs hát semmi ok arra, hogy hiteteket megtagadjátok. Egykoron majd be fogjátok látni, hogy csak a hozzánk való jövetel a helyes út számotokra. Fel tehát testvéreim, akik még adtok valamit ősi hitetekre és utasítsátok vissza az idegen felekezet mézes-mázos Ígéreteit ezen szavakkal: “Magyar kálvinisták voltunk idáig és azok akarunk maradni ezután is!” Isten minket úgy segéll- jen! VARGA JÁNOS, az alphai ev. ref. presb. egyház gondnoka. ^******************************************f * MEGJELENT. MEGJELENT. J % CSALÁDI KÖR. * | (Family Altar) * $ Irta; — Tóth Mihály alphai ref. lelkész. * A 94 lapra terjedő, csinos kiállítása kötet tartalmaz * XII rövid, de igen szép egyházi beszédet, -a hozzájok tar- * ^ tozó elő és utóimával. Kiadja a Prezsb. egyház Publica- * * tion Boardja. .— Ára; — 60 cent. % % MEGRENDELHETŐ A REFORMÁTUSOK LAPJÁNÁL. * *********************************************
