Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-09-24 / 39. szám
amerikai magyar reformátusok lapja. 3 Verhovaiak portájáról. AZ “ELLENSZEGÜLŐK.” Csak nemrégiben történt, hogy a Verhovay Segély Egylet központi tisztikara törvényesen, alapszabályszerűen és igazságosan, tagszavazás utján döntette el a korszerinti fizetés kérdését. A többség döntött. Maguk a fizető tagok, absolute szótöbbséggel, megszavazták a korszerinti fizetést s a világ minden részében az a szabály — az alapszabály szerinti szabály, — hogy a kisebbség köteles alá vetni magát a többség határozatának. Minden Verhovay tag, a felvétele alkalmával, felesküszik az egylet szabályainak, alapszabályainak tiszteletben tartására. Mondjam tovább? Mondom. — Minden Verhovay tag kap egy alapszabály könyvet. Abban benne van minden. Ha történik valami az egyletben, csak ki kell nyitni az alapszabály könyvet, elolvasni az idevonatkozó részt és igy minden tag meggyőződhet hogy alapszabályszerűen müködik-e egy lete s hogy alapszabályszerűen intézkedik-e a tisztikar. Ha igen, — mert a korszerinti fizetés kérdése alapszabályszerűen lett elintézve — akkor, ugyanazon alapszabálynak egy másik paragrafusa értelmében, bele kell ebbe nyugodni annak is, akinek egyébként ez nem tetszik, mert egy harmadik paragrafus értelmében erre felesküdött. És mégis mit láttunk. Azt, hogy egyes tagok, alap szabály és eskü' ellenére, egyszerűen “ellenszegülnek.” Most jön az érem másik oldala. Ugyan mit szólanának, ugyanezen ellenszegülő tagok, ha fordítva történnék a dolog és mondjuk az egylet “szegülne ellen” és nem fizetné ki a tagjának, az őt alapszabályszerint megillető betegsegélyző járulékot vagy haláleseti dijat? Mondjam tovább? Mondom. Hát bizony az a tag, szépen a kezébe venné ugyanazt az alapszabályt, a melyet máma félredob, a melynek máma ellenszegül és emez alapszabály, kizárólag emez alapszabály alapján úgy elrántaná a port azon az egyleten, mint a pinty. A NEW-BRUNSWICK ÉS VIDÉKE ez. alatt Zámbory M. ügyes és szakavatott szerkesztő szerkesztésében egy uj magyar hetilap indult meg pár héttel ezelőtt, a mely lapnak legutóbbi számában olvastuk a fennt közlött megszivlelésre méltó és mindenképen lendületes czikket. — Közöljük ezt két okból. — Először hogy bemutassuk lapunk olvsoközönségének is, különösebben pedig azoknak a magyar testvéreinknek, a kik lapunk nak New-Brunswick tájáról előfizetői, hogy mily kitűnő helyi uj hetilapjuk van a NEW-BRUNSWICK ÉS VIDÉKE CZ. lapban, — másodszor közöljük e czikket tartalmi érdekességénél fogva. Semmi kétség nincs a felől, hogy a Verhovay egylet összes tagjainak jól felfogott érdeke azt parancsolja, hogy az egylet törvényesen hozott határozatainak és az egylet alapszabályainak minden tag kötelességszerüen engedelmeskedjen. Szívleljék meg azért ez okos czikknek min den sorát azokhoz, kikhez e czikket intézni kívánta a NEW BRUNSWICK ÉS VIDÉKÉNEK SZERKESZTŐJE. — Szerk. — oo — Tiszta vizet a pohárba A garasoskodó beteg nem a patikában veszi az orvoságot, hanem a kuruzsló asszonyhoz megy, akitől olcsón kapja a kotyvalékot. Okosan tesz az ilyen beteg?—Nem, mert az olcsó orvosságnak — halál a vége. Az olcsó egyletet válogató magyar mindig hoppon marad, mert hiába fizet, ha akármilyen keveset is. O- kosan tesz-e tehát az a magyar, aki úgy bírálja az egyleteket, hogy melyik olcsóbb? — Nem, mert az olcsó egylet éppen akkor nem fizet, mikor tagjának szüksége volna a támogatásra. Sok ígérettel és kevés befektetéssel csak “Horvát- generális Egyletet” lehet csinálni. Hát az kell az a- merikai magyaroknak, hogy az olcsó egyletek utján legyenek becsapva? — Nem, mert az egyleti becsapásokból már elég volt; olyan egylet kell a magyarságnak, amely méltányos befizetések ellenében ugyan, de biztosan megadja azt, amire a tagok bef< zetnek. Ilyen egylet az “Amerikai Magyar Segélyző Szövetség” Bridgeporton, mely úgy működik, hogy mindig' tiszta vizet önt a pohárba. Nem ÍGÉR lehetetlen olcsóért semmit, de amit megígér, azt meg is adja az arányos befizetések ellenében. Harmincadik éve működik tagjainak s az egész magyarságnak megelégedésére. A Bridgeporti Szövetség nem a legolcsóbb, de a legbiztosabb magyar egylet, amely a jövőben épp úgy meg fog felelni kötelezettségeinek, mint megfelelt a múltban. Nem az a végcélja, hogy hang zatos, de be nem váltható Ígéretekkel sok tagot toborozzon, hanem az, hogy a tagoknak és azok hátramaradottjainak minden igényét biztosan kielégítse. Az “Amerikai Magyar Segélyző Szövetség”-nek közel háromszáz osztálya van az ország minden részében, tehát mindenütt tagjává lehet lenni. Ahol osztály nincs, ott őt-hat uj tag is alakíthat osztályt. Taggá lehet minden egészséges három és ötven év közötti férfi, nő és gyermek. Felnőttek beállási dija 2 dollár bármely korban, GYERMEKEKÉ 15 cent. Felnőttek havi dija kor szerint, GYERMEKEKÉ 15 cent. Az “Amerikai Magyar Segélyző Szövetség” fizet: 1000 dollár haláleseti biztosítást, 500 dollár félsegélyt, 250—500 dollár csondulási segélyt, elmebaji segélyt, aggkori segélyt, teljes végkielégítést stb. Gyermekosztálya jutányosabb befizetésért többet fizet, mint bármely biztositó társaság. A segélyeket, haláleseti összegeket azonnal fizeti. Aki taggá akar lenni, felvilágosításért és nyomtatványokért Írjon a titkári hivatalba: 1412 State St., Bridgeport, Conn., ahonnét azonnal megkapja a választ. Felvételre jelentkezni lehet az osztályoknál is, melyek teljes címjegyzékét kívánatra megküldi a titkári hivatal. DEZSŐ JÁNOS, elnök WALKó JANOS, titkár. KOLETÁR JÓZSEF, pénztárnok.
